Letett a kormány az új nyugdíjrendszerről

Letett a kormány az új nyugdíjrendszerről

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Nem lesz nyugdíjreform, így valószínűleg nem lesz egyéni számlás nyugdíjrendszer sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. A magánnyugdíjvagyon államosításakor tett nagy ígéretről ezzel letett a kormány, és valószínűleg lőttek a gyermekvállalás elismerésének is.

Bár a kormány közel két éve ígéri, mégsem lesz nyugdíjreform – derült ki hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Világgazdaságnak adott válaszából. A napilap azt kérdezte, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjrendszerben a kormány a választásokig hátralévő időben, amire a tárca azt írta: „a nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”.

A minisztérium szerint azért nem indokolt a sürgős változtatás, mert a a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ami annak köszönhető, hogy a korhatár alatti ellátásokat leválasztották a nyugdíjrendszerről, és átalakult a rokkantsági nyugdíjazás rendszere is. Azt, hogy a rendszer milyen átalakítása szükséges, „az elvégzett átalakítások hatásának vizsgálatát követően hosszabb távon lehet majd megfontolni” – írta a tárca.

Nem lesz egyéni számlás rendszer

Ez a válasz jelentheti azt is, hogy a kormány nem indítja el az egyéni számlákon alapuló nyugdíjrendszer bevezetését sem a következő években, annak ellenére, hogy az elmúlt években több alkalommal határozottan ezt ígérte. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium későbbre ígért választ. A tárcáktól azt is megkérdeztük, mi a fordulat oka, illetve mi az akadálya az egyéni számlás nyugdíjrendszer elindításának.

Selmeczi Gabriellának március végén távoznia kellett a nyugdíjvédelmi megbízott posztjáról
©

Matolcsy György a magánnyugdíjvagyon államosításának bejelentésekor, 2010. november végén ígérte meg először, hogy lesznek egyéni számlák. Mint mondta, az a pénztártag, aki az állami nyugdíjrendszerbe visszalép, az magával hozza az egyéni számláját, és az a házastárs számára örökölhető lesz.

Selmeczi Gabriella akkoriban ugyanezzel kampányolt és azt ígérte, az állami nyugdíjrendszerben olyan egyéni számlák lesznek, amelyeken a szolgálati időt és a bevallott járulékokat tartják majd nyilván. Ez nem csak a befizetések és a szolgálati évek egyszerű nyilvántartása lett volna, hanem mint Selmeczi Gabriella akkor kifejtette, azt lehetett volna nyomon követni az egyéni számlákon, hogy kinek mekkora nyugdíjjogosultsága lehetett volna egy adott pillanatban (vagyis azt, hogy az aktuális nyugdíj-megállapítási szabályok, valamint a szolgálati évek és a befizetett járulék alapján mekkora nyugdíjra számíthat a munkavállaló). A házastárs vagy élettárs ezt a megszerzett jogosultságot örökölhette volna.

Csúszások

Tavaly februárban Orbán Viktor is megígérte az egyéni számlákat, miután bejelentette, hogy a nyugdíj-államosítással a kormány megmentette a nyugdíjrendszert. Azt mondta, hogy 2011 végéig feláll az egyéni számlás rendszer az állami nyugdíjrendszeren belül, az erről szóló, menetrendet is tartalmazó előterjesztést pedig már meghallgatta a kormány.

A rendszer nem állt fel, és egy tavalyi törvénymódosítás újabb konkrét időpontot rögzített. A módosítás szerint „a társadalombiztosítási egyéni számla teljes körű kialakítása céljából” a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2012 márciusa végéig kell átadnia az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok adatait a felelős szerv részére. A PSZÁF meg is tette a szükséges előkészületeket, viszont nem készült el a kormányrendelet, amely rögzítette volna, hogy a felügyeletnek melyik intézménynek kell átadnia az adatokat. Vagyis a kormány nem döntött arról, melyik intézmény kezelje az egyéni számlákat. Így az adatok a PSZÁF-nál maradtak – írta a felügyelet egy kérdésünkre áprilisban.

©

Az, hogy a tervezéssel van a gond, már év elején is látszott. Januárban ugyanis Selmeczi Gabriella – akkor még nyugdíjvédelmi biztos – azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a koncepciókkal kapcsolatban még vita van és az év közepére fog eldőlni, melyik variációt fogják választani. A Nemzetgazdasági Minisztérium az egyéni számlákkal kapcsolatos kérdésünkre még áprilisban is azt írta: „a Kormány szándéka, illetve az erre vonatkozó jogszabályok abban a tekintetben egyértelműek, hogy egyéni számlás rendszer bevezetésére is sor fog kerülni”, és a kabinet az április végén megjelent második Széll Kálmán-tervben is azt írta, „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”.

Lőttek a gyermekvállalás elismerésének is

Ha nem lesz változás a nyugdíjrendszerben, az azt is jelenti, hogy a nyugdíjrendszer nem fogja elismerni a gyermekvállalást. Ez a kérdés az utóbbi időben összekapcsolódott az egyéni számlák bevezetésének tervével. Pedig június végén Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója azt mondta, a gyermekvállalást a nyugdíjrendszerben el kell ismerni, és ez olyannyira nem elméleti törekvés, hogy már törvényjavaslat is készül erről.

Akkor úgy tűnt, a kormány is ebbe az irányba fordult, ugyanis májusban a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadta az „Új baby boom – A középosztály gyermekvállalási forradalma” című vitairatot, mely szerint a nyugdíjszámításnál figyelembe vették volna azt is, ki hány gyermeket nevelt fel és mennyire tanítatta ki őket. Ezt egy a németországihoz hasonló, egyéni számlás, pontrendszeren alapuló nyugdíjmodellben tartották megvalósíthatónak, pedig Selmeczi Gabriella januárban még arra utalt, hogy a kormány a svéd nyugdíjmodellen alapuló egyéni számlás nyugdíjrendszert tervezi.

Felemás nyugdíjreform

Még ha el is marad az  egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetése, az mégsem állítható, hogy a kormány nem hajtott végre reformértékű változtatásokat, vélekedett korábban a hvg.hu kérdésére több nyugdíjszakértő is. Ezzel kapcsolatban általában azt emelik ki, hogy az előrehozott nyugdíjazás és a rokkantnyugdíjak terén a kabinet olyat mert tenni, amit eddig egyetlen kormány sem.

Tavaly év végén arról döntött a parlament, hogy megszűnik a korhatár alatti nyugdíjazás lehetősége, és idén év elejétől nem állapítható meg ilyen ellátás. Átalakult és szigorúbbá vált a rokkantnyugdíjazás is, ilyen nyugdíjat a jövőben már nem lehet kapni, csak úgynevezett rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Emellett az idei évtől megváltoztak a nyugdíjindexálás szabályai is, és már csak az infláció mértékével emelkednek a nyugellátások, míg korábban a GDP-növekedéshez mérten infláción felüli emelés is lehetséges volt. Ez hosszú távon megtakarítást jelent a költségvetésnek.

Költségvetési szakértők viszont azt állítják, hogy a reform zavaros, és a legfontosabb pontokon nem jelent majd érdemi átalakulást. A kormány a költségvetési pénzek trükkös ide-oda pakolgatásával valódi megtakarítások helyett látszatjavulást ér el, miközben az eddigi nyugellátási rendszer örökölt ellentmondásait nem kezeli, a járulékok rendszere pedig bonyolultabbá válik.

Káros változások és mulasztások

A kormány intézkedései között találunk olyanokat is, amelyek egyértelműen rontják a nyugdíjrendszer hosszú távú egyensúlyát. Az egyik ilyen változtatás a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásának lehetővé tétele. Ez szembemegy az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjbavonulás tiltásával, és nem veszi figyelembe, hogy 2009-ben a nyugdíjrendszer hosszú távú biztosítása érdekében 62-ről 65 évre kellett emelni a nyugdíjkorhatárt. A korhatár emelkedés automatikusan és fokozatosan történik majd, és 2018-ban fejeződik be.   

A kormány másik nagy negatív hatású intézkedése a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása volt. Azzal, hogy a kormány 2011-ben közel 3 ezermilliárd forintot elvett a magánnyugdíjpénztáraktól, nem javította az államháztartás helyzetét, mivel az explicit adósságot implicitre cserélte. A magánnyugdíjpénztári pénzeket, ami a pénztártagok későbbi nyugdíjának egy részét jelentette volna, most költötte el a kormány részben folyó kiadásokra, részben elveszítette a tőzsdén, viszont cserébe évtizedek múlva magasabb lesznek a nyugdíjkiadások. Ez azt is jelenti, hogy az államosítás hosszú távon nem javította az államadósság fenntarthatóságát sem.

Az is rontja a nyugdíjrendszer egyensúlyát, hogy a kormány nem csak a pénztári megtakarításokat vette el, hanem a korábban kötelező magánnyugdíjpénztárakat is kiiktatta azzal, hogy tavaly év végén megszüntette a nyugdíjjárulék pénztárba utalásának lehetőségét. Ezzel a magyar nyugdíjrendszer kétpilléres lett: állami és önkéntes, amelyek a kormány szándékai szerint kiegészítenék egymást. Az állami nyugdíjrendszer reformját az egyéni számlás modell megvalósítása jelentette volna. Ennek lényege az lett volna, hogy a demográfiai helyzet romlásával automatikusan kiigazította volna magát a rendszer, például kevesebb várható járulékbefizetésre magasabb nyugdíjkorhatárral vagy alacsonyabb nyugdíjakkal válaszolt volna.

Az önkéntes nyugdíkpénztárak szabályozásával is adós még a kormány. A nemzetgazdasági miniszter már 2010 őszén arról beszélt, hogy a kormány hosszú távon segíteni kívánja az öngondoskodást, és „ebben rendkívül fontos helyük van az önkéntes pénztáraknak”. Ezt követően néhány alkalommal még hangsúlyozták az önkéntes pénztárak fontosságát (például egy-egy parlamenti válaszban, vagy a Baby Boom vitairatban), a pénztárak vonzóbbá tétele és a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése azonban mindeddig elmaradt.

Hozzászólások