Mi tartozik a járulékalapot képező jövedelembe?

A járulékalapot képező jövedelem fogalmának a társadalombiztosítási jogban két szempontból van jelentősége: egyrészt ez alapozza meg az egyéni járulékfizetési kötelezettséget (egyéni járulékalap). Másrészt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási) jogviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet viszonyítjuk havi szinten a minimálbér 30 százalékához vagy naptári napokra ennek harmincad részéhez. A szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettségét már külön adótörvény (2011. évi CLVI. törvény) szabályozza, így ezt már nem a járulékalapot képező jövedelem, hanem az említett törvényben meghatározott adóalap után kell a kifizetőnek lerónia.

Megszűnt a fegyelmi közalkalmazottaknál

2012. július 1-vel csöndben kimúlt a 20 éve bevezetett fegyelmi jogintézménye a közalkalmazottaknál. Ez hatalmas visszalépés a közalkalmazottakat megillető garanciák tekintetében. Az eddigi szabályozás szigorú tartalmi és eljárási szabályok alkalmazását írta elő amennyiben a munkáltató fegyelmi büntetést kívánt kiszabni. A fegyelmi büntetések a fokozatosság elvét betartva a megrovástól az elbocsájtásig terjedtek. Egyes esetekben a fegyelmi eljárás kötelező volt, például ha a közalkalmazott annak lefolytatást kifejezetten kérte. Abban az esetben ha a munkáltató megsértette a fegyelmi eljárás valamelyik lényeges szabályát a határozat automatikusan jogellenessé vált. Mivel ez rendszeresen előfordult, a bíróságok az ügy érdemi vizsgálata nélkül rengeteg esetben helyeztek hatályon kívül fegyelmi határozatokat. Ez lehetett – Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője szerint - a jogalkotó valódi indoka amikor egyszerűen kiiktatta a fegyelmit mint jogintézményt.

Adózás diákmunka után

A diákok, tanulók életében a szünidei munkavállalás inkább csak egy jó kis szünidei kaland, zsebpénz-kiegészítés, általában nem tulajdonítanak jelentőséget a foglalkoztatással összefüggő kötelezettségeknek. Ugyanakkor a fiatalok számára munkavállalás elősegítheti a munkaügyi és adózási ismeretek bővülését is, ezért foglalkoztatóiknak, szüleiknek fokozottabban kell ügyelniük a kifizetéseket igazoló bizonylatok szabályos kiadására, megőrzésére, az adózásra vonatkozó tájékoztatásra. A munkát vállaló diák, tanuló a Munka Törvénykönyve szerint fiatal munkavállalónak számít, ha a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A munkavállaló korának adózási szempontból ugyan nincs jelentősége, de munkajogi szempontból annál inkább. Az Adózóna cikksorozatának első része emlékeztet a legfontosabb tudnivalókra.

Új kalkulátor vállalkozóknak: megéri-e az evát választani?

2012-ben már létező eva és társasági adó mellé beterjesztették T/7954-es számon a kisvállalati adókat. Az Adózóna kalkulátorában 4 egymás melletti oszlopban összehasonlítjuk az egyes adózási fajtáknál fizetendő adókat, költségeket. Kiszámolhatja, Önnek melyik éri meg jobban. A kalkulátor csak egy közelítő számítást végez, hogy el tudjuk dönteni, melyik adózási módot célszerű alkalmazni egy adott vállalkozásnál.

Szocho 2012-2013 összehasonlító kalkulátor

Kinek mennyi kedvezmény jár? Ezzel a kalkulátorral kiszámolhatja azt is, hogy a tervezett vagy a jelenlegi adókedvezményekkel jár-e jobban és kalkulálhat azzal az esettel is, ha egyszerre több kedvezmény jár.