Követ dobott az állóvízbe a német kormány. A Der Spiegel német lap információi szerint Németország azt szorgalmazza Brüsszelben, hogy az Európai Tanács évzáró találkozóján hozzanak határozatot egy új alapszerződés-előkészítő testület felállításáról. Az új uniós alapszerződés a német javaslat szerint rendelkezne egyebek között arról, hogy az Európai Unió Bírósága ellenőrzi a tagállamok költségvetését és megbüntetheti a deficitszabályokat megsértő országokat.

Az euróválságból az Angela Merkel kancellár vezette Németország egyértelműen a centralizáló törekvésekben látja a kiutat, a közös gazdaságpolitika, bankunió, a költségvetések szigorú kontrollja lehet a megoldás a valutaunió és a 27-ek gazdasági problémáinak kezelésére. Az erős német állásponttal, mely igazából a német költségvetési politika nagymértékű megvalósítását is jelentené az EU-n belül, több tagállam – köztük Magyarország – sem ért feltétlenül egyet. Egyrészt így jelentősen beszűkülne a gazdaságpolitikai mozgástér, másrészt pedig a voltaképpeni problémát – azt, hogy a keleti és nyugati, illetve az északi és déli tagállamok között óriási a versenyképességbeli különbség – nem oldaná meg.

A hasonló versenyképességű tagállamok között azonban mindenképp erősítenék az integrációt. Az egységesülő gazdaságpolitika nagyobb hatáskörű politikai vezetés nélkül nehezen menne. Ezért ha az új alapszerződés érintetlenül hagyja az EU jelenlegi politikai irányítását, akkor az szinte olyan lenne, mintha nem is történt volna semmi érdemleges. Németország kétségkívül nagy fába vágta a fejszéjét, mivel hasonló jelentőségű szerződést kellene megalkotni, mint amilyen az EU alapját megteremtő római vagy éppen a maastrichti szerződés volt.

Több demokratikus legitimitást a rendszerbe!

"Tragédia lenne" – jellemezte két szóval a hvg.hu-nak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, ha a németek ilyen feltételekkel állnának neki az új uniós szerződés tető alá hozásának. Pogátsa szerint a költségvetési politika alapvetően demokratikus kontroll alá tartozik, parlamenti választásokon szoktak arról az emberek dönteni, hogy milyen gazdaságpolitikai irányvonal valósuljon meg egy adott országban. Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Bíróság mind nehezen definiálható demokratikus legitimitással rendelkező szervezetek, így alig lehetne az európai polgároknak beleszólásuk ezen folyamatok működésébe, hangsúlyozta a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Angela Merkel a mélyebb integráció irányába haladna

AP / Yoan Valat

Tartalmilag pedig egy illúzió az ötlet, mivel az EB szétdarabolt: hogyan lát bele például egy portugál bürokrata az elmúlt 10 év litván költségvetéseibe? – tette fel a kérdést Pogátsa. Ugyanakkor az is látható, hogy az emberek csalódtak a tagállami politikusokban, így van egy olyan hit, hogy a nemzetek feletti, szupranacionális szervezetek képesek hatékonyabban kezelni ezeket a problémákat. "Ez viszont nem feltétlen lenne így. Szűklátókörű fiskális gondolkodásmód uralkodik az EU szervezetein belül, amiből megszorítások következnek" – mondta az egyetemi docens. Szerinte akkor lehet szupranacionális szintre emelni a gazdaságpolitikát, ha emellett a közvetlen demokratikus legitimitás és kontroll is megjelenik. Ez már most is megvalósítható lenne, csak a tagállamok féltékenyek az EB-re – mondta a közgazdász, aki szerint az egészhez értékkonszenzusnak is társulnia kellene azzal kapcsolatban, hogy milyen gazdaságpolitikai pontokat tekintünk prioritásnak, miket adóztatunk például.

Az ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, mondta Pogátsa, hogy az egész eurózóna nem működik és az utolsó jelentősebb uniós szerződést 20 éve Maastrichtban írták alá, azóta pedig "csak a pepecselés folyt". Amszterdam, Nizza, Lisszabon nem voltak mérföldkövek, csak foltozni igyekeztek a rendszert. Az egyetemi docens szerint az egész EU "beragadt", és ha nem lesz nagymértékű változás, akkor tovább halad az eljelentéktelenedés felé.

Mindenképp szükség van egy új alapszerződésre

Nemcsak a költségvetési hiány a fő probléma, fundamentális gondok vannak az unió és az euróövezet déli perifériáján – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Duronelly úgy véli, hogy az eurózóna jelenlegi működési keretrendszere nem biztosítja a pénzügyi túléléshez szükséges feltételeket, nem elegendő a költségvetési deficit elszaladásának szankcionálása. Mindenképpen szükség lenne egy új alapszerződésre, mivel látjuk, hogy a mostani uniós és eurózóna felállás nem működik, a közös valuta működéséhez olyan szabályokat, intézményeket kell kiépíteni, melyek nemzetállami keretek között csak nagyon nehezen, vagy talán nem is megvalósíthatók.

Angela Merkel és Francois Hollande

AP

"Nagy baj, hogy nem tudjuk pontosan, mire van szükségünk, és figyelembe kell vennünk a nemzetállami keretek szabta politikai realitást is. Egy finn és egy portugál soha nem alkot majd egy nemzetet" – emelte ki a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Duronelly hozzátette, hogy most abban kellene bíznunk, hogy azok az országok, amelyek történelmük folyamán sorozatosan leértékelték valutájukat, így igyekezve versenyképessé válni, most a fix közös valutaárfolyam okozta problémákat kezelni tudják.

Vízválasztó lehet a következő uniós alapszerződés

Az biztos, hogy a korábbi rendszer működése elégtelen volt, a deficiteljárások nem működtek – emelte ki Magas István, a Budapest Corvinus egyetem professzora. Merkel nemrég nyilatkozta azt, hogy az egyesült Európa visszafordíthatatlan, és ezek sokatmondó szavak. "A kisebbik jelentőségű ügyben, Görögország esetében feltehetőleg nem a németek lesznek azok, akik elengedik a görögök kezét, ez a valószínű" – mondta Magas (Merkel épp vasárnap hívta fel párttársai figyelmét, hogy bánjanak csínján a görög kilépést szorgalmazó kijelentéseikkel, mivel azok romboló erővel bírnak – a szerk.). A fontosabb viszont az, hogy magában az EU-szerződés-konstrukciókban is változás legyen, mivel vagy a "karámba terelik" az elcsatangolt, problémás országokat, és az új szigorúbb keretek közé szorítják őket, vagy elindulunk a szétesés irányába.

Az Európai Bizottság tényleg az unió kormánya lehet?

AP / Virginia Mayo

Az egyelőre nem világos, hogy milyen új, deficit-fegyelmező hatásköröket kaphatna az Európai Bíróság. Itt értelemszerűen ütköznek a tagállamok és a központ érdekei, a brüsszeli hivatalnoksereg és a nemzetállamok is a meglévő, sokszor kényelmes pozícióikat védik, emelte ki a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Magas is elképzelhetőnek tartja egy új alapszerződés megalkotásának kezdeményezését. Ez szerinte nagyon érződik a mostani környezetben, miután a kialakult struktúrákat korrigálni kell. A három nagy, meghatározó euróövezeti tagállam – Németország, Franciaország, Olaszország – Magas szerint mindenképpen meg akar egyezni, és ez előmozdíthatja az új szabályok kialakítását. A Budapest Corvinus Egyetem professzora szerint vízválasztó lesz az új fegyelmező-döntéshozó struktúrák elfogadása, az most el fog dőlni, hogy ki az, aki igazán EU-snak érzi magát, és ki az, aki inkább kívül próbálkozna boldogulni. "Nem gondolom azonban, hogy ebből az 'új táncrendből' bárki önkéntesen ki szeretne maradni, mivel ez azzal járna, hogy lemondana az összes, éppen most kalkulált hétéves kifutású uniós forrásról is" – tette hozzá Magas.