A negyed százalékpontos kamatcsökkentéssel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa valószínűleg "teszteli a piacot", de az továbbra is valószínűtlen, hogy a jegybank az IMF/EU-megállapodás létrejötte előtt jelentősebb enyhítési ciklusba kezd - vélekedtek a keddi kamatdöntés után londoni felzárkózó piaci elemzők.

William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics vezető felzárkózó piaci közgazdásza a monetáris tanács keddi döntését értékelve közölte: véleménye szerint a kamatcsökkentést két fő tényező vezérelhette. Az egyik az, hogy a magyar befektetési eszközök piacán "markánsan enyhült" a feszültség az elmúlt egy hónapban, a forint, amely az utóbbi hónap nagy részében a 280 forint/eurós árfolyamhatár alatt mozgott, tavaly szeptember óta nem volt ilyen erős. 

A másik tényező a Capital Economics londoni közgazdásza szerint a magyar gazdaság recessziója. Jackson ezzel kapcsolatban kimutatta, hogy a magyar gazdaság kibocsátási értéke még mindig 6,5 százalékkal alacsonyabb a pénzügyi válság elhatalmasodása előtt, 2008-ban mért csúcsánál, és 1,5 százalékkal elmarad a válság utáni, 2011 első negyedében elért legutóbbi csúcsértéktől is.

Jackson szerint "a monetáris tanácson belüli megosztottságot" is mutatja, hogy a keddi kamatdöntés során ezek a tényezők nagyobb súlyt kaptak, mint a monetáris enyhítéssel járó esetleges piaci kockázatok. "A kormány által kinevezett" négy külsős tag eddigi szavazatai és nyilatkozatai következetesen jelezték, hogy e monetáris tanácsi tagok hajlamosabbak az enyhítésre, mint a belső tagok. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a külsős tagok a gyenge gazdasági teljesítményt és a piaci feszültség enyhülését elégséges indoknak tartották a kamatcsökkentésre. 

A Capital Economics londoni felzárkózó piaci elemzője szerint ugyanakkor gyanítható, hogy a monetáris testület külsős tagjai a piacot is tesztelik a lépéssel. Jackson azt jósolta keddi kommentárjában, hogy ha a kamatcsökkentést nem követi nagymértékű eladási nyomás a magyar piacokon, akkor a külsős tagok jó eséllyel "áthajthatnak" egy újabb negyed százalékpontos enyhítést a következő, szeptemberi kamatdöntő ülésen is. 

Jackson kiemelte, hogy a keddi kamatcsökkentés bejelentése után a forint 1 százalékot meghaladó mértéken gyengült ugyan, de azután valamennyit behozott ebből a veszteségből, és "egyébként is változatlanul meglehetősen erősnek tűnik". A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindezek alapján sok függ attól, hogy "milyen mértékben tart ki" a globális kockázatvállalási készség, és attól is, hogy Magyarországnak milyen előrelépést sikerül elérnie az IMF/EU-tárgyalásokon.  

Jackson szerint a Capital Economics "mindkét fronton továbbra is óvatos", mivel az euróövezeti válság újabb fellángolása esetén könnyen ismét nyomás alá kerülhetnek a magyar befektetési eszközök, és valószínűleg az IMF/EU-tárgyalások sem lesznek zökkenőmentesek, annak ellenére sem, hogy a magyar kormány már tett engedményeket a két szervezetnek. A Capital Economics londoni felzárkózó piaci elemzője azt jósolta, hogy főleg költségvetés-politikai kérdésekben és a növekedési előrejelzések terén várhatók nézeteltérések. Jackson mindezt egybevetve közölte: nem zárja ki, hogy az MNB pénzügypolitikai testülete a következő hónapokban "még egy vagy két" hasonló mértékű kamatcsökkentést végrehajt, tekintettel azonban a magyar gazdaságot terhelő külső finanszírozási kockázatokra, nem valószínű az ennél nagyobb mértékű monetáris enyhítés az IMF/EU-egyezmény megkötése előtt. 

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemzőrészlegének felzárkózó piaci közgazdászai a keddi MNB-kamatcsökkentés után befektetőknek összeállított helyzetértékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy a konszenzussal ellentétes döntés ellenére a monetáris testület közleményének hangvétele és a döntést követő sajtóértekezleten elhangzottak egyaránt változatlanul óvatos alapállást tükröztek. A JP Morgan elemzői szerint ez arra vall, hogy az enyhítési ciklus üteme várhatóan fokozatos lesz. 

A ház londoni közgazdászai azt valószínűsítették, hogy a kamatcsökkentési döntés minimális szavazattöbbséggel, 4-3 arányban született. A JP Morgan szakértői szerint ez "jelentős megosztottságot" mutat a reálgazdaság gyengülését előtérbe helyező négy külsős tag és az inflációra, valamint a pénzügyi stabilitásra nagyobb súlyt helyező három belső monetáris tanácsi tag - vagyis az MNB-elnök és két helyettese - között.

A cég londoni elemzői mindebből azt a következtetést vonták le, hogy "inflációs szempontból alacsonyabbra került a léc" a további kamatcsökkentési döntések előtt. A JP Morgan felzárkózó térségi közgazdászai is úgy vélekedtek azonban, hogy az újabb enyhítések időzítése "nagyon nagy mértékben" függ a globális kockázatvállalási készségtől és az IMF/EU-tárgyalásokon elért haladástól. A ház mindezt egybevetve egyelőre fenntartja azt az alapeseti előrejelzését, hogy 2013 első negyedévéig további 0,75 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés várható, és az MNB az idei év vége előtt valószínűleg még egy kamatcsökkentést végrehajt. 

A londoni elemzői közösség az MNB keddi kamatdöntő ülése előtt nem zárta ki egyöntetűen, hogy már most többségbe kerülhetnek a kamatcsökkentést pártoló monetáris tanácsi tagok. Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési és elemzőházak közül az egyik legnagyobb befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó térségi főközgazdásza, Daniel Hewitt úgy vélekedett: megvan annak a lehetősége, hogy 4-3 arányú kamatcsökkentési döntéssel ezúttal a külsős tagok "felülkerekednek a MNB vezetésén", ugyanúgy, ahogy januárban megakadályozták az alapkamat 7,5 százalékra emelését.