Október elején távozik a Magyar Energia Hivatalból (MEH) az elnökhelyettes, Grabner Péter. A korábban Köztársaság – most II. János Pál pápa – téren álló hivatalban ő volt az utolsó jelentős képviselője annak a szakember-generációnak, amely még Kaderják Péter hivatali vezetése (2002-2003) alatt tanult bele az energetikai regulátor szerepkörébe. Grabner tartott ki legtovább azon a girbegurba úton, amelyen az előző évtizedben a hivatal az energetikai liberalizáció irányában elindult.

Távozás 11 év után

Az államigazgatást is elhagyó, és tudását valószínűleg majd valamelyik nagy energetikai iparági szereplőnél tovább kamatoztató, villamosmérnök-szakközgazdász végzettségű szakember a MEH „saját nevelésű játékosa” volt. 2001-ben került az energiahivatalba, két év múlva már a Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztályt vezette, ahol uniós jogharmonizációval és engedélyek kiadását megalapozó szakmai munkák irányításával foglalkozott.

Van, aki befelé igyekszik

Fülöp Máté

Véletlen egybeesés lehet, hogy Grabner elődje, az azóta a KPMG-nél dolgozó Kovács Csaba ugyanebben a cipőben járt; 11 év alatt végigjárta és megmászta a hivatali ranglétrát, aztán idő előtt felállt az elnökhelyettesi székből. De Kovács esetében legalább az indok ismert volt: az előző elnök, Matos Zoltán kormányváltást követő gyors eltávolítása nyilvánvalóvá tette, hogy a helyettese sem maradhat.

Mintahivatalnok

Grabner karrierje egy volt kollégája szerint „a szakmaiságra és döntésképességre alapozott szervezeti kultúrát tükrözte vissza”, az osztályvezető nagyon komolyan vette regulátori függetlenségét. Az eredően ad hoc kormányzati kérésre vonatkozó szabályozási kérdéseket is hosszú távra gondoltatta végig, így nem egyszer kénytelen volt azzal szembesülni, ha a MEH szakmai előterjesztései jelentős torzuláson mennek keresztül a végső szövegváltozatig. Ez történt például a zöldenergia-támogatásra kitalált kötelező átvételi rendszerrel (KÁT). A szocialisták kormányzása idején az eredeti célokat úgy eltorzították, hogy a kormány a legnagyobb támogatást szenes erőműveknek adta, nem pedig a valóban megújuló energiát használó szolgáltatóknak. A szélenergia-támogatások kvótakiosztása pedig inkább ártott, mint használt a szélenergia-termelés magyarországi elterjedésében. (Arról már nem a MEH tehet, hogy a kormányváltás után Orbánék visszalőtték a már eredményhirdetés előtt álló második fordulót, és azóta sem írtak ki újabb tendert.)

2010-ben, a kormányváltást követően a minisztériumi bizalmi embereként érkező Horváth Péter helyettese lett, miután Fellegi Tamás olyan, szakmailag felkészült és a hivatali hierarchiában tekintéllyel rendelkező második embert akart a posztra, aki az új elnököt belülről támogatni, kívülről szakmailag védeni is képes. Az energetikában az elmúlt években egyre erősödött az állami szerepvállalás, ami az energiahivatal feladatköreiben is visszaköszönt: így idekerült a távhő, a vízmű és a kommunális hulladék hatósági árszabályozásának feladata. Ugyanakkor az új hivatali garnitúrához, és az MVM nagyarányú megerősítéséhez Grabner mentalitása egyre kevésbé passzolt. A jelek szerint most inkább a kritika nélküli végrehajtás és megfelelni vágyás az uralkodó, ami a pozíciókhoz kötött döntési kompetenciák valódi gyakorlásához szokott elnökhelyettesnek nem tetszett.

A helyzetnek senki nincs a magaslatán

Az önmagában még nem baj, ha egy hivatalban új arcok is megjelennek, de az igen, ha nincs idő átadni a know how-t. Még most is sok ugyan a hivatalban a régi motoros (igaz, nem vezető beosztásban), de nem egyedi eset, hogy az egyik szabályozásért felelős területre olyan fiatal került vezető pozícióba, akiről korábban nem is hallottak szakmai körökben.

Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a MEH-ben közel egy éve üres a nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesi poszt, pedig ennek az uniós érdekérvényesítésben fontos szerepe lenne. Egy, a brüsszeli ügyekben jártas szakember ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ha ez a terület nem kap megfelelő támogatást, az osztrákok tovább erősíthetik a régióban amúgy is nagy érdekérvényesítő potenciáljukat.

Hasonlóan személyzeti politikai problémára utal, hogy a jövő évi villamos árszabályozási rendszer előkészítése azért indult el több hónapos késéssel, mert a szakterületen a vezető poszt régóta betöltetlen. Belső forrásból úgy értesültünk, hogy ezzel kapcsolatban az is felmerült, hogy lesz-e jövőre hosszabb távon érvényesíthető árszabályozás, vagy marad a jelenlegi, ami pusztán csak a rövid távú társadalompolitikai célokat szolgálja, de nem fenntartható. Ugyanez mondható el a gázár szabályozásáról is: az, hogy nem engedik komolyabb mértékben emelni a lakossági gáz árát, mára feszült helyzetet teremtett.

Az érintett gázipari cégek informálisan már jelezték Horváthnak: nincs már hova hátrálniuk. A jelek szerint a MEH elnöke hajlik is arra, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás helyett az inflációkövető árazást támogassa, de kérdés, hogy képes-e ilyet a kormányzat eddigi merev elutasításával szemben keresztülvinni.

Sebezhetőbbé válik az elnök?

A személyzeti politika Horváth elnöklésének első éve után nem tűnik áttekinthetőbbnek a korábbi időszaknál, pedig az elnök az idén januárban a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy hónapok óta készülnek az új feladatkörök szakszerű ellátására. Horváth Péter arra is utalt, hogy a megnövekedő létszám erőt és stabilitást hoz majd a hivatalnak. Iparági források azonban most arról panaszkodnak, hogy olyan nagy szervezeti és személyzeti mozgás van a hivatalban, hogy egyes szakterületeken már nincsenek érdemi szakemberek. „Folyamatos a fluktuáció, az átszervezés, a jövés-menés. És van olyan probléma, amivel jelenleg a MEH-ben nincs kihez fordulni” – mondta egyikük. A hivatal létszáma hamarosan tovább nő, miután néhány hete kormányhatározat született arról, hogy a megnövekedett feladatokra tekintettel a keretet 170 főre emelhetik.

Nyomás alatt

AP / Szandelszky Béla

Egy korábban az energiahivatalban, magas beosztásban dolgozó szakember szerint a hivatal a ráosztott feladatokkal küszködik, és a jelenlegi struktúra mozgásban tartása elviszi az összes energiáját. A szakember szerint a mainál komplexebb feladatok ellátásához a jelenlegi intézményi modell fenntartása sem szerencsés, mivel sok fronton sérülékennyé teszi az elnököt és a pozícióját.

Feltűnő az is, hogy a hivatal honlapjáról érdemi adatsorok, például villamosenergia-piaci, kereskedelmi és mennyiségi információk tűntek el, és a korábbi adatszolgáltatási sűrűség is megritkult. Ugyanígy visszavonulót fújt a MEH a nyilvános szereplésektől is, a korábbi évekhez képest kevesebb szakmai rendezvényen tartanak előadást, és ahol a hivatal szakemberei mégis megjelennek, zömében ott sem mondanak a várható változásokkal kapcsolatban semmilyen érdemi információt.

Kidobtak két évet az ablakon

„Totális fekete lyuk, ami az utóbbi időszakban az energiahivatalban történik” – mondta egy energetikai szervezet szakmai vezetője arra utalva, hogy elhalt a megújuló energiás támogatási rendszerének átalakítása. Hónapok óta semmi információ nincs arról, hogy a több mint egy éve ígért új megújuló energiás szabályozással (METÁR) mi a helyzet. Mindeközben az is indokolttá vált, hogy a távhős árszabályozásban megkezdjék a finomhangolást.

Egy zöldenergiás beruházásokban érdekelt szakember szerint az elmúlt két évet a hivatal már biztosan kidobta az ablakon, és egyelőre az is nehezen elképzelhető, hogyan tudnák az Európai Unió felé vállalt 2020-as megújulós célszámokat teljesíteni.