Az első félévben a GDP 2,8 százaléka, 393 milliárd forint lett a kormányzati szektor 2012 első félévi hiánya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A múlt év azonos időszakához képest ez 251 milliárd forinttal alacsonyabb - közölte a KSH. Ennek alapján a idén életbe lépett kiigazító lépések jelentős egyensúlyjavulást hoztak az államháztartásban. A kisebb hiány abból ered, hogy a bevételek 7,5 százalékkal, a kiadások viszont csak 2,9 százalékkal nőttek a tavalyi első félévhez képest. A tavalyi bevételek közé a KSH nem számítja be a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadásából eredő 2710 milliárd forintot.

A bevételek növekedése elsősorban a termelési- és az importadó-bevételek jelentős 9,1 százalékos növekedéséből adódik. Ezen belül az áfabefizetések 10,8 százalékkal emelkedtek, miután az általános áfakulcs január 1-jén 25-ről 27 százalékra nőtt. Növekedtek a jövedelemadó-bevételek (12,9 százalékkal) elsősorban az adójóváírás megszüntetése következtében megnőtt személyi jövedelemadó-bevételeknek köszönhetően. Korábban az adójóváírásnak köszönhetően a minimálbér után gyakorlatilag nem volt szja-terhe (ugyanis az adójóváírás pontosan annyi kedvezményt jelentett, amekkora az adókötelezettség volt), és csak afölött is lassan nőtt az elvonás az adójóváírás mértékének fokozatos csökkenésével. Az adójóváírás eltörlésével az alacsony jövedelműek adómentessége megszűnt, így nőhettek a személyi jövedelemadó bevételek. Emellett a társadalombiztosítási hozzájárulások és az egyéb bevételek is emelkedtek. Ennek hátterében valószínűleg részben az áll, hogy az idei évtől egy százalékponttal emelkedett a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék mértéke is.

A második negyedévben a hiány csökkenésére rásegített az is, hogy tavasszal az újabb magán-nyugdíjpénztári átlépésekkel a tavalyi 2710 milliárd forint után további 56,2 milliárd forint pénztári megtakarítás került az államhoz.

Ugyanakkor továbbra is jelentősek a kockázatai annak, hogy a deficit magasabb lesz idén a kormány által tervezett 2,5 százalékos GDP-arányos célnál. Ez abból következhet, hogy jóllehet a tavalyihoz képest nagyobbak a bevételek, attól viszont elmaradnak, amit a kormány várt. Így főleg a bevételoldali elmaradások, illetve ennek hátterében az alacsonyabb növekedés miatt a tervezett 2,5 helyett 3 százalék körül alakulhat az idei hiány további kiigazító intézkedés nélkül - mondta a hvg.hu-nak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője. Az elemző által mondott fél százalékpontos eltérés körülbelül 150 milliárd forintos elcsúszást jelent a kölltségvetésben.