szerző:
Máriás Leonárd - Nagy Gergő

A kormány új megszorító csomagjával pont úgy döcöghetünk tovább, mint eddig: még magasabb lehet a rekorder magyar áfa, ami ugyanúgy fáj majd az adóváltozásokkal egyébként is rosszul járt alacsony keresetűeknek, mint idén. A kormány pedig tovább várhat az áfabeszedés hatékonyságának javulására, és folytathatja a fordított áfa kísérletét.

Péntekig kell összeraknia a kormánynak azt az újabb megszorító csomagot, amellyel betömi a 2013-as költségvetési lyukat. A szűk határidőt az Európai Bizottság diktálja, és ha nem lenne kész a pakk, túlzotthiány-eljárás alatt maradnánk, ami vaskos uniós pénzek megvonásával járna. Az ötletelés, hogy mi legyen a csomagban, már az abszurditást súrolja, a kiszivárgott értesülések szerint szinte bármilyen intézkedést elképzelhetőnek tartanak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői, amiből több pénzhez juthat vagy spórolhat a költségvetés. Hét elején még egy 300-350 milliárd forintos kiigazításnál tarthatott a kormány, csütörtök estére viszont már 550-770 milliárdos megszorításra dagadt az ötletcsomag. Hogy pontosan mit fog kiválasztani az étlapról a kormány, az pedig órákon belül kiderül.

Az már az ötletek kimerítő elemezése nélkül is biztos: az új csomaggal minden marad a régiben, a lépések mindenkinek fájni fognak valamennyire, ami hozzáadódik az első és a második Széll Kálmán-terv, valamint a nyomukban járó konvergenciaprogramok és költségvetések megszorításaihoz. A számtalan kiigazító lépés közül csak egyet véve: a kormánynak 1-2 százalékponttal tovább kellene emelnie az áfát az NGM szakértői szerint, pedig már idén 25-ről 27 százalékra emelkedett az általános forgalmi adó kulcsa, mellyel a magyar áfa világelső lett.

Az ötletcsomag

Az áfát érintő lépéseken kívül az NGM ötletelői azt ajánlják, hagyja meg a kormány a személyi jövedelemadó félszuperbruttósítását, növelje a bankok adóterheit, hagyja meg a Magyar Nemzeti Bankra kivetett tranzakciós illetéket (ami jó eséllyel megtorpedózná az IMF-tárgyalások folytatását), törölje el a magasabb keresetűeknek kedvező járulékplafont, vezessen be segélyplafont, halassza el a pedagógusoknak 2013-ra ígért béremelést (ezt a kormányzat másik fele egyelőre tagadja), hozza előre a dohánytermékek jövedéki adójának emelését, csökkentse a közszféra létszámát és ésszerűsítse a közszféra bérrendszerét, a jövőre vállalt 2,2 százalékos hiánycélt pedig puhítsa fel 2,7-2,8 százalékra.

Fizetjük az adócsökkentés árát

A fogyasztási adók égbe emelése az az egyirányú utca, amelybe a kormány a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentésével kormányozta magát. A jelenlegi lyukat egy lépésben be lehetne tömni például azzal, ha 16-ról 20 százalékra emelnék a személyi jövedelemadó kulcsát, csakhogy ez már túl nagy politikai arcvesztés lenne végrehajtani. Pedig világosan látszik, hogy egy ekkora államadósság-terhet cipelő ország nem képes működni ilyen alacsony jövedelemadó-szinttel, hiszen még a jóval kevesebb adóssággal rendelkező Szlovákiában is 19 százalékos az szja-kulcs – mondta a hvg.hu-nak egy kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő elemzője.

©

A jövedelemadók csökkentése hatalmas lyukat ütött a költségvetés bevételi oldalán, amit a kormány - ahogy az elmúlt két évben - jövőre is döntően új fogyasztási típusú adókkal vagy áfa- és jövedékiadó-emelésekkel próbál betömni. Végeredményben erről szóltak a telekom- és az energetikai cégekre, valamint a hipermarketekre kivetett válságadók (ezeket jövőre várhatóan kivezetik), ilyen a pénzügyi tranzakciókat 2013-tól terhelő illeték, az idén augusztusban indult telefonadó, a chipsadó és a biztosítási adó is.

Egy másik nagyobb tétel, amit ki kell fizetnie a magyar lakosságnak és a cégeknek, az a nemrég elfogadott 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv. Ez döntően kétféle intézkedésből áll: egyrészt hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportoknak csökkenti a járulékait, másrészt bevezet két új egyszerűsített adót, a katát (kisadózók tételes átalányadója) és a kivát (kisvállalati adó). A legalább részleges járulékcsökkentéssel egyes szakértői vélemények szerint a kormány most azt próbálja helyrehozni, amit 2010-ben elrontott az egykulcsos adóval meglépett adócsökkentéssel. Az adócsökkentés ugyanis utólag olyan pénzosztás volt, ami nem segített a gazdaságon, míg a foglalkoztatást olcsóbbá tevő járulékcsökkentés nagyobb eséllyel teremtett volna munkahelyeket.

Matolcsy odavan az áfáért, az EU nem

A fogyasztási adók folyamatos ötletszerű emelgetése Matolcsy György szerint adóforradalom. A miniszter egy cikkében pár hónappal ezelőtt egy „széthúzott áfarendszer” terveiről számolt be. Mint írta „jobb volna öt kulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi". Matolcsy tavaly megpróbálkozott a 35 százalékos, luxuscikkekre kivetett áfa bevezetésével is, de az EU ezt elutasította. Az áfakulcsok meghatározását uniós irányelv korlátozza: három áfakulcsot enged (Magyarországon a 27 százalékos fő kulcs mellett az 5 és 18 százalékos kedvezményes kulcs van érvényben). Az ötkulcsos áfa egyébként Matolcsy régi ötlete. Már a 2010-es országgyűlési választások előtt is azt mondta, hogy a fogyasztást társadalmi rétegenként eltérő mértékben kellene adóztatni. Vélhetően az uniós akadály lehetett az egyik oka az új típusú fogyasztási adók bevezetésének, amik bizonyos értelemben alternatív áfaként működnek egy-egy speciális területen.

Ki húzza a rövidebbet?

Csak az áfaemelést nézve mindenekelőtt azoknak fájhat egyre jobban a kulcs megemelése, akik keveset keresnek, mert ennek az a következménye, hogy a pénzük döntő része mindennapi fogyasztási cikkekre, főleg élelmiszerre megy el. Emiatt ők azok, akiket a leginkább sújt a magas infláció, hiszen a pénzükből egyre kevesebb dolgot tudnak megvenni. Márpedig ha a kormány jövőre is meglép egy két százalékpontos áfaemelést, akkor az ideihez hasonlóan jövőre is jó magas inflációval számolhatunk. Azt, hogy a bérük hozzáigazodjon az árak emelkedéséhez, a keveset keresők sok esetben nem tudják elérni, mert jellemzően alacsony az érdekérvényesítő képességük azokkal szemben, akiktől a jövedelmük származik. Ez a csoport egyébként éppen az, amelyik nagyon rosszul járt az adóváltozásokkal. Az adócsökkentés ugyanis nagy vonalakban úgy történt, hogy a magasabb keresetűek, valamint a családosok adóterhelése jelentősen csökkent, míg az alacsony keresetűeké ezt részben ellensúlyozva emelkedett.

©

Velük párhuzamosan közvetlenül megérezhetik az áfaemelést a cégek is. A fogyasztási adó növekedésével ugyanis a lakossági kereslet valószínűleg csökkenni fog, így a lakosság és a termékeket, szolgáltatásokat kínáló cégek egyszerre fognak fogyókúrázni. Sok esetben valószínűleg szó szerint, amit jól példáznak a boltok polcain egyre kisebbé zsugorodó dobozok: a kereskedők és a gyártók nem tudják emelni az áraikat, így a termékek méretének vagy mennyiségének csökkentésére kényszerülnek. Ez a hatás hozzáadódik ahhoz, hogy a cégek beruházási hajlandósága a hetente változó jogszabályok és a kiszámíthatatlanság miatt egyébként is csökken.

A hatékonyság növelése konstans

Az is megjelent a kiigazító ötletelésben, hogy az áfabevételeket az adóbevételek hatékonyabb beszedésével is növelhetné a kormány. Erről a tervről Varga Mihály beszélt csütörtökön. Ezt a kormány már tavaly is megjátszotta: 2011 szeptemberében egy százmilliárdos kiigazító csomag bejelentésének közel felét pipálta ki azzal a miniszterelnök, hogy azt mondta, az áfabeszedés hatékonyságának növelésével 40 milliárd forinttal több lesz a költségvetés bevétele.

Idén nyáron ezen is túllőtt a kormány, amikor a munkahelyvédelmi terv fedezetének részletezésekor olyan mértékű hatékonyságjavulásra számított a kormány az adóbeszedésben, hogy 100 milliárd forintos remélt bevételnövekedéssel ez lett a járulékcsökkentés egyik oszlopa (ezt azonban eddig egyetlen elemző sem vette komolyan). Varga most tulajdonképpen ezt az ötletet sütötte el újra. A kivitelezés azonban nem olyan egyszerű, mint ahogy az a kormányzati nyilatkozatokból következne. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanis az intenzívebb áfabeszedést vagy új revizorok munkatársak felvételével, vagy erőátcsoportosítással oldhatja meg. Előbbi hátránya, hogy pénzbe kerül, utóbbié pedig az, hogy a NAV bizonyos feladatai elvégzetlenek maradnak.

©

A fordított áfát is kiterjesztenék

Varga Mihály a gazdasági bizottság hétfői ülésén áfaügyben megemlítette azt is, hogy az IMF-nek elküldendő tárgyalási pozíciók között lehet a fordított áfa több területre történő kiterjesztése is. A tárca nélküli miniszter szerint eddig hatékonynak bizonyult az az áfabeszedési módszer, ezért is lehet szó annak alkalmazásának kibővítéséről.

Mi a fordított áfa?
Alapesetben az áfát a szállító, eladó kiszámlázza a vevőnek, azaz elkéri tőle annak ellenértékét, és a szállító, eladó ezt az áfaösszeget vallja be az államnak (furcsa módon ez utóbbi akkor is igaz, ha a számla nem került kiegyenlítésre). A fordított áfánál ez éppen fordítva történik: a szállító vagy eladó nem kéri el az áfát a vevőtől, áfa nélkül számláz neki, és bevallási kötelezettsége sincs az állammal szemben. Ellenben a vevőre hárul az áfa ellenértékre való “rátétele”, az állam felé való bevallása, és bizonyos esetekben (ha ezt az áfát nem jogosult levonni) a megfizetése is. Magyarországon az építőiparban vagy a mezőgazdaságban találkozhatunk leggyakrabban fordított áfával.

Magyarországon a fordított áfa az utóbbi hónapokban indult “hódító útjára”. Míg az építőiparban már korábban is létezett ez az adózási mód, addig idén júliustól már a mezőgazdaság egyes területein is a fordított áfázást kell alkalmazni. A gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a fordított adózás szabályai léptek életbe. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) úgy véli, ez komoly tisztulást hoz a mezőgazdaságban, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint pedig 50 százalékkal csökkent a feketekereskedelem a bevezetés óta. Becslések szerint a fordított áfa bevezetése 10-15 milliárddal növelheti idén a költségvetés bevételeit. (Az Agrárkutató Intézet tavalyi becslései szerint 1,5-2 milliárdos havi pluszbevételt is hozhat, ám ők már a baromfi és sertéshús esetét is beleszámolták ebbe). A változtatások ugyanakkor csak két évre léphetnek életbe az uniós szabályozás következtében, az átmeneti engedélyeket ez után újra kell igényelni.

Azt ugyanakkor ne gondoljuk, hogy aki eddig feketén adott el árut, az most hirtelen nekiáll befizetni az áfát - emelte ki Zara László. Legfeljebb azért javulhatnak valamivel a költségvetés bevételei, mert a fordított áfával sok esetben már nem érdemes olyan áru után számlázni, ahol nincs tényleges értékesítés (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelentése szerint például nemrég bukott meg egy hatalmas áfaösszeget elcsaló banda, ők épp a fordított áfa miatt hagyták abba tevékenységüket). Azokat viszont, akik mindenképpen csalni akarnak, nem tántorítja el az új adózási mód. A feketegazdaság a meglévő rendszeren kívül működik, így ott nem lehet javulást elérni, mivel nincs mit mérni, nincsenek szem előtt ezek a tevékenységi formák.

Hol lehetne fordított áfa?

A fordított áfa kiterjesztéséről eltérően vélekednek az adószakértők. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint gyakorlatilag bárhol elképzelhető lenne, de inkább a mezőgazdaság területéről hallani, hogy több ágazatot is bevonhatnak ebbe a körbe. Ez olyan területeken esélyes, ahol jelentős arányú a feketegazdaság jelenléte. Ilyen például a húsipar, ahol becslések szerint 50 százalék körül van csak a legális üzletelés aránya.

A fordított áfa ugyanakkor nem minden mezőgazdasági területen lenne teljes mértékben jól bevezethető. A tejágazat képviselői szerint a fordított áfa csak átrendezést jelent a magyar élelmiszerláncon belüli fizetési kötelezettségekben, de nem csökkenti az inflációs nyomást, és nem javítja érdemben a legálisan működő magyar beszállítók piaci pozícióit sem, a zöldségtermesztőkkel együtt ők inkább az áfa csökkentésében látnák a megoldást. A sertéstartók szerint ők a sertéstenyésztés költségei után megfizetik a 27 százalékos áfát, de fordított áfázásnál már nettó áron értékesítenék a húst, vagyis folyamatos áfa-visszaigénylővé válnának, és hónapokig hiteleznének a költségvetésnek.

Szóba jöhet még esetleg a számítástechnika is, ahol például a nagykereskedelem-kiskereskedelem között lenne bevezethető ez az adózási mód. Itt azonban uniós szabályokba ütközhetünk, ugyanis fordított áfát az Európai Unió elsősorban a beazonosíthatatlan termékeknél engedélyezi, például a gabonánál, ahol nem tudjuk megmondani, hogy melyik szem került a lisztbe. A számítástechnika azonban nem ilyen - mondta a hvg.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ez is pörgeti a magyar gazdaságot: meglódult az IKT-szektor, de vannak egyenlőtlenségek

Ez is pörgeti a magyar gazdaságot: meglódult az IKT-szektor, de vannak egyenlőtlenségek

Igazi GTI-gyilkos: 400 lóerős lett a Michelisz Norbi-féle utcai Hyundai i30 N

Igazi GTI-gyilkos: 400 lóerős lett a Michelisz Norbi-féle utcai Hyundai i30 N

Jövőre már automatikusan személyit kapnak az újszülöttek

Jövőre már automatikusan személyit kapnak az újszülöttek

Videó: Végre itt a Microsoft új digitális táblája, és jött belőle egy még nagyobb is

Videó: Végre itt a Microsoft új digitális táblája, és jött belőle egy még nagyobb is

Megint segítséget kér a NASA, önnek is üzentek: mérjen már meg pár fát

Megint segítséget kér a NASA, önnek is üzentek: mérjen már meg pár fát

Az úszóverseny győztese, aki medencébe fulladt

Az úszóverseny győztese, aki medencébe fulladt