Villány híres borászának fia aligha gondolta, hogy életének első és eddig egyetlen önálló parlamenti törvényjavaslatát még azelőtt leveszik napirendről, mielőtt érdemben tárgyalná az Országgyűlés. Tiffán Zsolt fideszes képviselő, aki a 25 hektáros családi borászat életében is aktívan részt vesz, október elsején nyújtotta be az új hegyközségi törvényről szóló javaslatát.

Tiffán a parlamentben 2010 óta eddig csak néhány egyéni interpellációval vétette észre magát, illetve sokadmagával nyújtott be egy módosítót a tavalyi költségvetéshez. Így nyugodtan állíthatjuk: eddigi törvényalkotói tevékenységének csúcspontja lehetett volna a hegyközségekről szóló szabályozás módosítása. Mondhatni: ezért jött a parlamentbe.

Tiffán javaslata a hegyközségek alapegységévé a már hosszabb ideje stabilnak tekinthető borvidéket tenné. A hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetlenítené a hegyközség tagságától, és megszüntetné választhatóságát. Megszüntetné a szőlőterülettel nem rendelkezők és a felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát is, és szakítana az egy hegyközség egy hegybíró, illetve az egy hegyközségi tag egy szavazat elvével. A szavazati jogot pedig a hegyközségi tagok gazdasági tevékenységének nagyságához kötné. A képviselő javaslatai egyenként is brutális beavatkozást jelentenének a szőlészet-borászat autonómiájába – hát még együtt!

Tiffán Zsolt törvényjavaslata nagy vihart kavar

www.tiffanzsolt.hu

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) rögtön tiltakozott, miután Tiffán elfelejtett velük egyeztetni. Márpedig a HNT tömöríti szervezetileg a magyar szőlő- és bortermelés hivatalos alapegységeit, a hegyközségeket. A HNT hajlana a rendszer felülvizsgálatára, de kifogásolta, hogy a hegybírók új rendszere ellentmondana az önkormányzatiságnak, illetve hogy a nemzeti bor eredetvédelmi rendszerben nem választható szét a szőlészeti és borászati tevékenység. Márpedig a tervezet a hegyközségi járulékfizetési kötelezettség fenntartása mellett nem biztosítana valódi szavazati jogot a borászatoknak.

Puccs a láthatáron?

A legfontosabb probléma az, hogy a képviselő úr egyeztetés nélkül terjesztette be a javaslatot, én is az Országgyűlés honlapjáról értesültem a tervezet benyújtásáról - mondta a hvg.hu-nak Horváth Csaba, a HNT főtitkára. Szerinte elég életszerűtlen, hogy ha valaki a HNT átalakításáról készül törvényt alkotni, akkor őket ebbe a folyamatba nem vonja be. Mint mondta, ez lett volna a minimum. Horváth Csaba hozzátette: az ő értelmezésében a törvényjavaslat egyfajta puccsra irányul, a HNT-t dezintegrálnák. Szerinte gyenge szakmai lábakon áll a felvetés, kivitelezhetetlen az, hogy egy borvidék egy hegyközség legyen, és törvényileg határozzák meg a hegyközségek határait.

Jelenleg 22 borvidék van Magyarországon, miközben hegyközségből 125, összesen 73 ezer taggal. A változtatás után több ezer fős hegyközségek alakulnának ki, ami kezelhetetlen méretet jelentene az önkormányzatiság szempontjából. Nagy távolságokat kellene a hegyközségi tagoknak utazniuk, ami amellett, hogy pluszköltséggel, idővel és kellemetlenséggel jár, azt is eredményezné, hogy a helyi döntések a termelőktől egyre távolabb születnének meg. Horváth a hegybíró kiemelését is nonszensznek tartja: mivel nem lenne tagja a hegyközségnek - sőt, elképzelhető, hogy nem is helyi embert nevezne ki a HNT titkára -, együttműködési problémák léphetnek fel a hegyközség és hegybíró között.

A HNT titkára azt sem tartja jó gondolatnak, hogy a szavazati jogokat az egy termelőhöz tartozó terület százalékában osszák szét. Ez szerinte a gazdasági társaságokra jellemző gondolkodásmód, még akkor is, ha a tervezet egy főre vetítve 10 százalékos felső szavazati limittel számol. Horváth szerint Tiffánt senki nem hatalmazta fel arra, hogy a borászok nevében beszéljen, a szakma képviselői nem állnak a tervezet mögött. A HNT titkára szerint az ágazat összes érintett szereplőjének egy asztalhoz kellene ülnie, és ott megvitatni a dolgokat, nem kizárni egyeseket a diskurzusból.

A hegyközségeket, vagyis a szőlészeket és borászokat Tiffán teljesen kihagyta az egyeztetésből

MTI / Balázs Attila

Azért nem eszik olyan forrón a kását

A hvg.hu-nak egy, a kérdésben közvetlenül nem érintett borászati szakértő elmondta, hogy alapvetően árnyaltabb a kép, mint ahogy azt most a két fél - a törvényhozó és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának - összeugrása láttatni véli. A törvénytervezet iránya alapvetően nem elvetendő, hiszen például az intézményrendszer egyszerűsítését és a hegybíró pozíciójának függetlenítését állítja a középpontba. A probléma ugyanakkor az, hogy ezeket a célokat Tiffán Zsolt törvényjavaslata mostani formájában alig tudja megvalósítani. Egy törvénytervezetnél ennél koncepcionálisabb és lényegibb elmozdulásokra lenne szükség.

A szakértő elmondta: az európai uniós borreform olyan új helyzetet teremtett, melynek lényege, hogy már nem borvidékeket, hanem oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket (OEM) definiálunk elsősorban, amit természetesen lehet borvidékeknek is nevezni, de nem a 2004. évi törvény alapján (Tiffán a 2004. évi törvény alapján definiálja a borvidéket, de ilyenek az uniós szabályozás miatt jogilag már nem is léteznek, OEM-ek vannak helyettük - a szerk.). Az eredetvédelem tulajdonképpen olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik, amelyek előállítására, feldolgozására és elkészítésére egy meghatározott földrajzi területen, elismert módszerek alkalmazásával kerül sor, amelyet egy intézmény leír, önszabályoz és ellenőriz. Ez az intézmény a hegyközség. Erre a borvidékeknek termékleírásokat kellett készíteni és a borvidékek szándéka szerint 30 ilyen területi kategória került leírásra.

Az Európai Unió (EU) borpiaci reformjának 2009. augusztus 1-jétől hatályos rendeletével a borok földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályozás egységessé vált az unióban. Ez azonban azt jelenti, hogy például ehhez kell igazítani a hegyközségi rendszert is. Az EU-borreformtól - így a borok termékleírásától is - mindenki azt várja, hogy az európai borszektor versenyképesebb legyen és piacszerűbben működjön. Igaz, sokak véleménye szerint, és piaci szempontból is szerencsésebb lett volna, ha a 30 területi kategória (OEM) nem egymás mellé rendelve, hanem hierarchiába rendeződve alakul ki. Arra egy hegyközségi rendszert is jobban ki lehetett volna alakítani, a mostanit hatékonyabban hozzá lehetett volna igazítani. A helyzet azonban most adott, ehhez kell igazodni, ezt kell megoldani úgy, hogy a fejlődés, a piaci igazodás lehetősége a jövőben is meglegyen. Az világos, hogy a hegyközségi rendszert ehhez az új területi struktúrához kellene alakítani. Ám úgy tűnik, hogy erről maguk a termelők is "megfeledkeztek": a hegyközségi tanácsok felállítását az OEM-ekben még maguk sem kezdeményezték.

A szakértő szerint a törvénytervezet a megváltozott helyzetre nem megfelelően reagál. Példának okáért a tervezetben szereplő "borvidéki régió" fogalma a jelenlegi új területi szerkezetben egyáltalán nem használható; borjogi, szakmai és intézményi tartalom nem adható neki. Ugyanígy például a tervezet elmozdul a független hegybírói státusz kialakításának irányába, de tulajdonképpen ez nem jött létre, csak a kinevezésük lesz bonyolultabb és megmarad a vegyes (állami és tagdíj) finanszírozás, ami a független vagy függő hegybíró, az önszabályozó és önellenőrző hegyközség polémiában a törvénytervezettől állásfoglalást kívánna.

Változtatni márpedig kell

A HNT titkára szerint is szükséges változtatni a rendszer működésén, ám nem olyan módon, ahogy Tiffán javasolta. Horváth Csaba szerint a hegybíró jogállásán mindenképpen módosítani kellene, védelmet jelentő jogokkal kellene felruházni ezt a szereplőt, hogy a közigazgatási tevékenységét nyugodtan tudja végezni, mivel például a szőlőkivágások kapcsán sok esetben konfrontálódik az érintettekkel. Emellett zajlik a hegyközségek természetes koncentrációja is, nem kell egysíkú szabályozást alkalmazni ebben a szegmensben. A hegybíró beszámolási kötelezettségét viszont erősíteni kellene. Ezen változtatások miatt viszont nem lenne szükséges egy új törvényt tető alá hozni, elég lenne a mostanit módosítani - hangsúlyozta a HNT titkára.

A kérdésben közvetlenül nem érintett borászati szakértő szerint az tény, hogy a hegyközségi struktúrát egyszerűsíteni szükséges. Viszont ez azt is jelentené, hogy magukat a hegyközségeket kellene meggyőzni saját rendszerük megfelelő átalakításáról, ami - mint minden intézmény, szervezet átalakítása esetén - ellenállásba ütközhet. Vagyis ez azt jelenti, hogy a HNT nem feltétlenül érdekelt saját rendszerének megváltoztatásában, mivel az az ő már megszerzett jogait is érintené.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Tiffán Zsoltot, aki jelezte: néhány napon belül sajtóközleményben reagál a törvényjavaslattal kapcsolatos történésekre.