Komolyan megterheli jövő évtől a magyar átlagpolgárt, hogy a kormány újraszabja a tranzakciós adót. Az illetékre vonatkozó módosító javaslatok szerint, melyeket csütörtökön este nyújtottak be a parlamentnek, az eddig egy ezrelékesre tervezett új adó mértéke pénzügyi műveletenként két ezrelék lesz, a készpénzfelvétel összege után pedig három. Emellett az adót a kormány több olyan pénzmozgásra is kiterjeszti, amely a mindennapi pénzhasználatunkhoz kapcsolódik, így a lakosság további terheket kap a nyakába. A tranzakciós illeték szinte minden, az átlagember által használt pénzügyi műveletre kiterjed majd.

A módosító javaslatokkal a kormány azt a két intézkedéscsomagot illeszti be a jövő évi adótörvényekbe, amelyet Matolcsy György jelentett be októberben (első és második Matolcsy-csomag). A két pakknak az első tervek szerint összesen 764 milliárdot kellene az államnak hoznia, azonban a módosító indítványok között több korábban bejelentett intézkedés nem szerepel egyelőre. Nem szerepel például a segélyplafon bevezetésének jogszabályi megoldása, de azok a rendelkezések sem, amelyek a közszférában azt szabályoznák, hogy a foglalkoztatott vagy csak bért, vagy csak nyugdíjat kaphasson, és a tanárok béremelésének elhalasztása sem került be az javaslatok közé. Továbbá nem derül ki, hogy melyek lesznek azok a további lépések, amelyek a gazdaság fehérítését szolgálják és 60 milliárd forintnyi plusz bevételt hoznak.

Adózunk a fizetésünkért

A javaslatok közül leginkább talán a tranzakciós illeték megnövelt terheit érzékelheti majd a lakosság. Ha azt akarjuk kiszámolni, hogy ez mennyit vesz ki a pénztárcánkból január 1-jétől, érdemes a nettó átlagfizetésből kiindulni, ami idén 140 ezer forint körül alakul. A tranzakciós illeték minden pénzmozgásunknál ott lesz. Amikor például a munkáltatónk elutalja a bérünkre fizetendő közterheket az adóhatóságnak, a pénzmozgásra tranzakciós illetéket kell fizetnie.

Pénzleszívás

Túry Gergely

Átlagbér esetén ez nagyjából 80 ezer forint közterhet jelent, ami után az illeték 160 forint lesz. Ez az összeg valószínűleg csökkenteni fogja az alacsony érdekérvényesítő képességgel bíró, átlagbért kereső munkavállalók nettóját. Ezt követően a 140 ezer megérkezik a munkavállaló számlájára, melyből az állam ismét lecsíp 280 forintot tranzakciós illetékként.

Adózunk, ha fizetünk

Ezután kezdődhet a pénz elköltése, ami újabb alkalmakat teremt az államnak arra, hogy tranzakciós adót szedjen. A Központi Statisztikai Hivatal 2010-es adataiból kiindulva egy személy manapság közel 20 ezer forintot költhet havonta rezsire. Ha pénzt szeretnénk spórolni, akkor érdemesebb átutalni a szolgáltatóknak ezt az összeget, vagy csoportos beszedési megbízás keretében teljesíteni befizetési kötelezettségünket, mivel így csak két ezrelékes költségünk keletkezik, nagyjából 40 forint.

Ha mégis sárga csekken fizetnénk be ezt az összeget, akkor három ezrelékes költséggel kell számolnunk, mivel a bankkártyával történő postai fizetés már készpénzfelvételnek minősül (amire 3 ezrelékes illeték vonatkozik), ha pedig már eleve készpénzzel fizetünk, akkor az ATM-ből történő felvételért már megfizettük az ugyancsak három ezreléket. Ebben az esetben 60 forintba kerül a rezsiköltségeink befizetése havonta. Ezen tranzakciók után mellesleg az állam még bezsebel két ezreléket a Postától is a pénzek továbbutalásáért, az állami cég ugyanakkor már jelezte, hogy ezt az összeget a szolgáltatókra terheli majd (akik pedig várhatóan továbbadják a terhet a fogyasztóiknak). Vegyünk ehhez egy 5-10 ezer forintos mobiltelefon-számlát, ez internetes utalással teljesítve havi 10-20 forint lesz. Ha esetleg külföldi kiruccanásra is futja majd a pénzből, érdemes lehet inkább a célországban pénzt váltani, a kormány ugyanis az új módosító javaslattal a pénzváltásra is kiveti a tranzakciós adót.

Adózunk, ha törlesztünk

A csütörtökön benyújtott módosító javaslatok nagy meglepetése, hogy a kormány a kölcsöntörlesztésre is kiveti az új adót. Ezzel azokat a hiteleseket is terheli, akiket a másik oldalon meg kell mentenie. Ha gépjármű-, vagy lakáskölcsönnel is rendelkezünk, ennek összege pedig havi 40-50 ezer forint körül alakul, akkor a hitel befizetésekor 80-100 forintos többletköltségünk lesz. Jegyezzük meg, nem ritka az sem, hogy százezer forintnál is magasabb törlesztőrészletet fizetnek, melyből értelemszerűen arányosan nagyobb tranzakciós illetékösszeg vonódik majd le.

A módosító javaslatok szerint a kormány megadóztatná a bankok díjbevételét is. Azaz, a bankoknak a számlánkról (például a tranzakcióink után) levont díjak és jutalékok után is meg kell fizetnünk a tranzakciós illetéket. Egy bankszámla átlagos költsége 1000-1500 forint lehet, ebből két-három forintot kér az állam a banktól, a bank pedig várhatóan az adóstól.

Pár cseppnyi illeték

AFP / Karen Bleier

A fentiek mellett az internetes vásárlás és a bolti bankkártyás fizetés még az a két terület, ahol alkalom adódik az illetékfizetésre. Egy 2000 forintos könyv után 4, egy 70 ezres hűtőgép után viszont már 140 forintot kell adóként megfizetnünk. Ugyanez vonatkozik egy nagybevásárlásra is a szupermarketben: a bevásárlókocsi 20 ezer forintos megtöltése után 40 forintot kell kiperkálnunk. Egy 10 ezer forintos tankolás után pedig 20 forintot kell majd befizetnie bankunknak az államnak. Ráadásul az elköltött összeget annál többször terheli az új teher, minél többször végzünk vele fizetési műveletet. A 140 ezer nettó átlagbérnek feltehetően nagy részét először készpénzként veszi fel a fogyasztó, melyért meg kell fizetnie a 3 ezrelékes tranzakciós illetéket, majd ismét megfizeti, ha felhasználja azt.

Ezreket veszítünk

Egy rövid összesítés után kiderül, hogy egy átlagbér körüli jövedelem után alsóhangon is körülbelül 1000 lehet a tranzakciós illetékkel megjelenő új terhünk havonta, csak a mondhatni legszükségesebb szolgáltatások, élelmiszer megvásárlása és a hitelünk törlesztése miatt. Éves szinten ez már 12 ezer forintra is kijöhet.

Az ugyanakkor még kérdés, hogy a tranzakciós illetékből mennyit nyelnek le a bankok (ők ugyanis az alanyai az új illetéknek, és eldönthetik, továbbadják-e ügyfeleiknek). Az előzetes jelzések szerint gyakorlatilag semmit nem nyelne le a szektor. Viszont a bankok egyes ajánlatai nagy szórást mutatnak arra vonatkozólag, hogy mely tranzakciók utáni illetéket és milyen mértékben vállalnak át. Azt már például tudni lehet, hogy a bolti vásárlások után minden bizonnyal nem fogják a bankok az ügyfelekre terhelni az új adónemet.

A bankok eltérően reagálnak a tranzakciós illetékre. A legtöbben januártól valamilyen mértékben áthárítják az illetéket, írja a Pénzkérdés blog, igaz, valamennyi még az egy ezrelékes kulccsal számolt. Nem bírják követni a kormányt.