"A kormány ismét ahhoz az elvhez próbál visszatérni, hogy a kicsiket elengedi, a nagyokat pedig, akiket terhelhetőnek gondol, újabb terhekkel sújtja"- összegezte a véleményét Hegedüs Sándor, az RSM DTM adótanácsadó cég munkatársa a helyi iparűzési adó (hipa) változásával kapcsolatban, amiből a kormány 35 milliárd forintot tart beszedhetőnek.

A törvényjavaslat indoklása szerint a kisebb adózók kisebb teherviselése érdekében bevezetett sávos "levonhatósági korlát" lényege, hogy az adott cég eredményének számításakor az árbevétel nagyságának függvényében, különböző arányban számíthatja be az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások együttes értékét. A javaslat 500 millió nettó árbevétel alatti, 0,5-20 milliárd, 20-80 milliárd és 80 milliárd nettó bevétel feletti kategóriákat állapított meg. Ez alapján 100-85-75-70 százalékig vonható le a nettó árbevételből az elábé+közvetített szolgáltatás értéke. Nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot

Túry Gergely

Hegedüs Sándor úgy látja, hogy a sávos hipa valamennyire kiváltja a korábbi szektoradót, de a 75 és 70 százalékos sávba eső cégek reakciója feltehetően nem az lesz, mint amivel Matolcsyék számoltak. Az adótanácsadó cégnél jelenleg is azt számolják, hogy mely cégek kerülhetnek majd a legkevésbé előnyös kategóriába, és bár Hegedüs azt mondja, hogy oda talán például egyes kiskereskedelmi láncok nem férnek be a magas árrésük miatt, az intézkedés átgondolásra késztetheti a nagykereskedőket. Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy a településen nemhogy több hipa bevétel nem lesz, de akár a legnagyobb nagykereskedők kivonulásával vagy radikális átalakításával elmaradhat a korábbi szinttől a beszedhető iparűzési adó.

Ez várhatóan főként az energiakereskedők esetében alakulhat így, ahol a kereskedő árrése egy ekkora szorítást már nem biztos, hogy képes elviselni. Ugyanakkor, ugyanez a folyamat a gabonakereskedelem területén sem kizárható: a nagykereskedők számításaik után átalakíthatják üzleti modelljüket, oly módon, hogy az adózó tevékenység ne Magyarországon legyen.

Hegedüs szerint az elképzelhető, hogy az 500 milliós szint alatti árbevétellel rendelkező kisvállalkozások adómentessége miatt kieső adóbevétel-kiesését a másik oldalon ellensúlyozza az, hogy a pénztárgépek várható adóhivatali bekötése miatt több adó folyik be nemcsak a költségvetésbe, de a növekvő árbevételi adatok miatt az önkormányzatoknál vezetett adófolyószámlákra is. De a szakember szerint épp a megszorongatni tervezett nagykereskedelmi cégeknél ebből az intézkedésből az következik majd, hogy a struktúrájuk kialakítása során is jobban odafigyelnek a lehetséges legális kiskapukra".

A kereskedelemben például már most valószínűsíthető, hogy a számítástechnikai termékek kereskedelme (ami viszonylag kis árréssel, de magas termék-alapárral dolgozik) át fog alakulni. A nagykereskedők keresni fogják a módját, hogy Magyarországon kívülről lássák el a kiskereskedői partnereiket. "Megvan hozzá a pénzük és a tudásuk is, és meg fogják találni a most körvonalazódó jogszabály ellenszerét. Mindez negatívan befolyásolhatja a kormányzat által tervezett 35 milliárdos bevételt" - mondta Hegedüs Sándor.