A dán kormány eltörli az alig egy éve bevezetett, a magyar netához hasonló zsíradót. Az indoklás szerint az emelkedő a fogyasztói árak és adminisztrációs költségek, a megszűnő munkahelyek és külföldről beszerzett termékek nem ellensúlyozták, hogy Dániában - az eredeti elképzeléssel szemben - egyáltalán nem lett jobb a helyzet az elhízás "frontján". A dán szakpolitikai belátástól eltekintve Magyarországon is hasonló a heylzet; miközben a neta indokául hozott túlzott sóbevitel csökkenése hibahatáron belüli (0,16 %), lényegesen kevesebb sós ropogtatnivaló fogy.

A neta tavaly őszi bevezetésének hatására a fogyasztók tizede felhagyott, további 25 százalékuk pedig csökkentette a chips-ek és puffasztott ropogtatnivalók vásárlását. A ropik, krékerek esetében is csak éppen valamivel  kedvezőbb a helyzet. A fogyasztás visszafogása tavaszra eltüntette a piac mintegy hetedét, és bár úgy látszott, a nyáron alacsonyabb szinten bár, de stabilizálódni kezd a piac, az ACNielsen Piackutató Kft. friss felméréséből az látszik, hogy a piaczsugorodás a nyár végétől tovább folytatódott.

Fülöp Máté

"Stabilizálódásról már nem beszélhetünk, a tavaly szeptember óta felrajzolható trend egyértelműen lefelé mutat. Az augusztus-szeptemberi eladások 14 százalékkal elmaradnak az egy évvel korábbiaktól, a netával sújtott termékek esetében pedig több mint 17 százalékos az elmaradás." - mondta lapunknak a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma nevében Ágyai Szabó Gábor.

Az augusztus-szeptemberi eladások egyúttal az utóbbi évek mélypontját is jelentik, a 2008-as válság kitörése óta nem tapasztaltak ilyen gyenge értékesítést a snackgyártók. Bár a snackipar eddig hárommilliárd Ft netát - az összes e címen beszedett adó 18százalékát - fizette a költségvetésbe, kérdéses, hogy a csökkenő volumenértékesítések ezt a jövőben is megteremtik-e.

A korábbi, évi 27 ezer tonnás - piac alapján kalkulált neta bevételeknek egy, az idén már a 23,5 ezer tonnát is csak alig elérő és tovább zsugorodó snack piac
alapján kellene teljesülniük. A hazai snackfogyasztás messze elmarad az EU 3,4 kg/fő/év átlagától, a sós snackek hozzájárulása a lakosság sóbeviteléhez pedig ma már az egy százalékot sem éri el. A hazai snack szakma a neta bevezetése óta dolgozói állományának mintegy tíz százalékát kénytelen volt leépíteni.