Egy tipikus magyarországi energiaital dobozán nemcsak az összetevőket kell közölni, hanem azt is, hogy az ital fogyasztása milyen veszélyekkel jár. Az gyorsan belátható, hogy az élénkítő italok egy-egy flakonjába akár több csésze expresszó kávé koffeintartalma is beletölthető, azt azonban kevesen feltételeznék, hogy egy új generációs energiaital tartalmazhat például a színező tulajdonsága miatt a joghurtokban is fel-felbukkanó fekete répa koncentrátumot is. Az élelmiszer-ipari engedélyt kiadó hatóságon (és az extrém-öntudatos fogyasztókon) kívül aligha van más is tisztában azzal, hogy az adalékanyagként feltüntetett inosiol, niacin, piridoxin, riboflavin és kobalamin mire való.

Pedig éppen ezekre az összetevőkre vadászik januártól az állam, hogy az energiaitalosoktól betervezett bevételi szintet elérje. A koffein és a taurin, melyekre anno kitalálták a netát, már csak epizódszereplő.

Van benne fekete répa koncentrátum is

Túry Gergely

Negyedszer is módosítják

A hétfői parlamenti zárószavazás előtti napon újabb módosítókkal bombázták meg a jövő évi adójogszabályokat. Ennek keretében bezárná a kormány azokat a kiskapukat, melyeket az energiaital gyártók- és forgalmazók fedeztek fel a neta-szabályokkal kapcsolatban. Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés megszavazza, bő egy év alatt negyedszer is módosítják az erre a területre vonatkozó adószabályozást.

A legújabb változat szerint a neta január elsejétől mindent energiaitalnak minősít, amiben metil-xantin található, és taurint tartalmaz. (A metil-xantint a kávé, a tea és a csokoládé élénkítő hatásának „felelőse”, de a legtöbb kóla is tartalmazza. A koffeint az energiaitalokban tavaly részben kiváltó teobromin is metilxantin-származék, a csokoládé legfontosabb „doppingszere”.) A definiáláshoz a törvény két viszonyítási pontot határoz meg. Ezek szerint energiaitalnak minősül, ha az ital metil-xantin tartalma meghaladja a 15 mg/dl szintet; illetve ha ez a szint ugyan 5-15 mg/dl között van, de van benne más, „tiltólistás” anyagból is legalább kettő. Ilyen tiltólistás anyagnak minősülnek az aminosavak, a glukuronolakton, az inozitol, a karnitin, a kreatin, a guarana, a maté, az akác, a ginzeng, a ginkgo biloba, a shizandra, a damiana vagy R-vitamin.

Tutti-frutti íz és inosiol, niacin, piridoxin, riboflavin, meg kobalamin

Hernádi Levente

Minthogy az élelmiszeriparban aminosavak nélküli táplálékot nehéz volna találni, ez a két plusz kritérium voltaképpen csak egy. A ginzengtől, az akáctól, sőt még a tavaly a Hell által az iparágnak „feltalált” matétól is érdekesebb a ginkgo biloba és a damiana listázása, mivel előbbi a páfrányfenyőből kinyerhető anyag, ami a vérkeringést segíti, és a verőerek rugalmasságára és a végtagok vérellátására jó hatással lévő anyag (aminek a hatása az aszpirinhez is hasonló), utóbbi pedig az ősi maják kora óta szerelmi afrodiziákumként ismert, mivel egy alsó testtáji általános erősítőről van szó, ami még vízhajtó hatású is.

Tárgyaltak, hasztalan

A gyártók és energiaital-forgalmazók az elmúlt hónapokban többször, több irányból is intenzíven lobbiztak a kormány képviselőinél annak érdekében, hogy megértessék: a neta terheit a szektor nem tudja viselni.

Mint azt júliusban megírtuk, a neta terhek eloszlása a frissítőital-szektorban leginkább a Coca Colának kedvezett. Az évi 540-550 millió liter forgalomból több mint 80 százalékos mennyiségi részesedéssel bír a cukros-szénsavas üdítőital piac, amelyre literenként csak 7 forint netát terheltek. Míg az energiaitalos szektorra, mely az egész frissítő-piacnak csak a hat százalékát teszi ki, ennek több mint 35-szörösét vetették ki. Márpedig a nyár elejére az energiaital-piac mennyiségi volumenének ötöde egyszerűen eltűnt.

A kormány és a szektor közötti egyeztetések péntekre oda jutottak, hogy a kormány a 250 forintos literenkénti adót hajlandó 150 forintra leszállítani, cserébe pedig a szektor felhagy a termékfejlesztési szlogen mögé bújtatott adóelkerülési technikákkal. A kormányzati oldalról nézve ez a javaslat úgy szólt, hogy a korábbinál több alapanyagot adóztatnának meg az energiaitalok közt, cserébe csökkentik az egységnyi, fizetendő adót.

Ahogy azt céges forrásokból megtudtuk, a vasárnapi módosító indítvány „minden korábbi tárgyalási pozíciót felrúgott”. Igaz, hogy a törvénymódosító javaslat indoklásában benne van, hogy az egységes javaslat szerint 250-ről 150 Ft/literre szállítanák le a magas koffeintartalmú italok adómértékét, és 40 Ft/literre az alacsony koffeintartalmú, de taurint is tartalmazó italokét, de bizonyos "időközbeni információra" hivatkozva ezt mégis felülírták. Azt, hogy milyen információról lehet szó, ami az adóelkerülést támasztaná alá, a megkérdezett energiaitalos cégeknél nem tudták megmondani.

Mégis maradt egy kiskapu?

Egyetlen halovány remény látszik csupán a módosító szövegéből. Az, hogy mentesül "az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná". Ez - bár elég vékony a jég - jelentheti azt, hogy amennyiben a Magyarországon töltő gyártók képesek a terméküknek minél több, az adóztatás alá eső összetevőt idehaza beszerezni, akkor megúszhatják a netát. Ha ez az út valóban járható, a szektort érintő legfontosabb kérdés az lesz, hogy mi lesz olyan külföldön töltő márkákkal, mint a Red Bull és a Bomba. Ha ugyanis a Hell, a Watt, vagy a Coca Cola termékflottájába tartozó Burn és Monster megtalálja a kiskapuhoz vezető utat, és mentesíteni tudja magát a neta alól, az így generálódó árkülönbség az import energiaitalok végét jelentheti. Kérdés azonban, hogy mi lesz akkor a kormányzati árbevétellel.