szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?

Több fontos elem is bedőlni látszik már az idei költségvetésben, ezzel mintegy 180 milliárd esik ki a büdzséből. Ha emellé még hozzátesszük a bizonytalan bevételi tételeket is, akkor már 400 milliárd körüli kiesésről is beszélhetünk. Ez az összeg pedig már jelentősen megcsappantja a tartalékokat, és akkor még nem beszéltünk az európai recesszió hatásairól.

Még alig kezdődött el az év, a 2013-as költségvetést körüllengő kockázatok máris beigazolódni látszanak. A jog megerőszakolása nélkül már aligha vihető keresztül az e-útdíj tender, a pénztárgépek bekötése és az online szerencsejáték megadóztatása is tolódik. Egyelőre nem tudni, hogy mikor számíthat a kormány ezeken a csatornákon bevételre. Idén mindenesetre már aligha. A fenti tételek összességében 180 milliárddal vágják meg a 2013-as büdzsé bevételi oldalát.

Az e-útdíjjal 75 milliárdnak mondtunk búcsút

Az e-útdíj tender sikertelenül zárult, a tendergyőztes az egyik alvállalkozójának a visszalépése miatt a szerződéskötést megelőzően kapitulált. Bár a kormány a szerződéskötés határidejének meghosszabbításával reagált, ez a döntés a közbeszerzési törvény értelmében könnyen támadhatóvá teszi a megállapodást. Az újabb csúszás azt jelenti, hogy jogszerűen a jelenlegi eljárásban aligha tud felállni a rendszer, és már az is csoda lenne, ha esetleges jogsértés mellett is teljesíthető lenne. Ez azt jelenti, hogy július 1-től már nem áll fel a rendszer, vagyis a második félévre várt 75 milliárd forint bevétel kiesik a költségvetésből. Viszont megspórolja a költségvetés a rendszer kiépítésének a költségét, amit előzetesen 40 milliárdra lőttek be. (Erre a célra a kormány egy december végi határozatban különített el 33 milliárdot, ami másfél milliárddal kevesebb a nyertes ajánlati árnál).

Az e-útdíj 75 milliárdra tervezett idei bevétele szinte biztosan kiesik
©

Bizakodásra kevés okot adva alakul a pénztárgépek bekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ez a rendszer is eredetileg április elsején startolt volna, de ebben már maga az NGM sem bízik. Bár idén beköthetik akár százeres nagyságrendben is az adóhatósághoz, de a rendszert be kell járatni, így optimális adóbeszedési hatékonysággal legfeljebb 2014-től számolhatunk. Nincs ez másként az online fogadójátékok területén: a nyerőautomatákat már tavaly ősszel betiltották, és akkor az volt az elképzelés, hogy a megszüntetésük miatt kieső bevételeket az online szerencsejáték-piac megadóztatásával pótolják. Csakhogy még nincs meg az összes szükséges jogszabály, hogy az engedélyeztetési eljárásokat meg lehessen indítani, illetve még azt sem látni, hogy mi a stratégia: a Szerencsejáték Zrt.-n kívül (amelynek az online fogadóoldala még csak készülőben van) piacra engednek-e más szereplőket. Ezen a vonalon 10 milliárd forint eshet ki.

Nem csak 180 milliárdról mondhatunk le

A fenti összeg nagy részéről idén szinte biztos lemondhatunk. Ehhez ugyanakkor még hozzá kell venni az idei költségvetésbe betervezett olyan bevételi elemeket, melyek teljesülése igencsak bizonytalan. Ilyen például a bürokrácia csökkentéséből eredő 30 milliárd, a gazdaság kifehérítéséből származó 60 milliárdos pluszbevétel. A kormány emellett még azzal is számolt idénre, hogy a két új kisadóból, a kivából és a katából 214 és 74 milliárd folyik be a büdzsébe, de az már most látszik, hogy alacsonyabb az érdeklődés az új adófajták iránt, így kisebb lehet a bevétel (társasági adóból és az evából több folyhat be). Itt nehéz megbecsülni azt, hogy mennyi lesz az elmaradás, tekintve, hogy még nincsenek hosszabb idősoros statisztikák a kivába és katába átlépettek befizetéseiről.

Az Orbán-kormány az idei költségvetést 287-es euróárfolyamon tervezte, ez azonban igen kétséges, hogy tartható-e, főleg annak tükrében, amilyen feladatokat Matolcsy szán a Magyar Nemzeti Banknak. Attól, hogy szóba került, hogy a kormány hadrendbe állítaná a jegybankot a gazdaság élénkítésére, és Matolcsy neve is felmerült új jegybankelnökként, megijedtek a piacok. A további monetáris lazítás, a devizatartalékok megcsapolása, melyeket egy új, a kormányhoz sokkal lojálisabb jegybankelnök vihetne végbe, nem tűnnek jó ajánlólevélnek árfolyam-stabilitási szempontból. Amint az látszott is, a kapcsolódó hírekre a forint gyengüléssel reagált, a kormány által várt 287-es árfolyam így elég optimista lehet. A 300 forintos szint körüli euró 100 milliárd forint körüli nagyságrenddel rontaná az egyenleget.

A bevételi oldalra még a kormány által betervezett magasabb, 5,2 százalékos idei infláció is komoly hatással lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis ennél alacsonyabb, 4,5 százalékos mértékű pénzromlással kalkulál. Ennek értelmében a kormányzat által várt magasabb infláció generálta magasabb költségvetési bevételek egy része is lemorzsolódhat, az áfánál például ez pár tízmilliárd forintnyi kevesebb bevételt jelenthet (ezzel párhuzamosan ugyanakkor egyes kormányzati kiadások is csökkenhetnek az alacsonyabb beszerzési árak miatt).

A sorba még tavasszal várhatóan bele kell venni a telekomcégekre kiszabott különadók miatti európai bírósági döntést is: ha elmarasztaló ítélet születik, akkor az államnak 200 milliárd forintot vissza kell fizetnie a telekomcégek részére. Erre szakértők szerint igen nagy az esély.

Összesen legalább 400 milliárdos a kiesés

Ha a 180 milliárdos szinte biztos kieséshez hozzávesszük azt a nagyjából 200 milliárd forintra tehető összeget, aminek a beérkezése már most bizonytalan, akkor ez a pénzmennyiség már majdnem megközelíti a 2013-as költségvetésbe betervezett Országvédelmi Alapban elkülönített forrásokat, melyek az esetleges rosszabb makrogazdasági folyamatok következményeire nyújtanának fedezetet. Márpedig a kormány által tervezett makropálya túlzottan optimistának tűnik: a kabinet a költségvetést 0,9 százalékos növekedéssel tervezte, ami igencsak túllő a legtöbb nemzetközi intézet, az Európai Bizottság és elemzők előrejelzésein, akik legjobb esetben is csak stagnálással, de inkább enyhe, 0,5 százalék körüli recesszióval számolnak idén.

A kormánynak valahonnan pótolnia kell a kieső százmilliárdokat
©

Ha a költségvetés kockázatos elemeit kivesszük, a kormány az új évnek lényegében csak a rendkívüli intézkedések fejezetben található mintegy 100 milliárd forintnyi tartalékkal vág neki, miközben még számtalan olyan elem van, amin zátonyra futhat a büdzsé. Ezek közé tartozik, ha az IMF-megállapodás hiányában magasan marad a magyar finanszírozási igény – ez éves szinten 1240 milliárdra rúg, a megállapodással kb. 130 milliárddal kisebb lehetne az összeg – és a folyamatosan átárazódó államadósság-finanszírozás kamatkiadásai pedig tovább nőnek. Még jelentős problémákat okozhat, ha elapad a nemzetközi pénzbőség. Márpedig az amerikai államháztartást is nagyon sok kockázat lengi körül, és a eurózóna problémái is eszkalálódhatnak.

A negatív forgatókönyvek közül nem is kell mindegyiknek teljesülnie, hogy boruljon a magyar makropálya, és hogy a kiegyensúlyozni hivatott pénzösszegek ne legyenek elegendőek. Mindeközben arról hallani, hogy a választások közeledtével a kormány bő 200 milliárdot dobna a nyugdíjasoknak valamiféle nyugdíj-kiegészítéséként, és hogy a német E.ON gázüzletágát is megvásárolja a magyar állam, állítólag 800 millió euróért (kb. 232 milliárd forint). Ennek fedezetét még nem tudni, hogy honnan teremtenék elő. Bár nagyságrendekkel kisebb, de még így is milliárdos tételeket jelenthet, hogy az állam támogatna válságba került szektorokat is: elsőként csőd szélére került húsipari cégeket mentett meg az illetékes önkormányzatoknak juttatott költségvetési támogatással.

Újabb megszorítások jöhetnek?

Az esetleges megszorításokkal tulajdonképpen folytatódna a tavaly ősszel megkezdett bejelentéssorozat, amikor a kormány összesen három lépésben összesen 854 milliárdos kiigazítást jelentett be az idei költségvetésre vonatkoztatva, azzal az indokkal, hogy ki kell kerülnünk az uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól, mert ellenkező esetben elbukjuk a kohéziós pénzek egy részét. Az Európai Bizottság (EB) egyelőre azonban nem vette ki Magyarországot az EDP alól, mivel – bár az idei költségvetést fenntarthatónak ítélik –, 2014-ben már újra 3 százalék fölé kúszhat a hiány, vagyis nem fenntartható pályán mozog a magyar büdzsé.

Az EU szerint nem képzelhető el lazítás, a piacok ezt nem díjaznák. A romló bevételi oldal miatt azonban még kisebb mozgástere marad a kormánynak a választási évre, és csak abban az esetben lesznek tarthatóak a büdzsé mostani számai, ha az elbukott bevételeket a kormány valahogy kezeli és szinte semmilyen negatív világgazdasági esemény nem történik – amire azonban az esély elég csekély. Egyelőre inkább úgy tűnik, hogy Magyarországnak komoly növekedési problémája van: ha stagnál a gazdaság, csökken a belső kereslet, csökkennek a beruházások, másfelől pedig nem lesz elég adóbevétel, ami újabb megszorításokat eredményez. Menekülünk az ördögi körből.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Velünk él a hallgatás és a rossz lelkiismeret – az Örkény Színház előadása a hvg.hu-n

Velünk él a hallgatás és a rossz lelkiismeret – az Örkény Színház előadása a hvg.hu-n

36 ezer alkalmazottját függeszti fel a British Airways

36 ezer alkalmazottját függeszti fel a British Airways

Terrorizmus gyanújával vádat emeltek egy amerikai férfi ellen, mert ráköhögött másokra

Terrorizmus gyanújával vádat emeltek egy amerikai férfi ellen, mert ráköhögött másokra