A piacoknak üzent szerdai brüsszeli előadásán Orbán Viktor, amikor kijelentette, hogy nem Magyarország mondott nemet az IMF-nek, hanem a Nemzetközi Valutaalap mondott nemet Magyarországnak az elővigyázatossági hitelkeretről szóló igényünkre. A kormány és a Nemzetközi Valutaalap között 2011 ősze óta zajló tárgyalássorozatáról beszélve Orbán úgy fogalmazott, hogy a történet a vége felé közeledik, mivel Magyarország nem kér hitelt, az IMF pedig nem akar elővigyázatossági hitelmegállapodást kötni velünk.

Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

A magyar miniszterelnök a Bruegel Intézet meghívására beszélgetett egyebek közt a volt EKB-elnök Jean-Claude Trichettel “az európai monetáris unió elmélyítése egy stabil és egységes EU-ban, hogyan tovább?” - témamegnevezés alatt.

Orbán kijelentette, hogy szerinte Európa válsága versenyképességi válság. Ebben a környezetben hazánk “igaz sikersztoriként” az utóbbi két évben azon kevés tagállamok között szerepelt szerinte, amelyek sikeresen vittek végig strukturális reformokat, csökkentették a jóléti állami kiadásokat és versenyképesebbé tették gazdaságukat. Ezek nyomán szerinte nagyon nehezen tudná megmagyarázni az Európai Bizottság, ha nem engedné ki hazánkat a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól.

Újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint az EB nem a reformok mennyiségével, hanem a minőségével elégedetlen, Orbán kifejtette: a minőség szubjektív, politikai értelmezésre ad teret. Számára ezért az egyetlen elfogadható érv az lenne, ha a fenntarthatóságát kérdőjeleznék meg a reformoknak, mivel azonban hazánk három éve a 3 százalékos büdzsé hiánycél alatt teljesít, ezzel sem érvelhetnek.

A fenntarthatóságról hozzátette: a magyar gazdaság idén be fog indulni, nőni fog a foglalkoztatás, kifelé haladunk az energiafüggőségből és készülünk a válság utáni időkre, vagyis “Magyarország egy európai sikersztori”. Egyúttal biztosította az egybegyűlteket, a következő nemzetközi hiteltörlesztő részletünk átutalásra vár az államkasszában.

André Sapir, a vendéglátó Breugel vezető elemzője ellenpontként Magyarország gazdasági helyzete kapcsán elmondta, míg a közép-kelet európai tagállamok finanszírozási igénye a GDP 10 százaléka körül mozog, addig Magyarországé 20 százalékos mely jelentős piaci kitettséget jelez.

Orbán végül a pénzpiacok megnyugtatására megüzente, hogy az MNB-elnöki posztra jelölt személyét Simor András jelenlegi elnök mandátumának lejárta előtt egy nappal hozza majd nyilvánosságra.

Folk György/Brüsszel