A jegybank monetáris tanácsa csütörtökön rendkívüli ülést tart, ahol szó lesz a tervezett jegybanki gazdaságösztönző lépésekről – közölte a Világgazdaság Online. A portál szerint az ülés után sajtótájékoztatón ismertetik a tervezett lépéseket. A jegybank vezetői hétfőn egyeztetnek nyolc, Magyarországon működő nagybank vezetőivel is. A portál információi szerint az ülésre egyelőre nem kapott meghívást sem az MKB, sem az Erste.

Az értesülésről megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztályát, ahonnan a hír megjelenése után válaszul Matolcsy György jegybankelnök csütörtöki délelőtt tizenegy órára tervezett sajtótájékoztatójára érkezett meghívó. Ez részben megerősíti a sajtóértesülést, különösen, ha figyelembe vesszük a Magyar Nemzeti Bank korábbi jelzését, mely szerint a korábbi gyakorlattól eltérően csak stratégiai döntéseket követően lesz sajtótájékoztató. Az MNB a sajtótájékoztatót követően elemzői fórumot is tart a jegybanki gazdaságélénkítő eszközökről.

A bankokkal tervezett egyeztetéssel kapcsolatban megkerestük a Magyar Bankszövetséget is, ahonnan egyelőre nem érkezett válasz. A Világgazdaság értesülései szerint az MKB-t és az Erste nem szerepel a meghívottak között.

Az Világgazdaság értesülésének megjelenését követően a forint dél körül 303 forint közelébe gyengült az euróval szemben, pedig délelőtt már 300 közelébe erősödött az árfolyam. 

Mit várnak az MNB-től?

A Magyar Nemzeti Bank élénkítő lépéseit hónapok óta ígéri a kormány. Matolcsy György jegybankelnök még nemzetgazdasági miniszterként, januárban úgy nyilatkozott, hogy a jegybanknak „legalább 12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot. Akkor azt mondta, a jegybanknak azokkal az eszközökkel kellene támogatni a növekedési fordulatot, amellyel a Fed, az EKB és a Bank of England él.

Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bankban

MTI / Bruzák Noémi

A jegybanki élénkítő eszközökről (szintén 16-ról) Orbán Viktor is beszélt március elsején, abban a rádióinterjúban, amelyben Matolcsy Györgyöt nevezte meg jegybankelnök-jelöltként. A miniszterelnök azt is mondta, szeretné, ha az MNB "jobban teljesítene", mint korábban. Az MNB korábbi vezetése viszont több alkalommal jelezte, hogy a jegybanktól várt eszközök egy részét az MNB már alkalmazta, más részük a magyar a piacon nem vethető be.

Milyen eszközökről lehet szó?

Az említett 12-16 eszköz között van a világ vezető jegybankjai által a bankoknak nyújtott likviditás. Ezek célja a tömeges bedőlések megelőzése volt – hasonlóan a valamivel később bejelentett vállalatikötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar gyakorlatból sem hiányoztak, swap-programokat az MNB már 2008 októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az "új MNB" eszköztárába is bekerülhet, de ehhez az EKB-val, esetleg a svájci jegybankkal közös programok kellenének. (Euró repó eszköze a mostani jegybanknak is van.)

A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapírhozamok és a jelzáloglevél-hozamok leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt a magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban "érdeklődés hiányában" még abban az évben lezárult.) A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet – ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha "állami" részvények parkolnak a jegybanknál.

A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a Bank of England "funding for lending" programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl biztatóak – de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem.

Állampapírt vesznek?

A korábban kiszivárgott tervek között hangsúlyos elem volt, hogy a jegybank esetleg magyar állampapírt is vehetne a másodlagos állampapírpiacon (vagyis közvetve beszállna az állam finanszírozásába). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt kedden ismét megemlítette. A The Wall Street Journalnak adott interjújában azt mondta, hogy a jegybank állampapírokat vásárolhatna a másodlagos piacon. Szerinte az Európai Központi Bank mintájára valósulhatna meg a program. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy korlátlanul és feltételek nélkül vásárolna államkötvényt az MNB.