Dijsselbloem elmondta, hogy Athén a következő napokban 4,2 milliárd eurót hívhat le, júniusban, a trojkával kötött megállapodás újabb elemeinek teljesítését követően pedig további 3,3 milliárd euróhoz férhet hozzá.

A holland pénzügyminiszter arra is kitért, hogy ehhez Görögországnak javítania kell az adóbeszedés hatékonyságát, liberalizálnia kell, meg kell nyitnia egyes szakmák piacát, amelyek mindezidáig védettek voltak, valamint határozottan végre kell hajtania a közigazgatás átalakítását. Dijsselbloem leszögezte: bízik abban, hogy Görögország a jövőben is teljesíti vállalásait. Arra is kitért, hogy a görögök eddig hatalmas áldozatok hoztak, de ezek most kezdik is meghozni eredményüket: az ország versenyképessége javul, a folyó fizetési mérleg hiánya kitartóan csökken.

Az eurócsoport a többi bajba jutott és kisegített, úgynevezett programország helyzetét is áttekintette. Portugáliával kapcsolatban Dijsselbloem üdvözölte, hogy a lisszaboni kormányzatnak sikerült megállapodásra jutnia, hogy hogyan pótolják az alkotmánybíróság döntése miatt kieső takarékossági intézkedéseket, ugyanakkor felszólította Portugáliát, hogy az intézkedéseket "sebesen hajtsák is végre". Ennek köszönhetően Lisszabon a mentőcsomag újabb 2,1 milliárd eurós részletét hívhatja le – tudatta az eurócsoport holland elnöke.

Ciprussal kapcsolatban a politikus megerősítette, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) a mediterrán szigetországnak szánt mentőcsomag első részletének átutalásáról határozott. Dijsselbloem ugyanakkor arra is kitért, hogy lezárult annak átvilágítása, hogy Ciprus hogyan hajtotta végre az elmúlt időszakban a pénzmosás elleni jogszabályokat.

"Az átvilágítás rámutatott, hogy a pénzmosás elleni jogi keretek rendben voltak, a megvalósítás területén ugyanakkor valójában elmaradás volt tapasztalható, ez is azt támasztja alá, hogy Ciprus üzleti modellje fenntarthatatlan volt" – ismertette az eredményt a holland pénzügyminiszter, aki mindazonáltal nem mulasztotta el azt sem egyértelművé tenni, hogy az erről szóló jelentés nem nyilvános, mert bizalmas információkat tartalmaz. Dijsselbloem közölte: a vizsgálat eredményének fényében a trojka a ciprusi hatóságokkal egyeztetve pénzmosás elleni akciótervet dolgoz ki, amelynek teljesülését a mentőcsomag többi feltételével együtt ellenőrzik majd.

Az eurócsoport elnöke arról a két országról, Spanyolországról és Szlovéniáról is szót ejtett, amelyeknél az európai bizottság túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságot azonosított. Mindkét ország esetében kulcsfontosságúnak nevezte a bizottság május 29-i országspecifikus ajánlásait, valamint, hogy a pénzügyminiszterek majd az abban foglaltak tükrében foglalkoznak részletesebben a két országgal. Nem mulasztotta el ugyanakkor felszólítani Madridot, hogy az eddig elért jelentős eredmények után is "tartania kell az ütemet", valamint Ljubljanát, hogy "gyors és határozott cselekvésre van szükség", hogy Szlovénia helyre tudja állítani a bankszektor ellenállóképességébe vetett bizalmat.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón mind Dijsselbloem, mind Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági kérdésekért, valamint az euróért felelős tagja kitért arra, hogy a tanácskozáson a bankunió létrehozásának kérdései is szerepeltek. Ennek egyes elemeiről ugyanis a Financial Times hasábjain a német pénzügyminiszter kijelentette: létrehozásukhoz módosítani kell az uniós szerződéseket.

Olli Rehn tudatta, hogy a bizottság jelenleg is elemzi az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a bankuniónak azok az elemei, amelyekről a tagállamok már megállapodtak, a jelenlegi szerződéses keretben is megvalósíthatók. A finn politikus megerősítette: a brüsszeli testület még a nyári szünet előtt ismerteti az uniós bankszanálási mechanizmusra vonatkozó javaslatát.

"A pénzügyi szektor talpra állítása nem a bankárok megmentéséről szól, hanem arról, hogy ezzel megnyitjuk az utat a hitelezés előtt, amely elengedhetetlen a fenntartható kilábaláshoz és a munkahelyteremtéshez" – hangsúlyozta Rehn. "A szerződésmódosítás ügye fontos kérdés, sok véleményt hallottunk már erről, ugyanakkor az én véleményem az, hogy ennek nem szabad megakadályoznia minket abban, hogy elmenjünk, ameddig csak lehet, és amilyen gyorsan csak lehet" – hangoztatta Jeroen Dijsselbloem.