szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

"A rendkívül érzékeny takarékszövetkezeti törvényt nem egyeztették senkivel, senki nem tudott róla az érintettek közül" – hangzott el az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség péntek délutáni sajtótájékoztatóján. Demján Sándor, a szövetség elnöke szerint a probléma az, hogy a törvényben a tulajdon leváltja a tulajdonost, vagyis a TakarékBank új vezetése leváltja a takarékszövetkezeteket. Az elnök levelet írt ezzel kapcsolatban a kormányfőnek is, de nem kapott választ. A szektorba ráadásul nem is kell beletenni 100 milliárdot Demján szerint. A szövetség a kormányra borítja az asztalt.

"Egy dolgot nem lehet csinálni, nem egyeztetni senkivel. A rendkívül érzékeny takarékszövetkezeti törvényt nem egyeztették senkivel, senki nem tudott róla az érintettek közül" – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főfitkára egy pénteki sajtótájékoztatón, amelyet a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény kapcsán hívtak össze Demján Sándorral, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökével és Varga Antallal, az OTSZ ügyvezető igazgatójával közösen.

Dávid Ferenc elmondta, mindenkit jogtisztelő magatartásra biztatnak, de ez nem jelenti azt, hogy lábhoz teszik a fegyvert. Minden jogi lépést meg fognak tenni, hogy ez az elfogadhatatlan helyzet megszűnjön. "Ha ezt meg lehet tenni, akkor mást is meg lehet tenni" – mondta a VOSZ főtitkára.

Demján sok emberrel levelezik

A sajtó azért van, hogy az erőset gyengítse, a gyengét erősítse – idézte Kossuth Lajost Demján Sándor az OTSZ péntek délutáni sajtótájékoztatóján, miután a parlament érdemi változtatás nélkül ismét elfogadta a takarékszövetkezetek államosítását lehetővé tevő törvényt, amit két nappal korábban Áder János visszadobott. Demján szerint most a takarékszövetkezet a gyenge. A takarékszövetkezet egy szolid üzletember, természetes, hogy a törvényt végrehajtja, fejtette ki Demján. Minden tag és betétes pénze és betéte biztonságban van – üzente az OTSZ elnöke, és arra kérte a sajtót, hogy ezt szó szerint írja le. Demján ma emellett újra aláírt egy levelet a köztársasági elnökhöz, melyben azt kérik, hogy "az elfogadott törvényt küldje normakontrollra az Alkotmánybírósághoz."

Vojnits Tamás kormánybiztos a jellemével valószínűleg nehezen férne be egy szövetkezetbe, ugyanis folyamatosan csúsztat és félreinformál – mondta Demján. Emlékeztetett, hogy az egyeztetés, amire a kormánybiztos hivatkozik, nem volt valódi egyeztetés. Magáról a törvényről egy szót nem mondott a kormánybiztos – mondta Demján. Az OTSZ elnöke hozzátette, hogy minden magyar állampolgár korlátolt és buta, ha nem a kormány sikeréért harcol. Ezért küldtem egy levelet Orbán Viktornak, és felsoroltam az érveket, de nem kaptam választ, hangsúlyozta.

A tulajdon leváltja a tulajdonost

Az elfogadott törvényben az a legtorzabb, hogy a tulajdon leváltja a tulajdonost. A törvény értelmében a Takarékbank új vezetése leváltja a takarékszövetkezeteket – fejtette ki Demján. Azt is sérelmezte, hogy minden jogot elvonnak a takarékszövetkezetektől, és a Takarékbankot olyan hatósági jogkörrel ruházzák fel, amilyen nem volt eddig a PSZÁF-nak sem a takarékszövetkezetekkel szemben.

Túry Gergely

Demján hangsúlyozta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a legmagasabbra minősítette az OTSZ takarékszövetkezeteit. A tőkemegfelelési mutatójuk 17 százalék a 8 százalék kötelező felett. Emellett 60 milliárd forint külön fedezet van, és 53 milliárd tőketöbblettel rendelkeznek. “Rajtunk nem kell segíteni: van elég pénzünk és tőkénk.” Demján elmondta, a kérdés az volt, hogy lehet-e nagyobbb részesedésük a bankszektorban. Ehhez egy kölcsöntőke kellett volna, és lassú építkezéssel lehetett volna terjeszkedni. Hangsúlyozta, nem lehet egyik napról a másikra felépíteni egy ilyen rendszert. Ebbe a szektorba nem kell a 100 milliárd forint, amit az állam most bele akar tenni – hangsúlyozta emellett az OTSZ elnöke.

A kormány azt az ajánlatott tette, hogy 110 milliárd forinttal beszáll az állam, Demján azonban ezt visszautasította, és azt mondta, csak kisebbségi részesedést szerezhet – mondta el az OTSZ elnöke. Valószínűleg az egyik első intézkedés az lesz, hogy az OTSZ-t feloszlatják, és ezzel  megszűnik az érdekképviselet – mondta. Demjánék arra kérték a kormányt, hogy a Magyar Posta ne jelenhessen meg a Takarékbank tulajdonosaként, amit a törvény előír.

Nem kell a takarékszövetkezeteket megmenteni

A kormányzati nyilatkozatokra utalva Demján hangsúlyozta, nem halódnak a takarékszövetkezetek. Elmondta azt is, hogy az OTSZ tagjai soha nem vettek egyetlen fillért sem igénybe az Országos Betétvédelmi  Alap pénzéből. "Nem kell a takarékszövetkezeteket megmenteni" – mondta el ismét. Demján szerint most eljárást fognak indítani néhány takarékszövetkezeti vezető ellen, és arra fognak törekedni, hogy ezeket az ügyeket összemossák a takarékszövetkezeti szektor egészével.

Demján szerint egy erőszakos átrendezéssel létrejön Magyarország második legnagyobb bankja. “Mi ezzel egyetértenénk, ha ránk szállna vissza ez. Nem rám, hanem a 100 ezer takarékszövetkezeti tagra” – mondta Demján Sándor. Az OTSZ elnöke szerint a takarékszövetkezetekből létrejövő nagy bank mintegy ezermilliárd forintot fog érni, míg az OTP értéke nagyjából 1400 milliárd forint.

Demján Sándor azokat a kérdéseket is feltette, hogy "miért nincs benne a törvényben, hogy a tulajdon visszaszáll a 100 ezer szövetkezeti tagra?  Miért nincs benne a törvényben, hogy nem adják el külföldinek?". Úgy érzem, sokkal nagyobb tűz lesz ebből – mondta Demján Sándor, és azt ígérte, minden jogi fórumot végig fognak járni.

Ötödáron vehet részvényt a posta

Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy két éve a takarékszövetkezetek egyre szorosabb együttműködést valósítottak meg. Nem volt egyszerű, de kemény belső viták mellett, megállapodtak egymással az OTSZ-en belül. A szorosabb együttműködés ezen a hétfőn lépett volna életbe, de ezt keresztbe vágta az új törvény.

Az OTSZ ügyvezető igazgatója szerint komoly probléma, hogy a Magyar Posta ötödáron vehet részvényeket a Takarékbankban, mint a takarékszövetkezetek vették. A másik probléma, hogy ezzel többségbe kerül az állam. A harmadik probléma, hogy a takarékszövetkezetek nem szavazhatnak nemmel, különben elveszítik a részvényüket a Takarékbankban, és egyúttal a működési engedélyüket.

Túry Gergely

A törvénnyel további probléma, hogy minden döntés Budapesten lesz, az önálló döntés lehetőségét elveszik a vidéki takarékszövetkezetektől. Ezáltal a jogosítványok nem helyben születnek majd. Az eddigi rugalmas döntéshozatali rendszer megszűnik. Tagi oldalról ezek a fő problémák a törvénnyel – mondta Varga Antal.

Csökkenhet a tagi részesedés értéke

Kérdésre válaszolva Demján elmondta, hogy egzakt módon megmondani nem lehet, hogy mennyire fog csökkenni egy takarékszövetkkezeti részjegy értéke. 1,2 millió forint jut a felhalmozott vagyonból egy szövetkezeti tagra átlagosan. Nem állíthatjuk azt, hogy csökken, nem állíthatjuk azt, hogy nő – mondta Demján. Ugyanakkor arra utalt, hogy azzal, hogy megtörténik ez az átrendezés, csökkenhet a tagi részesedés értéke.

Egy másik kérdésre válaszolva Demján Sándor elmondta, takarékszövetkezetek vezetői nem kaptak irreális jövedelmeket, bónuszokat. A vezetői jövedelmekről a takarékszövetkezetek tagjainak közgyűlése dönt – mondta.

Az OTSZ elnöke egy harmadik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy nem hasonlítható össze a jelenlegi folyamat a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy magánkézbe kerüljön a profitcentrum, és ezért verseny fog indulni.

Fizikai védelem a takarékszövetkezeteknek?

A közönség köréből emellett érkezett egy olyan kérdés is Demjánékhoz, hogy nem tervezik-e a takarékszövetkezetek fizikai védelmét. Dávid Ferenc válaszul hangsúlyozta a jogkövető magatartás fontosságát hangsúlyozta. Varga Antal ugyanakkor azt mondta, hogy a döntés a tagságé, és elmondta azt is, hogy rendkívüli közgyűlést tartanak. Demján azt mondta, törvényesség és rend kell, és megvannak azok a jogi fórumok, amelyekhez fordulni lehet, de hozzátette a jelenlegi törvény túl gyors tempót diktál. Először mennek az ombudsmanhoz, a köztársasági elnökhöz és az alkotmánybírósághoz. Ezt követően a szövetkezetek nemzetközi szövetségéhez, majd az EU-hoz. Demján Sándor szerint ez a törvény nem felel meg az uniós jogelveknek.

A köztársasági elnök mandátuma szerint, miután egyszer visszaküldte a törvényt, alá kell írnia. Demján elmondta, bízik az alkotmánybíróságban, a bírákban, és abban, hogy megszüntetik a törvényt. "90 százalék esélyt adok, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvényt" – mondta Demján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!