A magyar háztartásoknak az MNB honlapján csütörtökön közzétett elemzés szerint június végén 6597 milliárd forint banki hiteltartozásuk volt, ez egy év alatt 5,8 százalékkal mérséklődött. A 90 napon túli késedelembe került hitelek állománya ugyanezen idő alatt 4,1 százalékkal bővült. 

A második negyedévben a korábbi időszakokhoz képest jelentősen nőtt a hitelfolyósítások mértéke, az előző negyedévi 134,7 milliárdról 172,6 milliárd forintra. Ez az MNB szerint azzal magyarázható, hogy az első negyedévben beolvadó lízingcégek gépjárműhitel folyósításai a hitelintézeti szektor folyósításai közt jelennek meg, másrészt nőtt a lakáscélú - elsősorban a támogatott lakáshitelek – és a szabad felhasználású jelzáloghitelek folyósítása. 

A háztartási hitelállomány változásait tekintve azonban az előző negyedévekhez hasonló tendencia érvényesült: a tőketörlesztések, hitelleírások és eladások összege továbbra is jelentősen meghaladta a folyósítások volumenét, ami tovább csökkentette a lakosság hitelintézetekkel szemben fennálló tőketartozását. 

A hitelállomány csökkenéséhez a forint erősödése is hozzájárult, ami csökkentette a devizában (elsősorban svájci frankban) denominált hitelállományok forintértékét. 

Június végén a háztartási hitelek 18 százaléka (1187 milliárd forint) volt 90 napon túli késedelemben, arányuk nem változott az előző negyedévhez képest. Az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya 46,4 százalékot tett ki június végén, ami a megelőző negyedévhez képest 2,2 százalékpontos növekedést jelent - írja elemzésében az MNB.

A hitel-fedezet arány (LTV) mérsékelten javult a második negyedévben a forint erősödésének köszönhetően. A devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 2,3 százalékponttal, 55 százalékra mérséklődött, míg a szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében 2,1 százalékponttal, 36,4 százalékra.

Az árfolyamgát néven ismert programban június végén 153,3 ezer darab gyűjtőszámlát, s azokon 7,7 milliárd forint hitelt tartottak nyilván. Az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó devizahitelek teljes állománya 1248,2 milliárd forint volt június végén, a konstrukció kihasználtsága 45,4 százalékos volt az igénybevételre jogosult devizahitel-állományt alapul véve.

Az árfolyamgáttal kapcsolatos adatokat a PSZÁF is rendszeresen közzétesz, de azok bővebb körre vonatkoznak, a bankok, szakosított hitelintézetek és fióktelepek adatain kívül a pénzügyi vállalkozásokét és szövetkezeti hitelintézetekét is tartalmazza.