Mennyire volt takarékos gazda Matolcsy?
Az Országgyűlés az alkotmány módosítását követően hétfőn elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény változtatását is, amely lehetővé teszi a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonását az utóbbi megszüntetésével. Ezzel gyakorlatilag összemérhetetlenné válik az MNB jelenlegi gazdálkodása a Simor-éra alattival, melyet – különösen a vezetői javadalmazást illetően – pazarlónak ítélt a jegybank felügyelőbizottsága, illetve az Állami Számvevőszék. A hvg.hu az utolsó pillanatban a nyilvános adatokból megpróbálta rögzíteni, mennyire volt takarékos gazda Matolcsy György, amikor még csak egy "karcsú jegybankot" vezetett.
Annak ellenére, hogy egyes osztályok (kommunikáció, HR) szinte teljesen kiürültek, tekintélyes szakmai vezetőktől megváltak, sokan pedig felszólítás nélkül vették a kalapjukat, ma többen dolgoznak a jegybankban, és a kifizetett bértömeg is emelkedett azt követően, hogy Matolcsy György került az MNB élére.
Június végén a Magyar Nemzeti Bankban átlagosan közel harminccal több aktív munkavállaló volt (603 fő), mint tavaly decemberben (575 fő). A foglalkoztatottak alapbértömege és a vezető tisztségviselők alapbére is magasabb volt, mint amikor még Simor András volt az elnök: az előbbi több mint 28 millióval, a vezetőknek kifizetett alapbértömeg pedig hatmillióval volt nagyobb most júniusban, mint az elmúlt év utolsó hónapjában.
Az összehasonlítás nem önkényes, hanem lehetőség szerinti: a Magyar Nemzeti Bank a honlapján negyedévente teszi közzé az adott hónap létszámadatait és összesített humánerőforrás-kiadásait, valamint a jegybank vezetői tisztségviselőinek illetményeit: így a tavaly decemberi az utolsó adatlista, amely még tisztán Simor András elnökségének nyomait idézi. (Simor Andrást március elsején váltotta Matolcsy György, tehát az egy negyedévvel későbbi, március végi állapot már az átmeneti rezsim idejéről árulkodik.)
A hvg.hu-nak küldött válaszában a jegybank a létszámemelkedést egyrészt még a Simor-korszak idei évre elfogadott létszám-növekedési tervével, valamint a PSZÁF-fal történő egyesülés előkészületeihez kapcsolódó új feladatok ellátásával indokolta – az előbbire vonatkozóan igazgatósági határozatot vagy sajtóközleményt nem találtunk, és ilyen mértékű emelkedést a terv nem látott előre, ez korábbi dokumentumokból is tudható. A PSZÁF lenyeléséhez pedig az MNB csak hétfőn kapott alkotmányos felhatalmazást..
Ügyvezető nyertesek
Ha a részletesebb publikus számokat nézzük, tavaly decemberben 36 vezető tisztségviselő volt a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjaival együtt a jegybankban. Idén júniusban eggyel több, és miután július elsejétől új bérstruktúrát vezettek be a szervezeti- és működési szabályzat újbóli módosításával együtt, nem kizárt, hogy a vezető tisztségviselők száma most már ennél is magasabb. (Ez azért is valószínű, mert májusban még hárommal kevesebb szervezetiegység-vezető, kettővel kevesebb főosztályvezető, eggyel kevesebb osztályvezető és nyolccal kevesebb csoportvezető volt, mint augusztusban az SZMSZ változását követően, amikor feltehetőleg többeket magasabb beosztásba soroltak.)
A vezetői tisztségekhez kapcsolódó illetmények alapján sem lehet érzékelni a pazarlás visszaszorítását: Simor idejében hét fő (1 ügyvezető igazgató, 6 szervezetiegység-vezető) alapbére érte el vagy haladta meg a kétmillió forintot, amit még Matolcsy György nemzetgazdasági minisztersége idején határoztak meg bérplafonként a jegybank elnöke (és a közszféra vezetői) számára – a stábból ezt a plafont tehát ennyien elérték vagy meghaladták. Ez a szám május végére kilencre nőtt. (Az MNB honlapján május végi a legfrissebb adatsor a vezető pozíciókban dolgozók és aláírási jogosultsággal rendelkezők munkaköri illetményéről – még mielőtt változott a rendszer, és bevezették az új bérstruktúrát)
De míg tavaly decemberben csak egyetlen ügyvezető igazgató, a pozícióját megőrző Sándor György bankműveletekért, számvitelért és működési szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgató alapbére közelítette meg a hárommillió forintot, és a többi vezető beosztású munkavállaló béréhez képest ez messze kiugró volt, Matolcsy György Nagy Róza főigazgatót, valamint Csizmadia Norbert gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatót is eleve ekkora kezdőfizetéssel (2 952 000 forint) hozta át az MNB-be. De a jegybank fő tevékenységeit felügyelő területekre is hasonló alapbérrel nevezték ki Nagy Márton monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatót, valamint Palotai Dániel pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatót.(Ők mindketten a jegybankban „nevelkedtek”, de míg Palotai közben tett egy kitérőt, és Matolcsyval együtt érkezett vissza az NGM-ből, Nagy az MNB igazgatója volt a Simor-érában is.)
A főigazgató és az ügyvezető igazgatók a július elsejével elfogadott új bérstruktúrával sem jártak rosszul: ekkor a jelenlegi vezetés által igazságtalannak tartott bónuszrendszer megszűnt, egy részét beépítették az alapbérbe. Míg a négy ügyvezető és a főigazgató alapbére 4,2 millióra emelkedett, a bűvös kétmillió forintot csak két szervezetiegység-vezetőnek az alapbére haladja meg, és további hat munkatárs (két-két szervezeti egységvezető, főosztályvezető és két – közelebbről nem azonosítható – szakértő) alapbére éri el.
| Mit csinál Csizmadia? |
Jegybanki forrásaink háttérbeszélgetések alkalmával többször is befolyásos vezetőnek írták le a gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatót, aki Matolcsy közvetlen bizalmasának számít. Ugyanakkor senki nem tudta megmondani, hogy a rábízott terület mit keres a jegybankban, és Csizmadia Norbert vezetőként pontosan milyen munkákat felügyel. Ezért rákérdeztünk az MNB-nél: milyen output (elemzés, stratégia, jelentés stb.) kapcsolódik az igazgatóság működéséhez, de azt a választ kaptuk, hogy a hárommilliós fizetéssel felvett ügyvezető igazgatósága csak július elsején állt fel „így pár hét után egyelőre nehéz volna a jegybank honlapján már publikált összefoglalókat találni”. Az ügyvezető fizetését mindenesetre az igazgatóság felállításakor megemelték. |
Kellően motiváló alapbér
Mindezt azért nem csupán demagógia megnézni, mert Simor András jegybankelnöksége idején mind a Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök vezette felügyelőbizottság (először 2011 őszén), mind pedig a Domokos László volt fideszes országgyűlési képviselő által átvett Állami Számvevőszék (idén februárban) súlyosan kritizálta a jegybank pazarló működését, kiemelten a bérgazdálkodást. Járai esetében ez különösen pikáns volt, mert a jegybank 2010-ben reálértéken harminc százalékkal kevesebbet költött a működésre, mint 2006-ban, amikor még Járai Zsigmond volt az elnök.
Az ÁSZ szintén magasnak találta a dolgozók pénzügyi juttatásait, különösen az alapbéren felül fizetett bónuszokét, valamint a cafeteria keretet. Az előbbivel kapcsolatban felrótta, hogy a mértéke annak ellenére nem csökkent, hogy a hazai kereskedelmi banki bónuszoké a vizsgált időszakban mérséklődött, a cafeteria keret pedig kétszerese a kereskedelmi bankoknál jellemző nagyságnak. (Azt ugyanakkor az ÁSZ nem hozta fel referenciaként, hogy miképp alakultak a jövedelmek a PSZÁF-nál – magasabbak voltak –, ami az összeolvadásnál megint bérbesorolási kérdéseket vethet fel, miközben a jegybank egyébként a célon belül maradt – ez legfeljebb tíz százalékos eltérést engedett meg a kereskedelmi bankoknál tapasztalható javadalmazások középértékétől – meridián. Ami pedig a cafeteriakeretet illeti: az nem csökkent az új éra alatt sem.)
Bár az ÁSZ az alapbért is magasnak találta, az MNB a bónuszrendszert úgy vezette ki, hogy a bónusz év első felére eső összegének legfeljebb 75 százalékát egy összegben kifizette azoknak, akik már korábban is a jegybankban dolgoztak, míg a fennmaradó rész legfeljebb 75 százalékát hónapokra vetítve beépítette az alapbérbe. Mint a hvg.hu-val a jegybak közölte, „a munkavállalók teljesítményének alapvető ellentételezését nyilvánvalóan a kellően motiváló alapbér adja”. Ezzel azonban gyakorlatilag megszűnt a javadalmazás egy részének teljesítményértékeléshez kötött ellentételezése. Elvben az új vezetés javíthatta volna a teljesítményértékelés objektivitását vagy felülvizsgálhatta volna a célokat, ehelyett inkább a mozgó ösztönző eltörléséről döntött.
| Egyedi javadalmazás |
Bár bónusz nem lesz, az nem kizárt, hogy az idén márciusihoz hasonló pályázati kiírással még meglepheti a jegybank vezetése a stábot. Matolcsyék 16 témában vártak dolgozatokat egy belső pályázaton, mialatt zajlottak tavasszal a leépítések. Az akkori beszámolók szerint az elemzők ezt egyfajta hűségtesztnek tekintették. A feladatok között volt olyan, amely egyértelműen behatárolta az elemzések irányát. Például az, amely a tanulmány szerzőitől a kamatcsökkentés pozitív hatásainak elemzését vagy épp a 2008 utáni válságban elmaradt nem konvencionális eszközök kieső hasznát mérette fel. A pályázat pénzdíjas volt: 300 ezer járt az arany, 200 ezer az ezüst és 100 ezer a bronz fokozatú pályamunkáért. Az elemzők közül a legtöbben korábban már megírt anyagokat csomagoltak újra, és csapatban dolgoztak, hogy ezzel is védjék magukat. Legnagyobb meglepetésükre az eredményhirdetés után a díjnyertes pályázatok valamennyi szerzője a kiírásban szereplő összeg egészét megtalálta a számláján, nem csak elosztva annyi főre, ahányan az adott dolgozatot beadták. Volt, aki milliós nyereményt tehetett így zsebre, attól függően, hány munkát adott le, mekkora csapatban. |
Ezt az MNB a hvg.hu-nak küldött válaszában azzal indokolta, hogy a fenntartása több okból is „igazságtalan, méltánytalan és támadható” lett volna. Egyrészt a 2013-as teljesítménycélokat még az MNB korábbi vezetése határozta meg, „még az akkori intézményi prioritások alapján”. Az új vezetés viszont „lényegesen átalakította a jegybank működését”, miközben a „vezetők és a munkavállalók között is történtek változások”, ami „mindkét oldalról megkérdőjelezi az egyéni teljesítmények reális értékelését és a korábban kiírt célokkal való azonosulást”. „Aggályokat vetett fel emellett, hogy a piaci teljesítmény mérésére sem voltak objektív lehetőségek”, és hogy „a teljesítmény csak az adott terület elvárását tudta érvényre juttatni, így sokszor szubjektív maradt”. Emellett az MNB szerint igazságtalan is volt, mert a magasabb vezetői szinteken az éves alapbér 56 százalékáig léteztek vezetői bónuszjogosultságok” (ügyvezető igazgatók estében – a szerk.), miközben „a kevesebb alapbért keresők kapták a legalacsonyabb bónuszokat is (a legalacsonyabb bónuszkategória maximuma 11 százalék volt).
Almát már nem lehet a körtével
Azzal, hogy az MNB a PSZÁF-ot integrálja, természetesen nemcsak az egyéni teljesítményértékelést kell újragondolni, hanem az intézményét is. Már eddig is változott a struktúra, de ezt követően nehéz lesz összevetni egy korábbiéval. Nem lesz egyszerű azt mondani, hogy takarékosabb vagy pazarlóbb-e a gazdálkodás, ha egyszer több feladat hárul a szervezetre, és a szervezet is másképp épül fel. Az MNB-ben mindenesetre a Matolcsy-korszak első fél évében jelentős fluktuáció zajlott, és mielőtt még konszolidálódott volna a rendszer, folytatódik az átalakítás.
| Speciális szaktudások és eltérések |
| Az MNB július végén adott ki arról közleményt, hogy megújult a bérstuktúra és az szmsz. Ebben azt írták, hogy 25 százalékkal csökken a felsővezetői pozíciók száma, és hogy átlátható struktúra kezdi el működését. Az egységes szervezeti rendben minden területen ügyvezető igazgatóságok, főosztályok és – ahol szükséges – osztályok jönnek létre, és hogy megvalósul az „azonos értékű munkáért, azonos bér elve”. Amennyire augusztus eleji adatokból kiolvasható, a vezetői pozíciókat betöltők listáján nagyok az eltérések azonos munkakört betöltők javadalmazása között, és az is előfordul, hogy egy elvben magasabb besorolású beosztás alacsonyabb javadalmazással jár. Ezt az MNB azzal magyarázta, hogy vannak olyan speciális szaktudások, ahol – hasonlóan más intézményekhez – az általános elvtől el kell térni, és például az ügyviteli csoportvezető alapbére azért magasabb más csoportvezetőkhöz képest, mert kiemelt felelősségi körrel rendelkezik. Az aláírásra jogosultak száma egyébként valóban csökkent a Simon-érához képest, de az, hogy a felsővezetői pozíciók száma épp 25 százalékkal csökkent volna – elképzelhető, de nem sikerült kiszámolnunk. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
