Varga Mihály az MTI-nek kijelentette: a kormány eddig kizárólag olyan intézkedéseket terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek az adóterhelés súlypontját a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyezik át. Jelen törvényjavaslat legfontosabb intézkedésének nevezte, hogy 2014-től a családi kedvezménynek a személyi jövedelemadóból igénybe nem vett része járulékkedvezmény formájában érvényesíthetővé válik az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is. A megközelítőleg 45-50 milliárd forint költségvetési kieséssel járó intézkedés már 2014 februárjában érezhetően növelni fogja az alacsonyabb jövedelmű dolgozó szülők – és különösen a nagycsaládosok – nettó bérét – hangsúlyozta.

"A családi kedvezmény bevezetése óta nagyjából nyolcszázezer szülő életét könnyítettük meg" – mondta a miniszter. Míg 2010-ben a nagycsaládosok egy szűkebb csoportja összesen 12 milliárd forintot fordíthatott pluszban a gyermeknevelés költségeire, jelenleg valamennyi család részesül kedvezményben. "2011 és 2012-ben a korábbi évek többszörösét, évente több mint 180 milliárd forintot hagytunk a családoknál, és jövőre még további 50 milliárddal emelkedhet ez az összeg" – mondta.

MTI / Szigetváry Zsolt

Hozzátette: a jövő évi változásokkal a családi kedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás a bruttó bér 16 százalékáról annak 33 százalékára növekszik. Ennek hatására a kétgyermekes családok havi bruttó 60 606, a háromgyermekes családok havi 300 000, a négygyermekes családok havi 400 000 forint bruttó jövedelem fölött már teljes egészében igénybe tudják venni a kedvezményt. Ez egy havi 300 000 forintos bruttó jövedelemmel rendelkező háromgyermekes család esetében azt jelenti, hogy a család havi nettó jövedelme 51 ezer forinttal növekszik a jelenlegi rendszerhez képest. "Úgy látjuk, hogy a többletjövedelem zöme a teljes kedvezményt ma kihasználni nem tudó három- vagy többgyermekes háztartásoknál, illetve a két gyermeket nevelő, egykeresős családoknál jelentkezne" – mondta.

Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyonmozgásokat ne terhelje illetékkötelezettség, mentes lesz a házastársak egymás között bekövetkező vagyonátszállása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés is. Az élete első lakását megszerző pedig – életkorától függetlenül – automatikus, 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetést vehet igénybe.

Az építési telek négy éven belül lakóházzal való beépítése esetén igénybe vehető illetékmentesség akkor is megilleti a vagyonszerzőt, ha a használatbavételi engedély nem a nevére, hanem valamely másik – vele együtt korábban tulajdont szerző – társtulajdonos vagy a vagyoni értékű jog szerzője nevére szól – tette hozzá.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a regisztrációs adózás területén megszűnik a papíralapú adóigazolás, így egyszerűsödik a gépjárművek forgalomba helyezése, továbbá az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályokat 2018. december 31-ig meghosszabbítják.

Az adózás rendjét érintő szabályok módosítására irányuló javaslatok elsősorban a korábbi szabályok javítását vagy kiegészítését célozzák, emellett egyszerűsödnek a bejelentésre, az önellenőrzésre és a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok – sorolta a miniszter.