Még nem lehet eldönteni, hogy összességében milyen következményekkel jár a tranzakciós illeték a hazai számlaforgalomra, végül hány vállalkozást üldöz külföldre és mekkora pénzforgalmat terel át határon túlra. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ugyanis egyelőre kevés idő telt el. Ráadásul nehéz leválasztani a tranzakciós illeték motiválta székhely-, illetve számlaáthelyezést attól, hogy a magyar vállalkozások egyre nagyobb számban próbálnak piacot fogni a környező országokban – kihasználva a „határtalan” Európát. És persze attól is, hogy milyen vélemény uralkodik a magyar gazdasági környezetről a vállalkozások körében általában. (Magyarán: a vállalkozások nem egy intézkedés, hanem az összkép alapján hozzák a tevékenységüket befolyásoló döntést.)

Az azonban feltételezhető, hogy az a cég, amely mostanában dönt a székhelye vagy pénzforgalma áthelyezéséről, nem kis mértékben a tranzakciós illeték miatt dönt erről. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke néhány hete egy elejtett megjegyzésében arra utalt, hogy az idén hatályba lépett új teher miatt egyre kevesebb az átutalás a magyar pénzügyi rendszerben, az európai nagyvállalatok egy része pedig már nem Magyarországon vezetteti a forintszámláit. A hvg.hu információi szerint százas nagyságrendben hozhattak hasonló döntést magyar székhelyű vállalkozások, beleértve nemcsak a pénzforgalom átterelését, hanem székhelyváltást is.

Ez – ha így van – semmiképp sem jó jel, ugyanakkor a költözés üteme nem drámai. A pénzügyi összeomlást, amellyel a tranzakciós illeték bevezetése fenyegetett, sikeresen elkerülte a kormány tavaly, amikor a törvénytervezet első változata után 6 ezer forinton maximálta a tranzakciónként kiróható illetékterhet. Így a pénzforgalom döntő részét nagy tételekben végrehajtó vállalkozások nem kényszerültek arra, hogy számláikat kimenekítsék az országból. Ennek ellenére az mégis csak kellemetlen, hogy az illeték bevezetésével – ahogy azt több, a pénzügyi szektorban zajló folyamatokról jól értesült bankszektorbeli szakértő is egybehangzóan állította a hvg.hu-nak – csak megélénkült a céges számlák elszivárgása.

Főleg a devizaforgalom szivároghat

Az év elején a tranzakciós illeték viszont csak fele akkora bevételt hozott a kormánynak, mint korábban tervezte, és ebben szerepet játszhatott, hogy a pénzforgalom egy része az illeték miatt már nem Magyarországon zajlott.

Külföld helyett ez is egy megoldás

AFP / Adek Berry

Részletes statisztikai adatok nincsenek még, ezek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban megjelent, évente publikált pénzforgalmi jelentése szerint csak valamikor az év második felében lesznek elérhetőek. A jegybank jelentése szerint a tranzakciós illeték tényleges hatását csak a részletes adatok alapján lehet majd felmérni. Év elején több nagy bank arról számolt be az MNB-nek, hogy a gazdasági szereplők nem változtatták meg számottevően pénzforgalmi szokásaikat, sokat sejtet azonban, hogy a jegybank már a pénzforgalmi jelentésben valószínűsíti, hogy „a deviza-pénzforgalom egy része külföldre helyeződhet át”.

A pénzforgalom áthelyezésének az euró-átutalásoknál semmi akadálya: a vállalat nyit egy számlát Bécsben vagy Münchenben, és az utalásokat később már interneten is intézheti. Mivel ez a legegyszerűbb, a nagyvállalatok főleg ezeket a pénzmozgásokat helyezik át külföldre – mondta a hvg.hu-nak egy Magyarországon és a környező országokban működő kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő munkatársa. A forintátutalásokkal annyi kényelmetlenség adódhat, hogy azokat napon belül nem tudják teljesíteni a külföldi bankok, jellemzően egy nap az utalási idő – tette hozzá.

Az már a tranzakciós illeték előtt is jellemző volt, hogy a multinacionális vállalatok törekedtek a pénzmenedzsmentjük centralizálására. Erre a célra egy Közép-Európában működő cégnek felesleges külön cseh, szlovák és magyar részleget fenntartania. Ennek a folyamatnak egyes bankszektorbeli vélekedések szerint Magyarország eddig is vesztese volt, és a tranzakciós illeték bevezetése csak felgyorsította a pénzforgalom áthelyezését a környező országokba.

Besokalltak az emeléstől

A tranzakciós illeték bevezetése után idén újabb lökést kaptak a cégek, hogy pénzforgalmukat a környező országokba helyezzék. Miután a várt bevételek nem teljesültek, a kormány augusztus elsejétől megemelte a tranzakciós illeték kulcsát: az utalások illetéke 0,2 százalékról 0,3-ra nőtt, készpénzfelvétel esetén pedig az addigi 0,3 százalékos teher a duplájára emelkedett úgy, hogy az adó tranzakciónkénti 6 ezer forintos felső határát is eltörölték. Ezt tetézi, hogy a kormány egyszeri adó formájában az elmaradt tranzakciós illetékbevétel 208 százalékát beszedi a pénzintézetektől. A rendkívüli terhet a bankok megpróbálták ügyfeleiknek továbbadni, de az egyenként több tízezer forintos havi pluszköltség már több vállalkozásnál kiütötte a biztosítékot.

Az Unicredit Bank végül nem fizetteti ki a vállalkozókkal az egyszeri különadót, helyette bankfiókokat zár be, és dolgozókat küld el.

Túry Gergely

A bankszektorban ugyanis azt mesélik, hogy az évközi tranzakciósilleték-emelés, illetve az egyszeri pluszköltség miatt már sok vállalatnak elege lett. Az új kulcsot már nagyon drágának találják, előre tekintve pedig kiszámíthatatlannak látják a tranzakciós költségeiket, hiszen bármikor jöhet egy újabb emelés. A kiszámíthatatlanság miatt állítólag sok cégvezető úgy döntött, inkább elébe mennek a problémának, és mozdítható pénzforgalmukat az elmúlt néhány hónapban kivitték Ausztriába vagy Szlovákiába.

A bankoknak további komoly veszteséget okoz, hogy a nagyvállalatok mellett a kis cégek közül is mind többen mentek át a környező országokban működő bankokhoz. Egy magyarországi kereskedelmi bank munkatársa úgy fogalmazott, bankonként „százasával mennek ki a cégek”, és a magyar bankszektorból már több ezer cég léphetett ki. Ez a szám annyira nem nagy a közel félmillió aktív hazai céghez képest, hosszú távon azonban semmiképpen nem szerencsés folyamatot jelez.

Mit mutatnak az adatok?

Az Osztrák Nemzeti Bank adatai szerint tavaly júniusban megugrott a magyarországi nem pénzügyi vállalatok Ausztriában elhelyezett betéteinek állománya. Matolcsy György akkor jelentette be, hogy a kormány tranzakciós adót vezet be, és a nem pénzügyi vállalatok addigi 150-160 millió eurós betétállománya 200 millió euró fölé ugrott. Ez a betétállomány azóta fokozatosan tovább emelkedett, idén júniusban 260 millió euró felett állt.

A vállalatok ausztriai betétállományának növekedése nem árulja el, mennyivel nagyobb pénzforgalmat bonyolítanak a magyar cégek nyugati szomszédunknál, azt viszont jelezheti, hogy az ausztriai számlák egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak egyes magyarországi cégek tevékenységben. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy ez a betétállomány-növekedés nem tűnik kiugrónak, és az sem biztos, hogy kizárólag a tranzakciós adó miatt következett be. Ugyanis az Osztrák Nemzeti Bank adatsora alapján ez az állomány 2011 óta folyamatosan emelkedik: 2008 és 2010 között még 100 millió euró környékén állt, azóta eljutottunk a mai 260 millió euró feletti szintig.

Hasonló a helyzet Szlovákiában is: tavaly június óta 60 millió euróról idén júniusra 80 millió euró fölé emelkedett a magyarországi vállalatok betétállománya. Ebben az esetben sem tudhatjuk, hogy ebben mennyi szerepe lehetett a tranzakciós adónak, hiszen ettől függetlenül, korábban is nőtt az állomány (2011-ben még 35 millió, 2010-ben pedig 25 millió euró környékén mozgott).

Sok cég eltűnhet

A külföldi statisztikákban azonban csak a magyarországi székhellyel rendelkező cégek betétállománya jelenik meg. Több banki szakértő beszámolt arról a hvg.hu-nak, hogy sok olyan cég van, amely nemcsak a pénzforgalmát, hanem a székhelyét is átteszi a szomszédos országba. Miután ez megtörtént, eltűnnek a szemünk elől, hiszen már nem külföldiként szerepelnek a környező országok adataiban.

A határ közelében működő cégeknek ez a lehetőség könnyen adódik, és Sopron, Szombathely környékén állítólag komoly üzletág épült a kitelepülő cégekre. Viszonylag olcsón lehet olyan szolgáltatáscsomagot venni, melynek keretében elintézik az emigráló cég alapítását, regisztrációját, könyvelését, egyesek még munkaügyi vagy adótanácsadást is nyújtanak.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!