"Én pesszimista vagyok, nem látom, hogy reális fordulat következhetne be a közeljövőben, mivel a magánszektorban a magánszemélyek közül még mindig korábbi hiteleiket nyögik. Még ha tudnak is törleszteni, akkor is sok idő fog eltelni, míg visszatérnek a piacra" – emelte ki Heinz Wiedner, a magyarországi Raiffeisen Bank vezérigazgatója a Budapest Economic Forum 2013 konferencián csütörtökön. Továbbra is csökken a hitelkihelyezés, annak ellenére, hogy a jegybankprogramoknak volt hatása, de Wiedner szerint ez a lendület nem volt elégséges a növekedéshez, mert a hangulatot ez önmagában nem változtatta meg.

"A háztartási hitelpiacon még 1-2 év kell, mire hitelezési fordulat lehet, ugyanakkor az érdekes, hogy a háztartások kétharmadának nincs hitele, a másik harmadnak viszont korrigálnia kell a hitelezést" – fejtette ki Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Vállalati hitelek területén szerinte már látszik a fordulat. A hitelpiac tekintetében a nagybankok vállalati hitelállománya zsugodorik, a középbankok esetében 15 százalékkal növekszik a hitelállomány, a takarékszövetkezeti szektorban pedig 5 százalékos az éves növekedés. Az a kérdés, hogy a nagybankok hitelezési hajlandósága javulni fog-e, Nagy Márton szerint nem. Az ügyvezető igazgató szerint a középbankok közép-, hosszú távon át tudják venni a hitelezés egy részét a nagybankoktól.

Vojnits Tamás, a Takarékbank igazgatóságának elnöke elmondta, hogy csak pozitív fordulatra lehet számítani. Van elhalasztott kereslet, a lakossági körben hosszabb időre lesz szükség, hogy hiteleket vegyenek fel a háztartások. A következő évek hitelezése a kis- és középvállalatok hitelezéséről fog szólni Vojnits szerint. Szerinte érzékelhető egyfajta fordulat a beruházásokban, ám ez egyelőre inkább az állam által indukált beruházásokat jelenti. Az exportszektor ugyanakkor jól pozicionált Magyarországon, így szerinte a növekedés apró jeleire komoly hitelkereslettel fog reagálni a szektor. A szövetkezeti hitelintézeti szektorban komoly elmaradása volt a szabályozásnak, pedig a speciális gazdálkodási formával bíró rendszer jól szolgálhatta volna a helyi igényeket. Nyugat-Európában ez működik, Magyarországon egyelőre még nem – húzta alá Vojnits, aki szerint a tőke most meglesz majd hozzá. Hitelezési fordulat szerinte talán a következő évben jöhet, de differenciált lesz. A takarékszövetkezeti szektor kifutása Vojnits szerint hosszabb távon várható.

Bankeladás? Nehéz lesz

Az esetleges magyarországi bankeladásokra vonatkozó kérdésre Vojnits elmondta, hogy szerinte nehéz lesz majd külföldi tulajdonú bankot eladni Magyarországon. Nyugat-Európában sokkal kevesebb bank működik egy piacon, a bankolás nemzetgazdasági szintű játék. Vojnits szerint nem egyértelmű, hogy a külföldi akvizícióknak miben is áll az értékteremtő erejük, szerinte kevés jó példát látni a világban. Vojnits nem gondolja, hogy hosszabb távon ettől eltérő út kínálkozik Magyarország előtt. Vojnits szerint ami miatt nálunk ez lassabban zajlik, az az, hogy sok hatékonysági tartalék van a bankszektorban.

Stiller Ákos

Nagy Márton szerint a bankszektor konszolidációja kétlépéses lesz. A piaci szereplők létszáma változatlan, ám a részesedések változnak. Kérdés, hogy mennyi külföldi forrás van a bankrendszerben. Mivel ez mintegy 10 milliárd euró, ha valaki bankot akar venni, akkor ezt is meg kellene vásárolnia. Nagy Márton szerint ezért is lenne nehéz ilyen pénzintézetet venni Magyarországon. Amíg a hitel-betét mutatót Nagy szerint egyes bankok nem hozzák le 100 százalékra, addig a kilépésről nem nagyon lehet gondolkodni. Az, hogy kik lépnek ki, kik jönnek majd, szerinte nehéz megjósolni.

A Raiffeisen vezérigazgatója szerint van egy tény, ami mindenki számára világos. Több bank van eladósorban, mint amennyi vásárló lenne. Ennek legfőbb oka, hogy nehéz a megtérülést kiszámolni. Magasak az adók, még egy profitábilis bank számára is nehéz olyan megtérülést demonstrálni, ami a részvényesek számára megfelelő lenne. Nem tudunk olyan környezetet bemutatni, ami egy bank megvételét lehetővé teszi – emelte ki Heinz Wiedner. Rövid távon változást nem vár a vezérigazgató, hosszabb távon viszont igen.

Gyuris Dániel hangsúlyozta, hogy kétszintű lesz a változás. Anyabanki szintű döntések érinthetnek magyarországi szereplőket egyfelől. A másik pedig az, hogy sok esetben lesznek szakosodó, profilváltó pénzintézetek. Az a fajta türelem el fog fogyni a tulajdonosoknál, hogy középtávon sincs olyan modell, ami a befektetések racionális megtartását eredményezné.

Az OTP Jelzálogbank vezetője szerint a magyar piacon verseny volt, de egy biztos, hogy ennek nyertesei ügyféloldalon csapódtak le elsősorban. Ha túlzott koncentrálódás lesz, akkor annak a vesztesei szintén az ügyfelek oldalán csapódhatnak le.

Jó lehet a növekedési hitelprogram, ha sok a szereplő

A növekedési hitelprogrammal – és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kritikájával – kapcsolatban Nagy Márton elmondta, hogy minden esetben a jegybank monetáris tanácsa hozza a döntést. Ők úgy gondolták, hogy a haszon nagyobb, mint a költség. Jó lenne, ha a program egészét értékelnénk, és nem egy részét. Az új hitelprogrammal kapcsolatban Nagy elmondta, hogy nagy kérdés az, hogy 2,5 százalékos kamat mellett a kereskedelmi bankok kiket fognak majd hitelezni. Lehet, hogy akár 3 százalékos kockázatú ügyfelet is hitelezni fognak majd.

A második kérdés az lesz, hogy a garanciaszervezetek hogyan szerepelnek majd a második szakasz során. Rengeteg kihasználatlan potenciál van ebben. A harmadik dolog az, hogy még mindig van olyan kis- és középvállalat, amely nem eszmélt. Fontos, hogy bekopogtassanak a bankok ajtaján, és megkérdezzék, hogy mi ez a program. Az ő oldalukról is jelentős érdeklődés várható majd a jegybank ügyvezető igazgatója szerint. Ha a növekedést be tudjuk indítani, akkor az már magával viszi a hitelezést is, meg kell ugranunk a lécet. Az első lökés megvan, ahhoz viszont, hogy tartós legyen, az előbbi három tényező is szükséges – emelte ki Nagy Márton.

Heinz Weidner szerint az új hitelprogram egy jó ötlet a hitelezés beindítására. Sok vállalat számára a 2,5 százalékos kamatszint igen vonzó. Sok kkv viszont nem ismeri kockázati profilját. Egyes bankok azt mondják, hogy ez nem fedezi a kockázati rátát. Nehéz megmondani, hogy az egyes bankok kockázatkezelési osztályaikon hogyan tudják ezt a programot végül keresztülverni.