Devizahiteles-perek: fokozódik a káosz
Egyre bonyolultabbnak tűnik a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat: múlt héten a Fővárosi Törvényszék első fokon az OTP Bank javára döntött, és indoklása a Pécsi Ítélőtábla szeptemberi és a Kúria júliusi ítéletével is ellentétes.
A jelek szerint tovább bonyolódik a devizahiteles ügyek bírósági megítélése. Múlt héten ugyanis a Fővárosi Törvényszék ismét az OTP Banknak kedvező ítéletet hozott, és első fokon minden tekintetben elutasította a devizahiteles felperesek keresetét – tudta meg a hvg.hu az OTP Banktól. A törvényszék indoklása nem csupán a közelmúltban a Pécsi Ítélőtábla által hasonló ügyben hozott ítéletével, de a Kúria úgynevezett árfolyamréssel kapcsolatos döntésével is ellentétes. A hvg.hu értesülése szerint a felperes ügyfél a döntés nyomán mintegy százezer forintos költséggel szembesül.
Jogszerűen járt el a bank
A múlt héten hozott elsőfokú ítélet indoklásában a hvg.hu értesülése szerint a Fővárosi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az OTP Bank devizahitel-szerződése minden körülményre kiterjedt, minden feltételt pontosan tartalmazott, a szerződési feltételek mindenben megfeleltek a jogszabályoknak. Az ítélet indoklása kitér arra is, hogy a bank a jogszabályoknak megfelelően módosította egyoldalúan a szerződést. Az egyoldalú szerződésmódosítási jog annak jogszabályi elismerése, hogy hosszabb távú szerződés ideje alatt szükség van olyan mechanizmusra, ami biztosítja azt, hogy szolgáltatás és ellenszolgáltatás valóban egyenértékű legyen, hogy az értékegyensúly fennmaradjon.
Információink szerint a törvényszék úgy találta, a THM kiszámítása is megfelelő volt, abban a deviza vételi és eladási árfolyamok különbözete megfelelően kifejezésre jut. A bíróság elfogadta az alperes bank érvelését, amely szerint az árfolyamrés egy átváltási kulcs, amely nem minősülhet költségnek, de a THM-ben megjelenik, külön kimutatni nem kell. Nem tartotta ugyanakkor megalapozottnak a felperes érvelését, amely szerint a szerződési feltételek tisztességtelennek minősülnek.
A két fontos előzmény
Mint ismert, a Pécsi Ítélőtábla szeptemberben másodfokon eljárva helyben hagyta az OTP Bank devizahiteles adósainak keresetét, és úgy döntött, teljes egészében érvénytelen a szerződésnek az a pontja, amely az OTP Bankot a hiteldíj egyoldalú megváltoztatására jogosítja fel. A bíróság döntése alapján a megtámadott feltétel a szerződésben nem él tovább. Nincs szó azonban a szerződés joghatásainak megsemmisítéséről, a szerződés a hibás feltétel kihagyásával, változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, és teljesíthető a bíróság indoklása szerint. Az ügyben az OTP Bank várhatóan a Kúriához fordul majd.
| Léhmann György ügyei |
Léhmann György siófoki ügyvéd 700 devizahiteles ügyben képvisel banki adósokat, változó eredménnyel. Az OTP Bank elleni pécsi győzelem után az ügyvéd azt nyilatkozta, „azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést”. Erről azonban nincs szó, ugyanis a szerződést a bíróság ítélete szerint az egyoldalú kamatemelésről szóló, hibásnak nyilvánított pont kihagyásával továbbra is teljesíteni kell. Az ügyvéd emellett sajtóértesülések szerint pert nyert a Raiffeisen Bank ellen is. Ugyanakkor Léhmann ügyei között szép számmal vannak vesztes perek is. A hvg.hu banki információi szerint a siófoki ügyvéd pervesztességével zárult például a Fővárosi Törvényszéken egy eljárás, amelyben a bíróság kimondta: a szerződés a 2006. márciusi jogszabályváltozás előtt került megkötésre, így a megtámadásra nyitva álló egyéves határidő eredménytelenül eltelt. Ebben az esetben is csaknem százezer forint perköltség és illeték megfizetésére kötelezte a bíróság a banki ügyfelet. Két további perben is döntés született. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma megszüntetette az OTP Bank ellen indított pereket, az egyik esetben a felperes devizahiteles ügyfél kérte a per megszüntetését, a másik esetben pedig a felperest képviselő Léhmann György meghatalmazása nem volt megfelelő. |
A Kúria árfolyamréssel kapcsolatos ítélete szintén egy OTP Bank ellen indított ügyben született. A per lényegében arról a kérdésről szólt, hogy a devizahitelessel szemben a bank által érvényesített árfolyamrést költségnek kell tekinteni, vagy nem, és fel kellett-e tüntetni a devizahitel-szerződésben az úgynevezett teljes hiteldíjmutatóban (THM). Ezt az árfolyamrést az OTP devizahitel-szerződése tételesen nem tartalmazta, ezért a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben másodfokon semmisnek nyilvánította a teljes hitelszerződést.
A Kúria idén júliusban hozott ítéletében egyetértett a Fővárosi Törvényszék döntésével, mégis olyan kompromisszumos döntést hozott, amellyel kijavította a hibás devizahitel-szerződést, így az ismét hatályba léphetett. Az ügy azonban ezzel nem zárult le: az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatt a Kúria visszautalta az elsőfokú bírósághoz, hogy határozza meg mennyivel tartozik a bank az adósnak. Itt azonban egy újabb fordulat következett: a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem a költségeket számolta ki, hanem ismét érvénytelennek nyilvánította a teljes hitelszerződést. A bíróság szóban kihirdetett véleménye szerint nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.
| A kormány a jogi bizonytalanságra hivatkozik |
A kormány a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos jogi bizonytalanságra hivatkozva halasztotta el a devizahitelesek helyzetének rendezését. Szeptemberben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője november elsejéig adott határidőt a bankoknak arra, hogy rendezzék devizahiteles adósaik helyzetét. Ez a kormány szerint nem történt meg, pedig a Magyar Bankszövetség sajtóértesülések szerint olyan javaslatot is letett az asztalra, mely szerint 20 százalékkal csökkentek volna az adósok törlesztőrészletei. Rogán Antal hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta, a Kúriának jogegységi döntést kellene hoznia a hitelesek ügyében. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
