Elengednék a devizahitelesek adósságának egy részét

Elengednék a devizahitelesek adósságának egy részét

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Az árfolyamgát kiterjesztéséről és részleges adósságelengedésről ír a devizahitelesekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási jelentése.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön publikált pénzügyi stabilitási jelentéséből érdekes részletek olvashatók ki arról, milyen problémákat lát a jegybank a devizahitelesek helyzetében. Ez a személyes pénzügyekkel foglalkozó Az én pénzem portál szerint esetleg utalhat arra, milyen megoldásokat tartana az MNB célravezetőnek a devizahiteles probléma kezelésében. Az MNB jelentése megállapítja, hogy a nem fizető devizahitelesek átlagosan 30 százalékkal nagyobb adósságot cipelnek, mint amennyit a kölcsönnel terhelt ingatlanuk ér. Az adósság egy részét tehát el kellene engedni, de erre csak a csökkentett törlesztők rendben fizetése után kerülhetne sor.

Megoldás a törlesztőknek

A törlesztőiket rendben fizető devizahiteleseken az árfolyamgát kiterjesztése és a banki erőfölény korlátozása segíthet az MNB stabilitási jelentése alapján. Arra is kitérnek, hogy pontosan mit értenek ezeken az intézkedéseken.

Devizahiteles demonstrálók a Kúria épülete előtt 2013 decemberében.
©

Az erőfölény alkalmazásaként értékelték az egyoldalú kamatemeléseket és az árfolyamrést (ezzel a jegybank csatlakozott ahhoz az egyre hangosabb kórushoz, amely ezeket elszámoltatná az ügyfelek javára). Az erőfölényt pedig a jegybank szerint az átlátható árazás (a referenciakamat feletti rögzített felár), vagy a legalább öt évre rögzített hitelkamat tudná korlátozni. (Az új jelzáloghiteleket már évek óta csak így lehet árazni.)

Adósságelengedésről is írnak

Az árfolyamgáttal kapcsolatban az MNB úgy látja: a lehetőség adósok számára kedvező kiszélesítése jelentősen mérsékelné a hitelkockázatokat. Az MNB véleménye szerint a hosszabb, akár a futamidő végéig tartó kedvezményes törlesztés, vagy a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti tőkerész részleges elengedése elnyújtva jelentkező, kezelhető mértékű költséget jelentene. Mint megjegyzik: a teherviselés megosztásánál figyelembe kell venni, hogy ha a tőke elengedését a banknak kellene állnia, akkor a számviteli szabályok szerint előre meg kéne képezni a céltartalékot az összes várható veszteségre.

A nem teljesítő devizaalapú jelzáloghiteleknél – olvasható a jelentésben – a fedezet értékénél átlagosan több mint 30 százalékkal nagyobb a fennálló tőketartozás. Megállapítják viszont azt is, hogy az adósságelengedésre van fedezet, hiszen a már megképzett céltartalékkal csökkentett adósság átlagosan már csak 80 százaléka az ingatlan becsült értékének. A helyzet persze nem ilyen egyszerű. A kényszerértékesítés során ugyanis az MNB szerint átlagosan az ingatlanérték feléért tudják az ingatlanokat értékesíteni a bankok.

Mindebből arra jutnak, hogy a fizetőképesség és hajlandóság helyreállítása lenne leginkább célravezető. Mindezt az átstrukturálásokat követően, egyedi szinten jelentősebb részleges adósságelengedéssel lehetne elérni, amit azonban az adós ténylegesen csak akkor kapna meg, ha a csökkentett részleteket rendben fizeti. Külön nyomatékosítják is, hogy a problémát a nem teljesítő és a teljesítő devizaadósok esetén ugyanúgy kell kezelni. A csak a nem teljesítőknél történő beavatkozás ugyanis csökkentené a fizetési hajlandóságot, és azokat igazolná, akik korábban felhagytak a fizetéssel.