A kormány július elején azt közölte: "súlyos vita van" a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében Brüsszellel, de nem vetnek ki különadót az útépítő cégekre. A több médium által emlegetett törvényjavaslat szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kellene megfizetni minden cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól. Az Európai Bizottság 500 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósított magyarországi útépítés vizsgálatát rendelte el.

A Népszabadság csütörtökön arról írt: mégis fizethetnek az útépítő cégek, ha az Európai Bizottság megbünteti hazánkat a 2007 óta lebonyolított közúti fejlesztések egy részének versenykorlátozó pályáztatására hivatkozva. A kormány a lap szerint nem adta fel, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. és a Magyar Közút által meghatározott feltételeket követve pályázó vállalatokkal adassa össze az esetleges 90 milliárd forintra rúgó bírság döntő hányadát.

A lap úgy tudja: a közös teherviselés jegyében áthárított összeg hozzávetőleg felét a magyar útépítéseken dolgozó külföldi cégek fizethetik meg, de sokba lehet a brüsszeli elmarasztalás a Simicska Lajos érdekeltségének számító Közgép Zrt.-nek is. Simicska Lajos érdekeltsége az összesítések szerint 2007 óta nettó 113 milliárd forintnyi, a brüsszeli kasszából pénzelt aszfaltútépítéssel járó megrendelést nyert el. Vagyis a teljes keret 18,94 százaléka a társaságnál csapódott le. Hasonló nagyságrendben csak a Duna Aszfalt Kft. jutott megrendelésekhez. A cég 102,9 milliárd forintos megrendelésállományával a közösségi források 17,2 százalékát vitte el.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a lapnak azt mondta: az Európai Bizottság döntése legkésőbb ősszel születhet meg és ugyan nem akart találgatni, de azt sem titkolta: számol az elmarasztaló határozat megszületésével. Csepreghy megerősítette azt is, ha az uniós döntéshozók ragaszkodnak ahhoz, hogy a NIF és a Magyar Közút közbeszerzési szabályai korlátozták a versenyt, a bírság összege az ügyben érintett mintegy 600 milliárd forintos projektállomány 15 százaléka, tehát 90 milliárd forint lehet. Azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, hogy a kormány végül mennyit hárít át a bírság összegéből az érintett útépítő cégekre.