Trágyaborítás, dobozostej-dobálás, a fél útpályát lezáró többtucatnyi, traktoron csörömpölő gazda kellett ahhoz, hogy komolyabb akcióba lendüljön az állam az élelmiszerszektorban elharapódzott áfacsalások megakasztása érdekében – kis túlzással élve ez lehet az ember érzése, ha visszatekint a közelmúltra. Az elmúlt bő két évben sok bírálatot és közben ösztökélést is kapott az adócsalások elleni fellépésben visszafogottságot mutató kormány, pedig annak a néhány lépésnek, amelyet mégis megtett, látható eredményei vannak. De akkor miért ilyen passzívak?

Dühös gazdák, bűz, záporozó dobozos tejek

Három hete tejtermelők az ország három pontján is demonstráltak. Pécsen trágyát is borítottak egy kereskedőcég elé, Budaörsön és Nagytarcsán dobozos UHT-tejeket hajigáltak az úttestre és egy másik nagykereskedő cég területére. Azért voltak dühösek, mert a külföldi – jellemzően szlovák és cseh – importtejet jóval olcsóbban kínálják a magyar üzletek, mint az itthon előállított tejet, emögött pedig áfacsalást sejtenek a gazdák, és azt, hogy az állam a füle botját sem mozgatja.

Miután két hét eltelt az akciókjuk után, és semmi nem változott, újabb sajtótájékoztatót trombitáltak össze, amelyen újfent belengették, folytatják az akciójukat, ha a magyar hatóságok tovább tétlenkednek. Be is mutattak egy videót, amelyen látható, ugyanaz a szlovák tej Szlovákiában durván 50-70 forinttal drágább, mint amit Magyarországon a boltok nagy része árul. Ez mással aligha magyarázható, mint azzal, hogy az itteni üzletek valamiért szemet hunynak afölött, hogy kirívóan olcsó, vélhetően áfacsalási láncon keresztülmenő tej kerül be hozzájuk. (Videó itt.)

Másnap az agrártárca azonnali ellenőrzést rendelt el, amely elvileg a tej eredetét hivatott kideríteni, ezzel azonban lényegében megakasztják az áfacsalásos, két ország közötti szállításokat. Két nap elég volt ahhoz, hogy 62 ezer liter tejet lefoglaljanak és további pár tízezer liternél átmeneti korlátozást vezettek be.

A híres trágyaborítás Pécsen.

MTI / Sóki Tamás

Ezt kommentálta úgy Hegedüs Imre, a tejesek demonstrációját irányító gazda a hvg.hu-nak, hogy végre elkezdték tenni a dolgukat a hatóságok, de reméli, nem csak kirakatakciókat hajtanak végre, pár tízezer liter áru lefoglalása után nem állnak le. “Évente úgy 700 millió liter áfacsalt tej jöhet Magyarországra, az eddig lefoglalt mennyiség csöpp a tengerben” – indokolta Hegedüs azt, hogy miért várnak többet a magyar állam szerveitől. Ha komolyan végzik a munkájukat, akkor két héten belül látható eredménynek kell lennie, jósolta a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, egyben megfogalmazva elvárásukat. Ha kevésnek érzik a hatóságok akcióját, további demonstrációktól sem riadnak vissza.

Az importtej feltűnően alacsony ára kiütközött a hvg.hu májusi boltjárásán is. Körképünkből kiderült, sok üzletlánc kínál a Magyarországon gyártottnál jóval olcsóbb tejet, mind külföldről jön. Az áruházlátogató akciónkon minket segítő Torba Tamás a megelőző hónapokban is hasonló tapasztalatokat gyűjtött. Ezek mégsem voltak elegendők az állam fogaskerekeit beindítani.

Három éve tudhatja a kormány, gáz van

De nem sok hozadéka volt annak sem, hogy év elején az Index lebuktatta a Sovereign cukorral üzletelő forgalmazó céget. Az adóhatóság akkor nem sokat késlekedett, hivatalosan is rányomta az áfacsalás bélyegét az ügyeskedő vállalkozásra, és több tonna Sovereign cukrot foglaltak le. Ennek ellenére májusban még mindig kapható volt ez a cukormárka, hasonlóan olcsó áron.

Pedig magyar élelmiszer-piaci termelők már régóta panaszkodnak az elhatalmasodó áfacsalások miatt. Bő két éve már, hogy az adócsalók ellen összeálltak, és 2012 tavaszán a nemzetgazdasági tárcánál, az adóhatóságnál, az agrárminisztériumnál is jártak, és próbálták meggyőzni a kormányzati partnereket az áfacsökkentés elkerülhetetlenségéről. A Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért nevet viselő szervezet résztvevői között találjuk mások mellett a tej, a baromfi és a vágóállat és hús terméktanácsot is. Közülük csupán a vágóállatosok kaptak segítséget, azok közül is csak a sertéságazat. Két évnek azonban így is el kellett telnie ahhoz, hogy a kormány megmozdítsa a kisujját. Idén év elején bevezették az élő és félsertésekre az 5 százalékos áfát (az addigi uniós rekordnak számító 27 százalékos helyett), ezzel akarták értelmetlenné tenni azt, hogy a termelők és a feldolgozók közötti viszonyban áfát csaljon valaki.

És be is jött. Nemrég a hivatalos statisztika hozta ki, hogy 200 ezerrel több sertés van, mint egy évvel ezelőtt. Szakmabeliek azonban arra mutattak rá az Agrárszektor.hu elemzése szerint, hogy nem lett ennyivel több disznó, hanem ennyivel több került a Központi Statisztikai Hivatal látóterébe. Másképpen: az eddig feketén, áfacsalásra vágott sertésekkel már nem éri meg így üzletelni, hát legálisan, az áfát is bevallva vágják őket. Bebizonyosodni látszik tehát, hogy amit már pár éve szajkóznak, az működik, az eddig vonakodó kormány elképzelései azonban nem ismertek.

Hasonló lépésben reménykednek mindenesetre most a tejesek, és a baromfisok is, mindkét alágazat az 5 százalékos áfáért lobbizik – immáron legalább három éve. A tejesek pedig az áfacsökkentés mellett szigorúbb ellenőrzésektől is remélik, hogy az áfacsalóktól tisztuljon meg a piac.

A tojás az áfacsalók játékszere

A fekete-, szürkegazdaság aránya a teljes forgalom 20 százalék körüli lehet a baromfihúsok esetében – mondta a hvg.hu-nak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke, érzékeltetve, komoly szeletet hasítanak ki a törvényt megkerülők. De ennél is súlyosabb a helyzet a tojásnál.

A baromfiágazatban a tojással történik a legtöbb áfacsalás, a feketegazdaság aránya ezen a területen elérheti a 30-40 százalékot is a terméktanács becslése szerint. Azért ez a fertőzött terület, mert magas az import tojás aránya, így ennél a termékcsoportnál el lehet játszani a körhinta csalást, és ugyanaz a probléma, mint a tej esetében: az olcsóbb, gyakran áfacsalásban is érintett tojás kiszorítja a hazaiakat és tönkreteszi a termelőket. Csorbai Attila szerint a legrosszabb ebben a piaci kár, ugyanis a visszaszoruló hazai termékek helyét is az import „növi be”.

A jelenség egyik oka, hogy az EU több országában – például Németországban és Lengyelországban – nem kerülhet a kiskereskedelmi forgalomba az úgynevezett S-es méretű tojás (ezzel védik a hazai termelőket), így azokat exportálják olyan országokba, ahol ez engedélyezett (ilyen Románia, Szlovákia, Magyarország). Ez az oka annak, hogy a magyarországi áruházak polcain akár 40 százalékban is találunk olcsó S-es tojást, miközben átlagosan csak a belföldön megtermelt tojások 10 százaléka ekkora méretű. Ezek a termékek sokszor áfacsalásban is érintettek.

Csorbai Attila szerint emiatt a legtöbb értelme annak lenne, ha a kormány kísérletként drasztikusan csökkentené a tojás áfáját is.

Túry Gergely

Egy kaptafára születtek a lépések. De mi lesz az ellenőrzéssel?

A kormányzat érzékeli, hogy valamit lépnie kell, annyi helyről szorongatják, vagy annyira elhatalmasodott az áfacsalás. A gabonakereskedelemben az uniós csatlakozás, 2004 óta egyre jobban elterjedt az ügyeskedés, 2012-re azonban tarthatatlanná vált a helyzet, akkor nyáron fordított áfát vezetett be a kormány erre a tevékenységre – meg is hozta a kívánt hatást, az áfacsalók itt felhagytak a törvénykerüléssel.

A cukorkereskedelemre is ugyanezt a megoldást találták ki, de az Európai Unió kétszer is visszadobta a magyar kérést, rámutatva, hogy nem lehet minden problémára ezt bevetni, a magyar hatóságok előbb találjanak ki mást, például vegyék komolyan az adóellenőrzést, tegyék hatékonnyá. Mint egy két hónappal ezelőtti jelentésben kiemelik: Magyarországon továbbra is magas az adószabályok megsértésének aránya, jellemző a feketemunka és az áfaszabályok megsértése; különösen az áfacsalások elleni küzdelem hatékonyságának erősítése érdekében indokolt lenne az ellenőrzési intézkedések szigorítása.

A kabinet egy pár héttel ezelőtti döntés nyomán a fém- és acéláruk (nem a fémhulladékok, hanem a még fel nem használt alumínium, betonvas stb.) kereskedelmére fordított áfafizetést vezet be 2015 elejétől.

Az adócsalásból hasznot húzó igazi kulcsszereplők megtalálásában azonban eddig nem jeleskedett az adóhatóság, bár az áfabotrány kilenc hónappal ezelőtti kipattanása óta megszaporodtak az ellenőrzési akciókról tudósító hivatali közlemények.