Orbán Viktor magyar kormányfő ismét címlapra tette magát júliusi rendkívüli kijelentésével, mely szerint Kína, Oroszország és Törökország sokkal jobb modellek Magyarország számára, mint a "bukott" Nyugat követése. A kijelentés hatalmas hullámokat keltett Magyarország uniós és amerikai partnerei körében – írja a business new europe régiós portál.

A portál felidézi Orbánnak a Tusnádfürdőn elmondott, a mára sokat idézetté vált "illberális demokráciás" beszédét, és megjegyzi, hogy nem igazán volt meglepetés, hogy a média a beszéd politikai elágazásaira fog koncentrálni, tekintve, hogy az egyik ilyen példaország egy halálos konfliktusban van benne Ukrajnában. A kritikusok meg is jegyezték, hogy az EU-nak továbbra is kell-e folytatnia egy olyan ország finanszírozását, melynek vezetője nyíltan propagálja az autokráciát, illetve az utóbbi négy évben lebontotta a fékek és egyensúlyok rendszerét.

Konszolidáció? Nem igazán

Az üzleti élet szereplői – elsősorban, a bankszektorban, a telekommunikációban, illetve a kiskeresdelemben és energiaszolgáltatóknál – számára az utóbbi négy Fidesz-kormányzása igencsak hektikusnak, ha nem rombolónak bizonyult. A lap felidézi, hogy az áprilisi választások előtt a kormány több tagja is jelezte, hogy a legrosszabbon már túl vannak, és jöhet a konszolidáció. Legalábbis ez volt a remény.

Orbán tusnádfürdői beszéde nagyot szólt

MTI / Beliczay László

A lap megszólaltatta Kerék-Bárczy Szabolcsot, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagját, aki szerint konszolidációnak egyáltalán nincs jele, a kormány ráadásul nyomást helyez a bankszektorra és a civil szervezetekre. A bankszektorra tényleg nyomás nehezedik, még Csányi Sándor OTP-vezér szerint is a devizahiteles csomag súlyosan károsítani fogja az ország gazdaságát, mivel a bankok nem tudnak majd hiteleket nyújtani meggyengült tőkehelyzetük miatt.

A portál megjegyzi, hogy ahogy az MKB Bank eladása is mutatja, a bankszektor profitabilitásának lerontása illeszkedik Orbánnak abba a tervébe, hogy a szektor 50 százalékban magyar tulajdonban legyen, hiszen bármelyik külföldi szereplő, amely elhagyná a magyar piacot, azonnal vevőre tud találni helyi eszközére (nyomott áron) a magyar állam személyében. A bne szerzője megjegyzi, hogy a kormány nagyszerűnek tartja az MKB újra állami kézbe kerülését, és megígérték, hogy privatizálni fogják a bankot egy későbbi időpontban.

Az ellenzék ugyanakkor szkeptikus ezzel kapcsolatban. Kerék-Bárczy szerint a kormány mindig a nemzeti érdekekre hivatkozik, és a profitot igyekszik az országban tartani, és megakadályozni azt, hogy az úgynevezett extra profit elhagyja az országot, de a DK elnökségi tagja szerint ez hazugság, szerinte az az igazi szándék, hogy az újonnan megszerzett cégeket a kormány barátainak adják át.

A forintunk bánja

Ám nem mindenki ilyen pesszimista az üzleti életben, a múlt hónapban ugyanis több külföldi cég is fejlesztéseket jelentett be, a BorsodChem kínai tulajdonosa például egy 84 millió eurós beruházásról adott hírt.

William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza szerint ugyanakkor a globális beruházó közösség megjegyezte Orbán lépéseit. Bár nem lehet tudni, hogy az ukrán válság miatti negatív hatások mellett mekkora jelentősége volt az Orbán beszédnek az üzleti bizalomra, Jackson szerint azonban a beszéd hozzáadódik mindazon elemekhez, melyek Magyarország üzleti környezetét sértik, növelik a bizonytalanságot a cégek számára, illetve erodálták a kormányzás minőségét. A közgazdász szerint, mivel Orbán mögött erős mandátum van az április választások után, nem valószínű, hogy a dolgok változni fognak. A devizahitelek forintosítása például megijesztette a befektetőket Jackson szerint, május közepe óta pedig a forint a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci fizetőeszköz. Jackson szerint a magyar eszközök és a forint továbbra is rosszul fog teljesíteni.