Európai munkanélküli segélyt követel a magyar uniós biztos, amely az utolsó jövedelem negyven százalékára rúghatna, és hat hónapra szólna. Az összegét a nemzeti költségvetésből az egyes országok kiegészíthetnék, illetve a lejárta után meghosszabbíthatnák a folyósítását – írja a Die Welt című német konzervatív napilap online kiadása. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos tervén az Európai Bizottság dolgozik.

A tervezet az uniós biztos szerint gazdasági visszaesés idején erősítené a gazdasági növekedést és növelné a társadalmi stabilitást. Andor szerint szükség van európai munkanélküli biztosításra, melynek bevezetése védené az egyes tagállamok társadalombiztosítási rendszereit is. Az összes euróövezeti tagállam fizetne be a közös alapba, melyből a munkanélküliségük arányában kapnának vissza az egyes országok. Korábban a recesszióba került országok maguk segítettek a helyzetükön azzal, hogy leértékelték a pénzüket. Ez a közös pénz, az euró bevezetése óta nem lehetséges, így más megoldást kell találni, mondta Andor.

Andor László

Stiller Ákos

Az európai munkanélküli segélyt az euróországok adóbevételeiből fizetnék. Andor szerint nincs más lehetőség arra, hogy az euróországok közötti transzferek növekedjenek, ami ahhoz kell, hogy a reformokat vagy a recessziós időszakokat követő negatív társadalmi és gazdasági következmények mérséklődjenek, és ne indítsanak be egy lefelé mutató szociális spirált.

Az uniós biztos szerint nem igaz, hogy az új rendszer olyan országokat, mint Németország egyoldalúan terheli. „Ha a 90-es években lett volna európai munkanélküli segély (amikor csúcson volt Németországban a munkanélküliség – szerk.), abból Németország is profitált volna, mert „Európa segített volna Németországon”.

Az európai munkanélküli segély tervét a Die Welt szerint Olaszország és Franciaország támogatja, a német Munkaerő-piaci és Foglalkoztatási Kutató szerint a legnagyobb haszonélvezője Spanyolország és épp Olaszország lehetne. Ha az európai munkanélküli segély mértéke 50 százalék lenne, akkor 2006 és 2011 közötti munkanélküliségi adatokat figyelembe véve, az európai befizetés és a nemzeti kiegészítés együttesen 20 milliárd euróba kerülne Németországnak, ami az európai alap közel harmadát tenné ki.

Az eurózónában már évek óta szó van arról, hogy milyen fiskális eszközöket (ún. automatikus stabilizátorok) alkalmazzanak az egyes országokat különböző mértékben sújtó dekonjunkturális hatások ellensúlyozására. Az európai munkanélküli segély az egyik ilyen lehetséges stabilizátor, amely a kereslet élénkítésével csökkentené a recesszió hatásait.