Mint azt az elmút héten megírtuk, az idén 50 éves volt dunakeszi trafikos, Kádár János, miután a tavalyi állami trafikmutyi következtében a boltját és egzisztenciáját is elveszítette, hiába perelte be bő egy éve az államot, máig nem zárták le az ügyét. A székely férfinek, aki 20 évig tűrhetően képes volt megélni a trafikjából, most azt is meg kell gondolnia, ehet-e kétszer is egy nap.

Az államot (a pályáztatást lebonyolító Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-t és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot) Kádár János azért perelte be, mert az szerinte elvette a munkáját. A három tárgyalási nap alatt, 2014. januárra elsőfokú ítéletig jutott ügy nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy a volt trafikos tudni akarja, mit ért a pályázata, azt kik bírálták el, és mi az oka annak, hogy az ő pályázata nem került a nyertesek közé. Az ő olvasatában mindez azt is jelenti, hogy ki kell perelnie az államból az elbírálás vizsgálatát is, mivel úgy véli, a pályázata nem volt kellőképpen átnézve, elbírálva, lepontozva.

Stiller Ákos

A másodfokú tárgyalásra Debrecenben került sor. Az ítélőtáblának azonban bár bő 5 hónapja volt arra, hogy az ügyben tájékozódjon, a bíró a felek meghallgatása után azt közölte: az ítélethirdetésre csak két héttel később kerül sor, s akkor visszavárja Debrecenbe az al-, és felperest. A testületnek aznap összesen három pere volt – Kádáré nem tartott tovább fél óránál.

A bíróság halasztásnak is beillő döntése meglehetősen furcsán hat azt tekintve, hogy időközben – még a másodfokú tárgyalás megkezdése előtt –, augusztus 1-jével a Kádár által perre vitt kérdésekre egy másik perben (melyet a DK indított, és nyert meg jogerősen, és így kiadták a dohánykoncessziós pályázatokkal kapcsolatos jegyzőkönyveket) nyilvánosságra kerültek a válaszok. Vagyis: nem hivatalosan Kádár tudja, hogy kik bírálták el, és hogy hány pontot kapott. Így viszont a volt trafikos perének olyan olvasata is van, hogy az állam – immár valódi tét nélkül is – továbbra is húzza az időt.