Korlátozta a sajtószabadságot az MNB az alkotmánybírák szerint

Korlátozta a sajtószabadságot az MNB az alkotmánybírák szerint

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MLF
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az újságoknak nem dolguk mérlegelni, hogy egy valós információ közlésével milyen hatást váltanak ki – állapította meg az Alkotmánybíróság. Ezzel a Matolcsy György vezette jegybankot is figyelmezették, amely tiltott piacszabályozás miatt büntetett meg egy lapot, mely a Molról közölt kényes cikket.

Alaptalanul büntette 3 millió forintra a Magyar Nemzeti Bank az egyik gazdasági újságot egy cikk miatt – állapította meg az Alkotmánybíróság kedden. A testület szerint az MNB döntése korlátozta a sajtószabadságot.

A Napi Gazdaságban 2013 októberében jelent meg a Norvégiából kaphat pofont a Mol című cikk, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét magába olvasztó MNB kifogásolt. Az MNB Stabilitási Tanácsa piacfelügyeleti jogkörében eljárva azt állapította meg, hogy a lap egy feltételezésre alapozta a cikket, és ezzel befolyásolta a piacot, ami a jegybank szerint tilos, törvénybe ütközik. A lap bírósághoz fordult, de a pert elveszítette, így alkotmányos panaszt tett az Alkotmánybíróságon, amely most az újságnak adott igazat. (A Napi Gazdaság időközben átkerült a kormányközeli Századvég-csoporthoz, de a napi.hu-n – mely az Indexet is tulajdonló CEMP Zrt.-nél maradt – továbbra is elolvasható a cikk. Így az Ab-nál a napi.hu járt el.)

Korrupciós gyanú

Az ügy előadóbírája, az Ab rövidesen leköszönő elnöke, Paczolay Péter szerint csak nagyon indokolt esetben lehet a sajtót korlátozni az alkotmányos feladatának ellátásában, azaz, hogy közügyekben fontos és releváns információkat nyilvánosságra hozzon. "A sajtó tájékoztató tevékenységére vonatkozó törvényi előírások megalkotásakor és értelmezésekor ezért mindig úgy kell eljárni, hogy a sajtó alkotmányos küldetésének teljesítését, a közérdeklődésre számot tartó információk közzétételét ne akadályozzák vagy hátráltassák" – fogalmaz az Ab. Ez az elv az Ab szerint érvényes akkor is, amikor egy-egy cikk vagy információ akár a részvénypiacra is hatással lehet, befolyásolhatja akár egy cég értékét, részvényeinek árát.

©

A Napi Gazdaság ugyanis arról írt, hogy a magyar olajipari cég, a Mol Nyrt. egyik részvényese, a norvég állami olajalap fontolóra veheti Mol-részvényei eladását. Az alap etikai szabályzata alapján ugyanis nem tarthatja meg olyan cég részvényeit, amely korrupciós gyanúval hozható összefüggésbe. Márpedig a cikk megjelenésekor a magyar cég elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen nemzetközi elfogatóparancs és Interpol-körözés volt érvényben az állítólagos horvát korrupciós ügy miatt. A Napi Gazdaság úgy értesült, alap etikai bizottsága utasította az alapot kezelő norvég jegybankot, hogy vizsgálja felül néhány befektetését.

A cikk megjárta az MNB-t is, amely úgy látta, az újság egy szélsőségesen negatív forgatókönyvet vázolt fel, az olyan feltételezéssel állt elő, mely nagy valószínűség szerint nem következhet be, de az információ alkalmas arra, hogy kisebb pánikot keltsen a piacon. Az MNB tiltott piacbefolyásolást állapított meg, és 3 millió forintra büntette a médiacéget.

Az Ab viszont arra jutott, hogy bármely lapnak joga és feladata a valós információkat nyilvánosságra hozni, és nem dolga mérlegelni, hogy ezeknek milyen hatásuk lehet. A testület megsemmisítette az elmarasztaló bírósági ítéletet, és a bíróságot lényegében új eljárás lefolytatására kötelezte. Az Ab szerint a bíróság nem vizsgálta, hogy a napi.hu megtévesztő jelleggel szerkesztette volna a cikket.

Az Alkotmánybíróság a mostani döntésével biztosította a gazdasági újságírás szabadságát – kommentálta a hvg.hu-nak az ítéletet a napi.hu-t ebben az ügyben képviselő Tordai Csaba ügyvéd.

Csak a szépet, jót

A jegybanki határozatot alapul véve lényegében olyan követelményeket támasztana a hatóság az újságokkal, újságírókkal szemben, amelyek lehetetlenné tennék, hogy tőzsdei cégekről bármilyen negatív információ megjelenhessen, még akkor sem, ha az igazolt, valóságon alapul. Az újságírók munkája ezen cégek esetében voltaképpen PR-kommunikáció szintjére szorítkozna.

Mint azt az Ab utóbbi években született határozatait elemezve korábban megállapítottuk, míg a politika számára érzékeny ügyekben a testület óvatos döntéseket hozott, sokszor a kormánynak adott igazat, a sajtószabadság kérdésében – a legtöbb esetben – következetes maradt régebbi elveihez. Így megállapították, hogy nem minden rágalmazás sértő, a közszereplőknek többet kell tűrniük, mint a magánembereknek. Az Ab többször kiállt az információszabadság mellett is azt hangsúlyozva, hogy az állami cégek és – legújabban – azok leányvállalatai, valamint állami hivatalok gazdálkodási adatait nyilvánosságra kell hozni. Ezekben az ügyekben rendszerint Paczolay Péter volt az előadóbíró. Az elnök mandátuma február 23-án jár le, utódját, Lenkovics Barnabást már novemberben megválasztotta a parlament.

Hozzászólások