A Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. által az autós hitellel rendelkező ügyfeleknek küldött tájékoztató levél nem volt teljes körű, mivel az nem tartalmazta, hogy a kuncsaftoknak lehetőségük van jogorvoslatra – közölte az MNB a hvg.hu érdeklődésére. A jegybank egyúttal felszólította a Lombardot, hogy haladéktalanul pótolja a hiányosságot, küldjön ügyfeleinek kiegészítő írásbeli tájékoztatót és tegye közzé honlapján a megtett intézkedésről szóló tájékoztatót. Ez utóbbinak a Lombard már eleget is tett, míg az MNB többi intézkedése folyamatban van, többek között a jegybank figyelemmel kíséri a kifogásolt kiértesítéssel érintett ügyfelek szerződéseinek további kezelését.

A jegybank tehát már intézkedett, innen nézve pedig legalábbis furcsa, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy sajtótájékoztatót hívott össze azért, hogy felhívja a figyelmet a Lombard Lízing ügyére, egyúttal pedig teljes körű kivizsgálást kért a jegybanktól.

Az MNB lapunknak küldött levelében emlékeztet arra, hogy az elszámolási törvény szerint, ha az ügyfél nem ért egyet azzal, hogy a neki pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmény szerint neki nem jár vissza semmi, akkor élhet a speciális, több lépcsős jogorvoslati jogával. Először panaszt tehet a pénzügyi intézménynél, ha elutasítják, akkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, végső soron pedig az illetékes polgári peres bírósághoz. Ezt mulasztotta el közölni ügyfeleivel a Lombard.

Amennyiben a pénzügyi intézmény nem számol el a fogyasztóval – tájékoztatott az MNB –, úgy a pénzügyi intézményhez e tárgyban benyújtott panaszban a fogyasztónak azt kell bemutatnia, hogy megfelel az elszámolási törvény 6. § (1) bekezdés 28. pontjában meghatározott fogalomnak, vagyis az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében járt el. Ezt történetesen úgy teheti meg a szerződő, hogy leírja, pontosan mire, milyen célra használta, használja a szerződéssel megszerzett tárgyat (például a panaszokban említett haszongépjárművet). A nyilatkozathoz olyan okirat becsatolása is indokolt, amellyel alá tudja támasztani a nyilatkozatban foglaltakat (például forgalmi engedély, a biztosító felé megtett nyilatkozat a gépjármű használata tárgyában, vagy bármilyen egyéb irat, amellyel bemutatható a gépjármű használatának jellege).

Az MNB álláspontja szerint a fogyasztói minőséget a szerződéskötés során közölt adatok, becsatolt okiratok alapján szükséges megítélni. Amennyiben az akkor becsatolt okiratok alapján valószínűsíthető, hogy a szerződő fél nem felel meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6.§ (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott fogyasztó fogalmának – amely szerint fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy --, akkor a pénzügyi intézmény egyeztetést kezdeményezhet a szerződővel a fogyasztói minőség megállapítása érdekében.

Olyan eset is előfordulhat, hogy a pénzügyi intézmény korábban nem kategorizálta be az egyes szerződéseket aszerint, hogy fogyasztói, vagy nem fogyasztói a szerződés és ezt az elszámolási folyamat keretében tisztázza és ennek eredményéről tájékoztatást ad az ügyfélnek, vagy - a vonatkozó jogszabályban előírtak alapján – nem számol el a fogyasztóval, aki ezt észlelvén - a 2014. évi XL. törvény 19.§ szerinti határidőben – panaszt nyújthat be a pénzügyi intézményhez.

Az MNB az érintett intézményeket az elszámolási folyamat maradéktalan végrehajtása érdekében a jövő év elejéig tartó témavizsgálat keretében ellenőrzi, továbbá folyamatosan elemzi és értékeli a rendelkezésére álló információkat, esetleges panaszokat, észrevételeket – közölték a hvg.hu-val.