A 19 zűrös projekt, amely miatt ránk borította az asztalt az EU
Orbán Viktor kormányfő fogorvosának céges érdekeltségei, egy, a CBA-ba bedolgozó informatikai vállalat, egy jól menő, állatgyógyszerekkel és -eledellel kereskedő cég is érintett az EU által felfüggesztett uniós programokban – derült ki egy szerdán megjelent listáról. Brüsszel kifogásolt egy a gyanújuk szerint 23-szoros túlárazásos esetet, de a cégvezetőt napok óta hiába hajkurásszuk, az eltáncol előlünk. A most napvilágra került lista tanulsága az is, hogy a magyar ellenőrök sokkal elnézőbbek, mint az uniós kollégáik.
A múlt héten robbant a bombahír: az EU 700 milliárd forint keretösszegű uniós program kifizetéseit állította le. Főként 2012-2013-as pályázatokba kötött bele Brüsszel, vagyis az Orbán-kormány ideje alatt lebonyolított, megítélt uniós projektekben talált kivetnivalót az unió. Eddig a túlárazott pályázatokban érintett cégek neve nem derült ki, de a Világgazdaság ma közzétette azoknak a projekteknek a listáját, amelyeket az Európai Bizottság kifogásol, és amelyek miatt felfüggesztették a Magyarországra irányuló kifizetéseket. Ezek alapján konkrétabban is azonosíthatóvá váltak azok az elemek, amelyekkel Brüsszelnek problémája van – a cégek között böngészve több érdekességre bukkantunk.
A magyar ellenőrök elnézők, az uniósok nem
Az uniós ellenőrzés főleg azon akadt ki, hogy az egyes projekteknél – a brüsszeli vizsgálók megítélése szerint – túláraztak bizonyos elemeket, tehát nem csupán elszámolástechnikai problémákról van szó. A kifogásolt 19 pályázatból azonban még mindig csak 3 esetben tudjuk konkrétan, hogy milyen beszerzéseket vagy szerződéseket tart túlárazottnak az unió. Néhány érintettel beszélve az derült ki, hogy a cégek nem értik az uniós kifogásokat, sok esetben nem is tudnak róluk, vagy ha igen, akkor a magyar ellenőröknek mindig megindokolták a pályázatok kérdéses elemeit, akik elfogadták azt. Az unió tehát azon akadt fenn, hogy a magyar ellenőrzésen átmentek olyan elemek, amelyeknek szerintük nem kellett volna.
„Nem tudok semmilyen velünk szemben emelt kifogásról, mi egy konzorcium vezetőjeként, de kisebb szereplőként vettünk részt egy projektben, de azzal kapcsolatban mindent rendben találtak. Meg vagyok lepődve, és nem értem, hogy a cégünk miért került fel a listára” – mondja Németh Gergely, a biotechnológiai fejlesztést koordináló Corporate Values Kft. ügyvezetője.
A kifogásolt projektek egyike a Modul-Bake Kft. beruházása, amelyet 266 millió forintból hajtottak végre Göncön, 2013-ban. A sütőipari és cukrászipari gépeket gyártó társaság 50 százalékos támogatást kapott a projekthez. Szabó János tulajdonos a hvg.hu-nak elmondta, hogy a pénzből két gépet vettek, egy lézervágót és egy présgépet, valamint csarnokot építettek. Brüsszel azt kifogásolta, hogy a présgépet valamivel több mint 60 millió forintért szerezték be, miközben az ellenőrök ötödáron is találtak rá árajánlatot.
Amikor a brüsszeli vizsgálat lezárult, és a projekt fennakadt a rostán, az ügyvezető-tulajdonos elmondása szerint az NGM felkérte, hogy igazolja a beszerzést, amit ő meg is tett, a minisztériumtól pedig nem kapott olyan visszajelzést, amely szerint nem fogadnák el az érvelését.
A présgépre vonatkozó uniós ár-összehasonlítás a cég szerint több okból sem stimmel. A brüsszeli ellenőrök ugyanis egy olyan török cégtől kapták az olcsó ajánlatot, amelytől annak idején a Modul-Bake is kért, de vele nem álltak szóba, hanem a magyar viszonteladókhoz irányították őket. Ezt e-mail váltással is bizonyította. Emellett a présgépre három másik ajánlatot is kért, de azok mindegyike drágább volt annál, mint amennyiért végül beszerezték, és ezt is igazolta a vállalkozó. Az ötszörös árkülönbség pedig abból adódik, hogy az uniós ellenőrzés egy „csupasz”, azaz szerszámok, kiegészítő szolgáltatások és garancia nélküli gépre vonatkozott, amelyet ráadásul a török gyárból kellett volna elhozniuk. Ők azonban 60 millióért egy magyar viszonteladótól komplett csomagot vettek, amely az erre kért három másik ajánlatnál olcsóbb volt.
Az ügyet bonyolítja, hogy a pályázat alatt a gép konfigurációja módosult, ugyanannyi pénzért végül jobb gépet sikerült venni, de az uniós ellenőrzés ezt nem veszi figyelembe. A brüsszeli hivatalnokok kizárólag a pályázat befogadásakor érvényes árak összehasonlításával foglalkoznak, ami szintén arra utal, hogy Brüsszelnek a magyarországi befogadással van elsősorban problémája.
A gyanú szerint 23-szoros túlárazás ügye
A székesfehérvári Alpha-vet Állatgyógyászati Kft. 2012-es pályázatával kapcsolatban az ellenőrök azt kifogásolták, hogy a cég szerintük 23-24-szeres árajánlatot adott be egy biohasznosulási vizsgálatra. Ez a projekt összesen 441 millió forint uniós támogatást kapott, amely a teljes költség 53 százaléka volt, és állatgyógyszer-fejlesztést takart. Napokkal ezelőtt megkerestük az állatgyógyászattal, állateledel-kereskedelemmel és állatgyógyszerekkel foglalkozó cégcsoport vezetőit, hogy megkérdezzük, szerintük miért nem áll meg az uniós kifogás, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A brüsszeli határozatból csak annyi derül ki, hogy a magyar fél azzal érvelt: a vizsgálat haszonállatokra vonatkozott, az ellenőrök pedig háziállatokra kértek ajánlatot. A bizottság nem fogadta el a magyar álláspontot, mert szerint a 23-szoros árkülönbség még így sem indokolt.
A cég leírása szerint egyébként a bábolnai gyógyszergyártó üzemben hajtották végre a technikai fejlesztéseket azért, hogy hatékonyabb legyen a termelés. Különböző vizsgálókészülékeket vettek a gyógyszerek forgalomba hozatal előtti hatóanyagtartalmának mérésére.
A 220 milliós mobil ollót venni akaró cég, tulajdonosa elérhetetlen
A harmadik konkrétan ismert történet egy Szirmabesenyői fémhulladék-feldolgozó céghez, a Ferrofém 2005 Kft.-hez kapcsolódik. Ez a társaság majdnem kétszeres áron, 220 millió forintért kapott ajánlatot egy mobil olló beszerzésére. A társaság egyszemélyes tulajdonosa napok óta gyakorlatilag elérhetetlen. Az eset érdekessége, hogy ezt az 500 tonnás, mindent feldaraboló gépet – az árajánlatot adó forgalmazó szerint – végül nem vette meg a cég. Az uniós pénzt erre a berendezésre tehát nem fizették ki, a problémát ismét csak az okozhatja, hogy az ajánlatot a magyar hivatalok érvényesnek fogadták el – vagyis nem bukott ki a hazai szűrőn. A Ferrofém egyébként 2013-ban, Edelényben hajtotta végre a beruházást, 107 millió forint támogatást kapott, amelyhez ugyanennyi saját erőt biztosított.
Orbán Viktor fogorvosának érdekeltségei is a feketelistán
Az Európai Bizottság emellett bírálta a miniszterelnök fogorvosának megítélt uniós támogatásokat is. Bátorfi Béla érdekeltségeinek, a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-nek, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-nek és a MALÉV-Air Tours Kft.-nek több mint félmilliárd forint támogatást ítéltek meg 50 százalékos támogatási aránnyal, 2013 decemberében, üzleti környezet fejlesztésére.
Ezek csak azok a pályázatok, amikben Brüsszel hiányosságokat talált, az Orbán család fogorvosának érdekeltségeiről már 2014 elején azt írta az Átlátszó, hogy 2012 közepe óta több mint 2 milliárd forintos uniós támogatást kaphattak. Az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. emellett a milliárdos állami forrással megtámogatott fogturizmus-fejlesztési program kulcsszereplője is.
Egy a CBA-ba bedolgozó cég
A bizottság bírálta azt a pályázatot is, melynek keretében a CBA Informatikai és Befektetési Kft.-nek a veszprémi fióktelepe fejelsztésére ítéltek meg közel 121 millió forintos támogatást tavaly áprilisban, 50 százalékos támogatási aránnyal.
A CBA Informatikai és Befektetési Tanácsadó Kft.-t 2010. februárjában alapították IT One Hungary Kft. néven, egyéb információ-technológiai szolgáltatás főtevékenységgel. Mostani nevét 2013. július végén vette fel. A vállalatot a Marshall-szigeteken bejegyzett Hedinger Invest & Trade Ltd. alapította, egyéves tulajdonlás után három magyar magánszemély vette át a céget, majd egyikőjük bő fél év után kiszállt. A jelenlegi két – Ebergényi Attila és Schattmann Gábor – tulajdonos a cégben való megjelenésük óta ügyvezető is.
| Kapnak megbízást |
| A CBA Informatikai Kft. éves árbevétele 220 és 470 millió között mozgott eddigi működése alatt. Adózott eredménye folyamatosan növekedett 1,2 millió forintról a 2013-as 35,4 millió forintra. Igaz, 2011-ben mind az árbevétel, mind az adózott eredmény visszaesett az előző évhez képest, de a csökkenés átmenetinek bizonyult. A tulajdonosok ez eredményt egyik évben sem vették ki a cégből. |
A vállalat, nevével ellentétben, nincs tulajdonosi kapcsolatban a CBA Kereskedelmi Kft.-vel, sőt egyik CBA-cégel sem. A két cég közötti szerződéses kapcsolatra tekintettel kaptak engedélyt a névhasználatra.
A vállalat GOP pályázaton nyert pénzt a Táltos nevezetű szoftver fejlesztésére, ami felbukkan a CBA weblapján a szállítóknak menüpont alatt. Álláshirdetésük szerepel a cba.hu/allas lapon és Veszprém mellett Alsónémediben is fióktelephelyet tartanak fenn 2013 november közepe óta. (Alsónémediben ugyanezen a címen van a CBA Kereskedelmi Kft. – a Baldauf–Lázár-féle “nagy” CBA bejegyzett székhelye is.)
A brüsszeli kritika a Világgazdaság listája szerint több olyan céget is érint, amely Matyi Dezső nevéhez köthető. A lap szerint az Alexandra kiadón kívül ilyen az Európa Könyvkiadó, illetve a borok forgalmazásával foglalkozó Új Hordó Kereskedelmi Kft. Az Alexandrának közel 85 millió forintos támogatást ítéltek meg 50 százalékos támogatási aránnyal egy pécsi üzleti környezet fejlesztésre, az Új Hordó Kft. pedig közel 75 millió forintot nyert el borászati, borkereskedelmi üzleti környezet fejlesztésre. Az Európa Könyvkiadó nem szerepel a Világgazdaság listájában szereplő pályázat nyertesei között.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
