Orbánék az új brit atomerőműre mutogatnak, de London valódi energiaforradalmáról tudomást sem vesznek
A Paks II. beruházás pénzügyi oldalához a kormány előszeretettel citálja a brit Hinkley Point C finanszírozási modelljét, mely állami támogatással épülhet meg. Arról azonban egy szó sem jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy az Egyesült Királyságban az atomerőmű méretét és fontosságát többszörösen meghaladja a szélenergiafarmok telepítése és terjedése. Pedig a brit birodalmi nagyság éppen ott éled újjá, ahol talán senki sem számított rá.
A Crown Estate (CE) mint a mindenkori királyi ingatlantulajdonok kezelője és üzleti tanácsadó cége az Egyesült Királyság egyik legismertebb befektetéselemzőjének számít. Mindezt különösen fontos megjegyezni azok után, hogy a "koronabirtokok kezelője" londoni központjában úgy látják, hogy lényegében rakétasebességre gyorsított az utóbbi években a brit tengeri (offshore) szélenergia-termelés, és még évekig nem látni, hogy visszavenne a tempóból. A CE friss jelentésétől azonban nem csak a briteknek, odahaza kell dobniuk egy hátast.
Huub den Rooijen, a CE offshore szélprojektek vezetője megerősítette, hogy "az Egyesült Királyságnak ma több tengeri szélturbinája működik már, mint egész Európának összesen" – beleértve Németországot és Dániát is. Sőt, ez az állomány az évtized végére duplázódik majd, mivel a szektor már most képes produkálni azokat az eredményeket, ami miatt erős a befektetői érdeklődés. Ez a projekt nemcsak biztonságos technológiáról szól, hanem olyanról is, mely folyamatosan azon dolgozik, hogy csökkentse a költségeket.
Már 5 GW a megdöntendő csúcs
Így Nagy-Britannia tengeri szélenergia "flottája" 2014-ben képes volt rekordmennyiségű, összesen 13,4 terawattóra (TWh) energia megtermelésére, ami 3,2 millió háztartás egész éves áramigényének felel meg, és mely 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből adódóan nem túl meglepő az sem, hogy a britek átlépték az 5 GW működési kapacitási határt – miközben további 700 MW építése és installálása jelenleg is zajlik. (Csak viszonyításként: Magyarországon természetesen nincs tengeri szélenergia-termelés, de a szárazföldön is csak 329 MW kapacitás épült eddig. Azok is a még 2006-ban kiadott engedélyek alapján – 2009 óta ugyanis egyetlen szélerőmű sem épült nálunk.)
Ami a költségcsökkentést illeti, a Monitoring Framework 2015 februári jelentésében megerősítette azt a korábbi iparági prognózist, mely szerint a brit offshore szélenergia-termelésben 2020-ra elérhető a 100 font/MWh érték, ahonnan azonban további, fokozatos áresésre lehet számítani, mivel akkor a beruházásokról egyre inkább a lényegesen kisebb költséggel járó üzemeltetésre tevődik át a fókusz. Valamint arra, hogy minden így megtermelt MWh villamos energiával 0,86 tonna szén-dioxid-kibocsás spórolható meg.
Az Egyesült Királyságban jelenleg a tengeri szélenergia-termelés az ország energiamixében 4 százalékot ért el. A megújuló energiákból termelt villamos energia aránya ugyanakkor (részben a felfutó offshore beruházásoknak is köszönhetően) meghaladta a 22 százalékot, ami azt is jelenti, hogy első alkalommal Nagy-Britannia több zöldenergiát használt fel termelésre, mint nukleáris potenciált (utóbbi 19 százalék).
Az új brit atomerőmű, a Hinkley Point C, melyet államilag garantált átvételi árral segíthet meg a brit kormány Brüsszel jóváhagyásával, csak néhány százalékot jelenthet majd a teljes energiamixben a 2020-as évek végére, és lényegében most meglévő kapacitást válthat ki.
A zöldenergia aránya azonban fokozatosan nőni fog, amihez a Crown Estate szerint az is egyre jeletősebb mértékben hozzájárul majd az, hogy pontosabb, "nagyobb felbontású" időjárás-modellezésre térnek át a rendszerek, mellyel nemcsak a további erőművek tervezését és telepítését, de a már meglévők fejlesztését is nagyban segíthetik.
Eközben Magyarországon
Érdemes visszaidézni: amikor két éve Budapesten interjút adott a hvg.hu-nak a brit energia- és klímaügyi miniszter, Edward Davey, ő arról beszélt, hogy a következetesség mellett a minden ésszerű alternatívát megvizsgáló munka adhat megoldást Nagy-Britannia energiaproblémára. Többek közt arra, hogy a magyarországi energiatermelési rendszerhez hasonlóan ők is tele vannak kifutó, leállítás előtt álló erőművekkel, melyeket pótolni kell.
Eközben Magyarországon a kormányzat lényegében "oda se figyel" arra, hogy rendszerszinten hol és hány száz megawattnyi, szélből, napból, megújuló energiából nyerhető energiatermelő beruházás volna installálható a hazai viszonyrendszerbe. Helyette a kormányzati tisztviselők továbbra is a "nem süt a nap, nem fúj a szél" ortodoxiáját mantrázzák, a kormány környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre, 2006 óta nem adtak ki szélturbina-telepítési engedélyt, és helyette nincs más, minthogy az olcsó áram ígéretével 60 évre egy rendkívül kockázatos orosz hitelből finanszírozott atomerőmű-építés, amiről épp a múlt héten derült ki feketén-fehéren, hogy a bő 4000 milliárd forintos építési költségénél akár 5000 milliárd forinttal is többe kerülhet.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
