A NAV ismét közzétette a legnagyobb adósok névsorát. A friss szégyenlista első helyén cirka 2,7 milliárdos tartozással a Pnost Trade Kft. áll, de ez a cég azt a bravúrt is megcselekedte, hogy egy további 1,6 milliárdos hátralékkal a tizedik helyet is sikerült elfoglalnia. Ami a magánszemélyeket illeti: mindenki azt találgatja, ki lehet Szabó László, aki több mint másfél milliárdos adóssággal áll e lista élén. Őt a bejelentett lakcímén mi is felkerestük, de csak a meglepett édesanyját találtuk, aki semmit sem tudott fia viselt dolgairól, és már három hónapja nem is hallott felőle.

A nógrádi Csitári-hegyek alatt a végéhez ért az az évek óta húzódó történet, melyben a korábban komoly szakmai figyelmet kivívó állattartási technológia apai hagyatéka, két elhivatott nő gürcölésével sem képes kihúzni a bajból az eleve zuhanórepülésben megvett majorságot. A tejipari és állattenyésztői realityben többször is furcsa út vezetett odáig, hogy most, egy pályázati döntés következtében – ha a Bandi-lányoknak Csitárról menniük kell – 150 jól tejelő tehén alól húzzák ki az istállót, a földet.

A hét képe:

A hét évvel ezelőtti piaci értékének alig hetedét, 51 milliárd dollárt ér az orosz Gazprom, de már az is kérdés: meddig tartható fenn a világ valaha legnagyobb gáztermelő cégének a tevékenysége. Az elemzők szerint az a legfőbb baj, hogy Moszkva továbbra is politikai fegyverként használja a céget, mely így nem járhat el a saját üzleti érdekei szerint.

AFP / Ria Novosti / Artem Zhitenev

Bajba került a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idei működése, miután a kötelezettek jelentős része határidőre nem fizette be az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. A hivatal számlájára július 31-ig csak mintegy 3 milliárd forint érkezett a tervezett, közel 16 milliárd forint helyett, márpedig a bevételekből biztosítják a Nébih működését. Az elmaradt pénzek egy részére van logikus magyarázat: az már hetek óta kalkulálható “veszteség”, hogy folyik a brüsszeli vizsgálat annak kiderítésére, Orbánék valóban úgy alakították-e át tavaly a díjfizetési rendszert, hogy az csak a nagy árbevételű áruházakat (Tesco, Spar, Auchan stb.) érintse hátrányosan. A vizsgálat idejére az Európai Bizottság felfüggesztette a díjfizetési kötelezettséget.

A Nébih adataiból azonban úgy látszik, hogy olyan (termelők, feldolgozók és vendéglátós cégek) se fizettek, akikre az EB-döntés nem vonatkozott. Az agrár- és a nemzetgazdasági tárca már egyeztet a Nébih forrásainak pótlásáról – az indokolatlanul nem fizető piaci szereplők pedig bírság és késedelmi pótlék megfizetésére is számíthatnak.

Elővigyázatosságból visszahívta a boltokból a kétliteres szénsavmentes ásványvizének két sorozatát is az egyik legnagyobb hazai forgalmazó, az Aquarius-Aqua. A cég a visszahívás okáról azt közölte: az utólagos kontrollvizsgálatok során azt tapasztalták, hogy néhány mutatószám megközelítette az előírt, illetve engedélyezett határértéket, ezért elővigyázatossági okból ("szem előtt tartva fogyasztóink egészségét, illetve az extrém hőmérséklet feltételezhető hatásait") az ismertetett lejárati időkkel gyártott vizeiket visszahívták.

Teljes, mintegy 20 milliárd forintos tavalyi profitját kifizette osztalékként anyavállalatának a kecskeméti Mercedes-gyárat működtető cég. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. több mint 63,8 millió eurót csengetett az anyavállalat Daimler AG-nak. A 2012 tavaszától termelő kecskeméti gyár fejlesztési költsége 800 millió euró – akkori árfolyamon 200 milliárd forint – volt. Működésének eddigi három évében az üzem 90 millió eurót, azaz a beruházási költségek több mint 10 százalékát termelte meg a tulajdonosoknak, miközben az első években 550 ezer, tavaly pedig 77 500 euró társasági adót fizetett.

Az Üllői út vége, Vecsés és Gyál kezd egy gigantikus parkolóplaccá válni, olyan sokan vágnak bele a repülőtéri parkolás bizniszébe. Egy-egy helyen főszezonban több száz autó parkolhat, az utasokat szállító kisbuszok pedig éjjel-nappal pörögnek. Vagyis aligha véletlenül akarja sok vállalkozó ezt csinálni. Ezzel szemben az üzemeltető cégek hivatalos számai azt mutatják, mintha ez egy katasztrofálisan rossz üzlet lenne.

60 millió euróért, vagyis átszámítva több mint 18 milliárd forintért adta el a Fornetti Kft.-t a svájci-ír Aryzta AG nevű cégnek Palásti József. A mirelitpékáru forgalmazásával foglalkozó cégnek Magyarországon 800, külföldi leányvállalatainál további 500 dolgozója van. A Fornetti árbevétele 2014-ben megközelítette a 20 milliárd forintot. A cégeladás mögött a külföldi terjeszkedés kudarcai állhatnak, illetve az, hogy 2010-ben Palásti korábbi üzlettársa, Galántai János a maga részét kivette a Fornetti-cégcsoportból és Pék-Snack márkanév alatt új hálózat építésébe fogott. Palástit a 100 leggazdagabb magyar listáján eddig a 44. helyre sorolták, de  a 17,3 milliárdos vagyona most megduplázódhat.

Norvégiában tíz év múlva csak elektromos járműveknek adnak majd ki forgalmi engedélyt. A világ egyik olajtermelő nagyhatalma úgy döntött, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez ez is szervesen hozzátartozik, ezért első lépésben az önkormányzatok, majd a tömegközlekedés és a taxik járműbeszerzésében válna kötelezővé, hogy kizárólag elektromos hajtásúak legyenek az új kocsik és buszok. A kormány bizakodása nem teljesen alaptalan: Norvégiában már ma is minden ötödik új autó elektromos, egy főre vetítve pedig a világon itt a legmagasabb a dekarbonizált működésű autók aránya (2,1 százalék).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusztartalmakat is talál.