Nincs kellő mértékű jogbiztonság Magyarországon, ezért nem üzletelünk magyar céggel – ezt a választ kapta az a magyar vállalkozó, aki megpróbált pályázni egy angliai megrendelésre. Hiába mutatta be kétséget kizáróan, hogy az adott projektet megfelelő minőségben el tudja végezni, és hiába hozott itthonról milliárd forintos referenciákat, az angolok hajthatatlanok voltak. A vállalkozó ezért gyorsan létrehozott egy angliai céget, és amikor azzal pályázott, el is nyerte a projektet. Az angoloknak ugyanis a legcsekélyebb problémát sem jelenti, ha egy angliai bejegyzésű cégnek magyar (vagy bármilyen más, külföldi) tulajdonosa van, mert az üzleti bizalom minden Ltd.-nek alapból jár – egy kft.-nek azonban nem.

Sőt, a fenti példában az angol partnerek még abba is simán belementek, hogy a szerződés esetleges vitás kérdéseire a magyar jog szerinti eljárást kössék ki, holott nyilván halvány fogalmuk sem volt arról, hogy egyes részletkérdésekben a két jogrendszer között milyen különbségek lehetnek. A szigetországi üzletek azonban bizalomra épülnek, amelyet a helyi jelenlét, és főleg a helyi referenciák adnak. Ha viszont ez a bizalom megvan, akkor „alapból” nem számítanak arra, hogy a szerződésben foglaltakat valaki nem, vagy nem jól teljesíti, és ezért jogi problémák adódhatnak. „Mindenki tisztességességében hisznek, egészen addig, amíg az ellenkezőjéről meg nem győződnek, akkor viszont örökre eláshatja magát az ember náluk” – hangzott el a napokban az Infoszféra által szervezett egyik konferencián, amely kimondottan az angliai cégalapítás rejtelmeibe avatta be a résztvevőket.

Stiller Ákos

Ez újabb szintje lehet annak a 2010 után megugrott elvándorláshullámnak, amelyben több százezer magyar ment Angliába – főleg munkavállalóként. Egy tavalyi felmérés szerint a magyarok kifejezetten gazdasági okok miatt költöznek Angliába, a magasabb életszínvonal, az itthoni rossz gazdasági és politikai helyzet, illetve a kinti jobb munkalehetőségek hajtják a folyamatot. A trend azért is aggasztó, mert az adatok szerint a kint munkát szerzők jelentős része öt éven belül nem szeretne hazajönni, rácáfolva ezzel a miniszterelnök korábbi állítására, amely szerint főként kalandvágyról és kíváncsiságról van szó.

Nem kell kimenni, de azért mégis

A magyar vállalkozók láthatóan élénken érdeklődnek a kinti lehetőségek iránt, sokan szeretnének belépni a 60 milliós népességű piacra, amely aztán megnyithatja előttük más európai országok kapuit is. „Mi végigvittük az angliai munkát, most pedig az angol cégünkkel fogunk pályázni francia vagy német megrendelésekre, mert az Ltd. végződés ott is jobban cseng” – mondta a fenti magyar vállalkozó.

Az angliai cégalapítás formailag nem bonyolult, az eljárások logikusak, gyorsak és egyszerűek, a valóságban azonban rengeteg buktatót rejtenek magukban, és megfelelő helyismeret nélkül a magyar vállalkozó előbb-utóbb elveszik a részletekben. Nem véletlen, hogy a cégalapítás előkészítésével és a kinti jelenlét biztosításával többen üzletszerűen is foglalkoznak. „Mi odáig fejlesztettük a szolgáltatásunkat, hogy ha valaki befizeti a minimális indulótőkét, azaz 875 angol fontot, akkor 24 órán belül meglesz az angliai cége, székhellyel, postaszolgáltatással, könyveléssel és tanácsadással” – mondja Fehér József, az Angol Iroda magyarországi vezetője. Ez esetben a tulajdonosnak nem kell kimennie Angliába, mindent itthonról intézhet, hosszabb távon azonban a szigetországi üzleti jelenléthez már elengedhetetlen a tényleges helyi aktivitás. „Egyértelmű, hogy valakinek kint kell élnie, részben azért, mert az angol hatóságok is gyakran tesztelik a tényleges jelenlétet, de az üzletfelek is csak akkor álltak velünk szóba, ha volt egy ügyvezetőnk, aki kint azonnal elérhető volt, elment tárgyalni és aláírni, ha kellett” – mondta a vállalkozó. Az angol adóhivatal például előszeretettel küldi a különböző hivatalos leveleket az ügyvezetőnek, csak azért, hogy lássa, tényleg ott van az irodában.

Adót optimalizálni itt nem érdemes

Sok hazai vállalkozó azért érdeklődik az angol céges jelenlét iránt, mert kint kisebbek az adóterhek, és az angol adóhatóság hozzáállásában is megfigyelhető az a különbség, ami az élet más területein is: kint senkiről sem feltételezik, hogy eleve csal, még ha hibás számokat jelent le, akkor sem. Ilyenkor a hivatallal lehet érdemben egyezkedni, alkudozni. Ez egészen addig tart, amíg a vállalkozót rajta nem kapják a legkisebb szándékos stiklin, ekkortól bekeményítenek, és nagyon szigorúan büntetnek.

A kint lábukat megvető vállalkozók óva intenek mindenkit attól, hogy adóoptimalizációs szándékkal menjen Angliába. Nagyon jól hangzik például, hogy ha egy évi 150 ezer font forgalmat elérő Ltd. két (akár magyar) tulajdonosa 40-40 ezer font (17-17 millió forint) osztalékot szeretne kivenni a cégéből, akkor fejenként mindössze 175 font (74 ezer forint) adót kell csak befizetnie. Magyar szemmel az is elképesztő, hogy ha egy Ltd. tulajdonosa havi bruttó 1000 font (425 ezer forint) bért szeretne adni (az akár magyar) dolgozójának, akkor mindez összesen 1046 fontjába (444 ezer forintjába) fog kerülni, a dolgozó pedig 936 fontot (398 ezer forintot) fog hazavinni. Ugyanezzel a bruttó összeggel egy cég Magyarországon csak 278 ezer forintos nettó keresetet tud biztosítani a dolgozójának, ha nincs gyereke.

A dolog szépséghibája azonban az, hogy az angliai osztalék kifizetéséhez be kell jelentkezni az angol társadalombiztosításhoz, ahhoz viszont praktikusan kint kell élni, és ezt bankszámlával, közüzemi számlákkal, és egyéb, az aktív jelenétet bizonyító irattal is igazolni kell – illetve a magyar tb-ből ki kell jelentkezni, ami szintén nehezebbé teszi az itthon maradást. A foglalkoztatás (és a sokkal magasabb elérhető nettó bér megszerzésének) hátulütője pedig az lehet, hogy a minimálbér jelenleg bruttó 1072 font (455 ezer forint) havonta, amit természetesen meg kell adni egy magyar állampolgárságú dolgozónak is, de bajosabb, hogy ehhez neki is kell kinti tb-szám. Ekkor ugyanis a magyar dolgozó jogi szempontból angol munkavállalóvá válik, és ha Magyarországon van, akkor ő az angol cég kiküldetésben lévő munkatársa, és ki kell jelentkeznie a magyar tb-rendszerből. A szakértők erre a problémára egyébként azt ajánlják, hogy kössön a munkavállaló itthon magán-egészségügyi biztosítást, mert azt simán ki tudja fizetni a sokkal kevésbé kiszipolyozott angol béréből, és még jobb ellátást is kap, mintha a magyar tb-rendszerben maradna (az állami intézmények sürgősségi esetekben pedig ellátják).

Stiller Ákos

Praktikusan azonban neki is kint kell élnie, vagyis végső soron amikor egy magyar vállalkozó eljut oda, hogy kint szeretne pénzt keresni, de itthon szeretné azt elkölteni, máris benne van az adózás-társadalombiztosítás-könyvelés szabálydzsungelében, és mivel ezek a rendszerek elég jól ki vannak találva, a vége általában az, hogy csak érdemi kinti munkával és fizikai jelenléttel lehet a cég pénzforgalmát így optimalizálni.

A 40 alattiak nagyon mennének

Fehér József tapasztalatai szerint az informatikai társaságok tudják a legjobban megközelíteni azt a sok magyar vállalkozó által kitűzött célt, hogy viszonylag szerény kiköltözéssel, inkább itthoni irányítással vessék meg a lábukat Angliában, vagyis ott keressék, és itt költsék a pénzüket. „Náluk a kinti személyes kapcsolatokat részben át tudja venni az online marketing” – mondja a cégvezető. Másoknak általában azt tanácsolják, hogy ne az alacsonyabb adókulcsok miatt, hanem jó ötlettel, és kimondottan piacszerzési szándékkal menjenek Angliába, és ha tudják, akkor két céget tartsanak fenn: egyet itthon, ahol a „termelés” folyik, egyet pedig kint, ahol az értékesítés a fő tevékenység. „Az ügyfeleink döntő többsége 40 év alatti üzletember, ami azért mutat valamit” – érzékelteti Fehér József, hogy kifejezetten a fiatalabb generációknál nagyobb az elvándorlási hajlam.