Brüsszel elmeszelte a kormány gigaprojektjét, a paksi bővítést, mert megsérthette a közbeszerzési szabályokat. Ezért most kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Azt még nem tudni, hogy emiatt leállítja-e a projektet a kormány, Brüsszel mindenesetre melegen ajánlja a további beszerzések felfüggesztését. Az Európai Bizottságnak az a problémája, hogy a magyar-orosz kormányközi megállapodás keretében pályáztatás nélkül bízták meg a Roszatomot a megvalósítással. Orbán erre azt mondta, mások sem tendereztettek mostanában erőművet, például a finnek. De az érvelés sántít, ott az állam egy fillért sem ad a projektbe.

Tele van a hócipőjük az embereknek a kormány egyik szimbolikus intézkedésével, a vasárnapi boltzárral – meg persze nyilván az ehhez tartozó pénteki és szombati taposással. A lapunk által rendezett virtuális - nem reprezentatív - referendumon legalábbis a "szavazók" nagyon magas arányban hajtották el a vásárlási tilalmat. Attól függ, hogy a kicsit megcsavart, népszavazásra bocsátható kérdésre válaszoltak, vagy egy egyértelmű kérdésre, 85 vagy 90 százalékuk úgy eltörölné a vasárnapi zárva tartást, mint a sicc. Jobban utálják a boltzárat, mint a vizitdíjat, márpedig Orbánék valaha pont az erről szóló népszavazással indították el a lejtőn Gyurcsányt.

A vadonatúj nyíregyházi Lego-gyár napi 50-60 millió elemet önt a piacra, de úgy fest, még ez sem lesz elég. Ezért februárban 25 százalékkal bővítik kapacitásaikat, azaz további 192 fröccsöntő gép áll be a mostani 768 mellé, így talán úrrá tudnak lenni a a megnövekedett rendelések miatt várható szállítási késedelmeken. Az üzem sztárja a Star Wars vukija, Csubakka, de mellette itt készül a világon forgalmazott összes Duplo játék is.

Kedves gesztust tett az Alkotmánybíróság a bankoknak: a héten elkaszálta a Quaestor-ügyfelek kárrendezéséről szóló törvény legfontosabb rendelkezéseit, ami a bankoknak nagyjából 200 milliárd forintos veszteséget okozott volna, és diszkriminált volna más károsultakat. Érdekes egybeesés, hogy a határozat éppen ezen a héten jött ki, amikor a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítőtől arra lehetett számítani, hogy végre teljesíti a kormány sokéves álmát, és felminősíti az országot a bóvli, befektetésre nem ajánlott kategóriából. Az egybeesés azért érdekes, mert a bankok terhelése a legnagyobb akadálya a felminősítésünknek.

A hét képe: Vége a bajuszba ragadó sörhab, cappuccinó, netán pörkölt korszakának! Három svéd férfi kézzel készített, bajuszpajzzsal állt elő. Az ötletre a Kickstarteren gyűjtenek pénzt, Moustache Shield néven lehet megtalálni.

Kickstarter

Az alkotmánybírósági döntésre a Quaestor-kötvényesek most nagyon ráfaragnak. A Fidesz ugyanis megvonta a vállát, és a bankokra mutogatva azt üzente, nem tehetnek semmit. Mindent egybevetve azoknak lett igaza, akik előre megmondták, hogy a Quaestor-törvény csak időhúzás volt a Fidesz részéről, és nem volt valódi cél a kártalanítás. Tegyük hozzá, a Quaestor-kötvényesek tervezett kártalanítása egyébként igazságtalan lett volna.

A nyár elejétől az EU csalás elleni szervezete, az OLAF kiemelten érdeklődik az Orbán-vej, Tiborcz István közvilágítás biznisze(i) iránt, vizsgálják a legalábbis ellentmondásos közbeszerzéseket, amikor ellenfél nélkül 10 milliárdos nagyságrendben nyerte el a megbízásokat az Elios Innovatív Zrt. Ezeknek az eljárásoknak a lebonyolításában merült fel a szabálytalanságok gyanúja, de a vizsgálatok kiterjednek az Elios által végzett munka elvégzésének részleteire – például az áraik mértékére – is. A processzus még komoly nehézségeket is okozhat a kormánypártnak, de a költségvetés is szorulhat, az sem kizárt, hogy vissza kell fizetni pénzeket. Tiborcz ugyan tavasszal kiszállt az Elios Innovatívból, de a magyar és uniós hatóságok által vizsgált ügyek nagyrészt még arra az időszakra esnek, amikor ő is tagja volt a cégnek.

Mindezzel összefüggésben az MSZP alelnöke, Lukács Zoltán közleményt tervezett kiadni arról, hogy azért adott ki sajtóközleményt, hogy abban pártja nevében követelje a Tiborcz elleni vagyonosodási vizsgálatot, de az MTI arra hivatkozva tagadta meg a közlemény kiadását, hogy Tiborcz nem közszereplő.

Mérsékelt sikerrel kezdődtek az állami földárverések, az elsőt Érden tartották, de egyetlen vásárló jelent meg, pedig a kormány komoly népszerűsítő kampányba fogott. Licit sem volt, a vevő a kikiáltási áron vette meg a meghirdetett 20 hektáros területet 81 millió forintért. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. megdöbbenve értesült róla, hogy miközben az ő bérleti szerződéseikben a magyar állam kifejezetten tiltja, hogy földjeiken, illetve az azokat kezelő cégekben külföldiek tulajdont szerezzenek, az induló földárveréseken nem magyar állampolgárok is részt vehetnek.

Miután a lex Simicska – amely az állami földekért fizetett, sokszor irreálisan alacsony bérleti díjak növelésére irányult – megbukott a parlamentben, a kormány újabb javaslattal próbálja gáncsolni a nagyvállalkozó földbérlését, lehetővé tennék az árveréseken lett új földtulajdonosoknak, hogy piaci árra emeljék a földbérlők – így akár Simicska – által fizetett díjakat.

Hét közepén robbant a hír: durva cigihiány lehet a dohányboltokban. Szerdától ugyanis már csak az Országos Dohányellátón keresztül szerezhetnek árut a trafikok, és két nagy dohánygyár, a Philip Morris és az Imperial még mindig nem volt hajlandó leszerződni a monopol helyzetbe hozott nagykereskedővel. Emiatt két hét múlva népszerű cigimárkák tűnhetnek el a polcokról, mert még ha be is adják a derekukat a gyárak, időbe telik, míg felhalmozzák a kívánt készleteket.

Ha a cikket érdekesnek találta, nyomjon egy "Tetszik"-et a gazdasági rovat Facebook-oldalára!