A Magyar Villamosenergia-ipari és Átviteli Rendszerirányító Zrt.( Mavir) évente készít előrejelzést a hazai erőműpark teljesítőképességének várható alakulásáról. Az idei elemzés megállapítja, hogy új erőművekre elsősorban a leállított egységek pótlása és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt van szükség. Magyarországon Európához hasonlóan ugyanis már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert előtérbe kerültek a hatékonysági törekvések.

AFP / Guillaume Souvant

A magyarországi erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2014. december 31-én 8936 megawatt volt. A nagyerőművek együttes teljesítőképessége meghaladta a 7200 megawattot, az 50 megawattnál kisebb erőműveké pedig az 1500 megawattot. Ám az összes kapacitás a selejtezések miatt jelentősen csökkenni majd, a Mavir elemzői szerint: 2020-ra mintegy 7000 megawattra, 2025-re 6040 megawattra, 2030-ra mintegy 4900 megawattra zsugorodhat. Döntően nagyerőművek állnak le, a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből.

Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt néhány év tendenciái - egyebek közt a gazdasági válság fogyasztásra gyakorolt hatása, valamint egyes erőművek rossz megtérülési mutatói - miatt csökkent a befektetők érdeklődése az erőműépítések iránt.

A Mavir elemzői emlékeztetnek arra, hogy a beruházói szándék szerint 2024-re és 2025-re üzembe kerülhetnek az új paksi blokkok, azonban még sok a nyitott kérdés. Az elemzés szerint a húszas évek második felében legalább egy atomerőművi egységgel feltétlenül számolni kell.

A 2030-ra végzett számítások szerint az ország jelentős mennyiségű (évi több mint 20 terawattóra) villamosenergia-importra szorulhat a jövőben megvalósuló erőművi létesítésektől és a gáztüzelésű erőművek piaci pozíciójától függően, egyben nem zárható ki, hogy akár 6 terawattórát exportáljon éves szinten.