Országosan 47 hátrányos helyzetű térség van, melynek települései 2013 óta a kormány jóváhagyásával szabadvállalkozási zónákat alakíthatnak ki, vagyis az új befektetők az ipari parkokban adó- és járulékkedvezményekben részesülnek, cserébe a munkahelyteremtésért – írja a Magyar Idők. Magyaroszágon összesen 3155 település van, összesen több mint ezerben alakítottak ki szabadvállalkozási zónát – vagyis minden harmadik település valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, amit a zónák kialakításával próbál kompenzálni a kormány. Zala, Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyét leszámítva az ország minden megyéjében működnek ilyen zónák.

Az eltelt két évben összesen 685 vállalkozás összesen 9,8 milliárd forint értékben részesült támogatásban, ezért cserébe 3851 új munkahelyet hoztak létre, azaz a vállalkozások mérsékelt érdeklődéssel használták ki a szabadvállalkozási zónákat is. A munkahelyteremtési-támogatás igénylésénél előnyt jelent, ha egy vállalkozás egy ilyen zónában fogna bővítésbe, ráadásul 700 ezer forint kiegészítő támogatást kaphatnak a 1,5 milliós alaptámogatás mellett munkavállalónként.

A konzervatív lap szerint sokat javulhat a támogatási rendszer és a zónák kihasználtsága a 2014-2020-as pályázási időszakban, főleg a kis- és középvállalkozások élhetnek a lehetőséggel. A pályázati lehetőséget bővíti, hogy nem csak új vállalkozások pályázhatnak, valamint nem kell a feldolgozóiparban működniük. A felvehető, egyébként uniós támogatás általánosan 50, de bizonyos esetekben 70 százalékos is lehet a technológiai fejlesztések terén, de a szabadvállalkozási zónában ennek legalább 100 millió értékű beruházásnak kell lennie. A fejlesztéis adókedvezmény a társasági adó legfeljebb 80 százalékáig vehető igénybe.