444: Valami bűzlik a letelepedési kötvények körül

2013-ban és 2014-ben lényegesen többen kaptak tartózkodási engedélyt, mint ahányan letelepedési kötvényt vásároltak – írja a 444.

A lap kikérte az elmúlt 3 és fél év számait a kötvényeket árusító Államadósság-kezelő Központból (ÁKK), és a tartózkodási engedélyeket kiadó bevándorlási hivatalból, és kiderült, hogy 2013-ban és 2014-ben összesen 2347 ember kapott a bevándorlási hivataltól tartózkodási engedélyt kötvényvásárlás miatt, miközben ennél 134-gyel kevesebb, 2213 kötvénycsomagot adott csak el az ÁKK. A 134 hiányzó kötvénycsomag, kötvénycsomagonként 250 ezer euróval számolva, 10 milliárd forint hiányt jelentett az első két évben.

Hogy melyik közvetítő cégnél (cégeknél) nem stimmelnek a számok, azt nem lehet tudni, mert az ÁKK csak éves összesített adatot közölt, és nem cégenkénti bontásban adta ki az adatokat, arra hivatkozva, hogy ez értékpapírtitok.

A 444 által megszerzett adatokból kiderül, minden évben több tartózkodási engedélyt adtak ki, mint ahány letelepdési kötvényt vásároltak, 2013. és 2016. július 1. között összesen 3649 külföldi kapott tartózkodási engedélyt, és három és fél év alatt összesen 10 olyan külföldi volt, aki kért ugyan tartózkodási engedélyt, de valamiért nem kapott.

Az egyik közvetítő vállalkozás vezetője a lapnak azt mondta, a különbségek abból eredhetnek, hogy a külföldiek előbb kapják meg a tartózkodási engedélyt, és csak utána vásárolják meg számukra a kötvényeket a kijelölt közvetítő cégek, ezért előfordulhat, hogy a kötvényvásárlás a következő évre csúszik, de a három és fél év adatait összesítve sehogy sem kerülnek egyensúlyba a számok, és jelentős pénz hiányzik a rendszerből.

A letelepedési kötvények ötlete 2012 végén került elő, a konstrukció lényege, hogy tehetős külföldiek 2013-ban 2014-ben 250 ezer euróért, 2015-től pedig 300 ezer euróért magyar államkötvényeket vásárolnak, ezért cserébe pedig előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt kaptak. A magyar papírokkal aztán akadálytalanul lehet mozogni, üzletelni, céget alapítani az egész EU-ban. A külföldi befektető a magyar államot hitelezi, a magyar állam pedig öt év után visszafizeti az összeget, vagyis az állam igazából nem keres az üzleten, a letelepedési kötvényeket értékesítő közvetítő cégek ellenben tranzakciónként 30-60 ezer euró (9-18 millió forint) díjat kapnak, és az eddigi három és fél év alatt a kötvénycsomagok névértéke (ennyit fizet érte a közvetítőknek külföldi) és a kötvénycsomagok ellenértéke (ennyit fizetnek érte az ÁKK-nak a közvetítő cégek) közötti különbségből mintegy 32 milliárd forint bevételre tettek szert.

A Magyar Nemzet a napokban írt arról, hogy az ügyleteken Rogán Antal és Habony Árpád ügyvédje is több mint ötmilliárd forintot kereshetett, a letelepedési kötvények ötletét elővezető Rogánt és Habonyt pedig többször (legutóbb a Heti Válasz) is összefüggésbe hozták már az üzleten igazából kereső offshore hátterű közvetítő cégekkel, amelyeket pályáztatás nélkül egy Rogán Antal vezette bizottság jelölt ki az ügyletek intézésére.

A letelepedési kötvények ügyében a BRFK egyébként korábban már vizsgálódott, de nem találtak bűncselekményt. A 444 információi alapján az Együtt azonban most közölte, Szigetvári Viktor, a párt elnöke feljelentést tesz, miután megalapozott tények utalnak arra, hogy a letelepedési kötvény-program részeként eladott államkötvények vásárlóinak darabszáma és az így letelepedési engedélyt kapók darabszáma között eltérés van, ezért szerintük felmerül a csalás gyanúja.

Szigetvári Viktor azt mondta, szerinte immár bizonyos, hogy a Rogán–Habony-érdekkörhöz köthető letelepedési kötvény-program nemcsak komoly nemzetbiztonsági kockázatokat jelent, de milliárdos pénzügyi visszaélésekre is lehetőséget ad a magyar államkötvényekkel.