Néhány hete Orbán Viktor még azt hitte, elég csak kezébe vennie a kormányrudat, és egy csapásra az történik, amit ő akar. De csalódnia kellett, és erről nem feltétlenül az államigazgatási bozótharcokban még újonc kormánybiztos, Bártfai-Mager Andrea tehet.

Információink szerint Lázár János sem tett meg mindent, hogy a Magyar Nemzeti Banktól átigazolt szakember komfortosan érezze magát, amikor postástul és főgázastul hirtelen nyakába szakadtak a nemzeti pénzügyi szolgáltatások a Miniszterelnökségen. A miniszter például nem nevezte ki azokat az embereket, akikre Bártfainak szüksége lett volna, csak álltak és vártak az aláírandó papírok a mappában.

De ami a lényeg: hamar kiderült, hogy nem lehet csak úgy ripsz-ropsz felszámolni azt a szövevényes céghálót, amelyet 2012 óta Spéder Zoltánék szövögettek. Orbán Viktor részben éppen azért lépett közbe, mert a döntően Spéder tulajdonában lévő FHB-bankcsoport túlzottan nagy befolyásra tett szert a takarékszövetkezetekben és a Magyar Postában, és rendre azok kárára használta ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket.

Lázár-fricska Orbánnak

Logikus volt, hogy a kormány elsőként a takarékszövetkezetek feletti irányítást próbálja visszaszerezni, hiszen újabb tízmilliárdokat akartak volna átcsatornázni a takarékoktól az FHB-ba. Ám július közepén hiába vezényelt már a kormánybiztos a takarékszövetkezetek integrációs szervezetének a közgyűlésén, a döntő szava jogszerűen mégis az MFB-nek volt, annak élén viszont még a Spéder Zoltánhoz közel álló vezetők álltak.

Túry Gergely

Így felemásra sikerült a takarékoknál a tisztújítás. Az FHB-hoz közvetlenül kötődő bankárok lemondtak ugyan, ám az új garnitúra – Vida Józseffel az élen – egytől egyik azokból a takarékszövetkezeti emberekből áll, akik évek óta együtt szavaztak Spéderékkel, és így gyakran állami tulajdonosi jogkörök kijátszásában is közreműködtek.

Ezek után nem csoda, hogy miután Orbán Viktor visszaérkezett Tusnádfürdőről, és nem mellesleg Lázár János éppen szabadságon volt, a kormányfő egy újabb csavarral – az MFB, a Magyar Posta és az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. felügyeletének elvételével – az esélyét is elvette annak, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszternek rálátása legyen a további eseményekre.

Csányiék embere nyeregben

Az akció legfőbb nyertese Seszták Miklós fejlesztési miniszter lett, akinek ettől nemcsak a kormányon belül, hanem azon kívül is erősödött a pozíciója. Egyrészt szőröstül-bőröstül megkapta az MFB-t, amelynek nemcsak olyan erős leányvállalatai vannak, mint a Főgáz, az útdíjszedő cég vagy áttételesen a Budapest Bank, hanem az uniós pénzek elosztásában is jelentős szerepet kapott ebben a ciklusban.

Immár Seszták felelős a takarékszövetkezeti integrációért és az azzal szorosan összefonódó Magyar Postáért és leányvállalataiért. Ráadásul minden ügyben, ami hozzákerült, a kormányzati tevékenység összehangolásáért is felelős lett. Márpedig ez, mármint a kormányzati egyeztetések 2014 óta minden területen Lázár Jánoshoz tartoztak, és ebből eddig csak Rogán Antalnak sikerült egy kicsi szeletet lecsípnie a tavalyi miniszteri kinevezéséhez, méghozzá a különböző kitüntetésekről (Kossuth-díj, Corvin-lánc stb.) folyó kormányzati egyeztetéseket.

Orbán átírta az állami vagyonról szóló törvénynek azt a passzusát is, amely a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez delegálta a jogot, hogy az állam nevében gazdasági társaságot alapítson vagy részesedést szerezzen valamely cégben. Ezentúl erre is Seszták Miklósnak lesz lehetősége.

Seszták Miklós

MTI / Mohai Balázs

Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató bekebelezésével pedig további lehetőségekhez jutott a fejlesztési miniszter. A Magyar Villamos Művek (MVM) és a paksi atomerőmű eddig is hozzá tartozott, viszont a nemzeti közműszolgáltató rezsicsökkentett áraihoz éppen az MVM és az erőmű profitja kellett volna.

Ezt ezek nem szívesen adták volna, ezért állt már fél éve az az ügylet, amelynek keretében az állam gyakorlatilag megvásárolta volna több áramszolgáltató ügyfeleit is. Most ebben is előrehaladás lehet, méghozzá Seszták szája íze szerint. A HVG úgy tudja, a végső döntéshez megvárják Brüsszel állásfoglalását, hogy Magyarország milyen feltételekkel bővítheti a paksi atomerőművet. Az sem kizárt, hogy előbb-utóbb Paks II. is elkerül a Miniszterelnökségről.

Az energetika területén olyan potentátok, mint Hernádi Zsolt Mol-vezér vagy Csányi Sándor (Mol-alelnök) is szívesebben látják Sesztákot. A fejlesztési miniszter mindig is jó kapcsolatokat ápolt a Mol-vezetőkkel, márpedig az olajipari cég is érdeklődik közműhálózatok, például gázvezetékek iránt.

Spéder bebetonozta embereit

Arra lehet számítani, hogy a következő hetekben több személyi döntést is hoz Seszták Miklós, elsőként az MFB-nél és leányvállalatainál, ahol Nagy Csaba és Lontai Dániel is pozíciókat tölt, illetve töltött be. Előbbi Lázár Jánossal még a politikus hódmezővásárhelyi polgármesterségének éveiben épített ki kapcsolatot, de dolgozott Spéder Zoltánnal is az OTP-ben, utóbbi - akiről épp ma derült ki, hogy lemondott az MFB elnökségéről - pedig az FHB-tól igazolt át az új tisztségekbe, hogy Spéder érdekeit képviselje.

Éppen ők voltak azok, akiknek a segítségével az új, még nagyon is Spéder-barát vezetőséget választották meg a múlt hónapban a takarékszövetkezeti integráció élére, A HVG értesülései szerint a milliárdos Demján Sándor, aki májusban a kormányfő segítségét kérte Spéderrel szemben, egyelőre megkezdte az egyeztetést az új vezetőséggel, de árgus szemekkel figyeli, valóban elszakadnak-e az FHB-soktól.

Az egyik legnagyobb falat, a Magyar Posta pedig még csak ezután következik. Ott azonban azzal kellett szembesülniük, hogy hiába van többségi állami tulajdonban a posta, a Takarékbank – és azon keresztül az FHB – egyetlen, 100 forint névértékű részvénnyel olyan jogosultságokhoz jutott, hogy az állam még a vezetőket sem tudja egykönnyen lecserélni. Márpedig Szarka Zsolt vezérigazgató is az FHB kötelékéből érkezett, a postai leányvállalatok pedig keresztbe-kasul tulajdonolják egymást FHB-s cégekkel.

MTI / Marjai János

A Magyar Posta közgyűlése ráadásul hiába menti fel Seszták Miklós javaslatára Szarka Zsoltot, Szarka ezek után is az állami (rész)tulajdonban lévő Díjbeszedő Holding, FHB Kereskedelmi Bank és a Takarékbank igazgatósági, valamint a Magyar Posta Életbiztosító és a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja marad, ezeket a megbízatásait még a miniszterelnök sem tudja elvenni. Szarka Zsolt csak a Magyar Postától havonta 5 millió 650 ezer forint jövedelemre tesz szert, és akkor a többi Spéder-emberről még nem is beszéltünk.

Ahhoz, hogy a postánál el lehessen indítani a változásokat, legalább a takarékszövetkezeti integráció hozzájárulása kell. Spéderék befolyása alatt ugyanis a Magyar Posta alapszabálya úgy változott, hogy a személyi kérdésekben csak a közgyűlés 80 százalékának egyetértésével lehet dönteni, miközben az államnak csak 75 százalékos részesedése plusz egy szavazata van.

Orbán akaratát tehát csak akkor lehet véghezvinni, ha a szövetkezeti integrációs szervezetben ülők, vagyis Spéder harcostársai is vele szavaznak. Vagyis az adok-kapok még jó ideig eltarthat, mire Orbán Viktor valóban átveszi az irányítást az évente több ezer milliárd forintot megforgató valamennyi vállalat fölött.