A cégek átlagosan az éves bevételük 5 százalékát bukják a korrupció miatt. A korrupcióba pedig belefér sok minden, onnantól kezdve, hogy az adott cégnél a beszerzésért, sales-ért felelősök saját zsebre játszanak egészen a klasszikus hivatali vesztegetésig. Bár a cégvezetők több mint fele azt gondolja, hogy az üzleti világ korrupt, amikor a saját cégéről van szó, mintha nem is ismerné a kifejezést. Éppen ezért a döntő többség semmi nem tesz azért, hogy megfékezze a cégen belüli csalásokat még akkor sem, ha az ő zsebéből lopják ki a pénzt.

Október elsejétől hivatalosan is a Főgáz lett az ország egyetlen lakossági földgázszolgáltatója, monopolpiaci szereplőként így mintegy 3,3 millió lakás ellátása vált a fő feladatává. Az újonnan hozzá került ügyfelek minderről biztosan csak az első főgázos számla kézhez vételéből értesülnek - a cég ígéri: ebben az évben még bizonyosan. Mivel a volt Tigáz, E.On, GDF Suez (stb.) fogyasztóknak az állami cégbe "átkötésért" fülük botját se kellett mozdítaniuk, de még a gázár is ugyanannyi marad, a szolgáltatóváltást csak azok érzik meg, akik tartoznak exszolgáltatójuknak, illetve akiket nemfizetés miatt kikapcsolták a rendszerből. A tartozás rendezése nélkül a Főgáz sem ad gázt, visszakerülni a rendszerbbe azonban még macerásabb, ráadásul drágább is lehet, mint korábban.

Bár az Uber már dobbantott, egykori sofőrjei nem lehetnek nyugodtak, már ha vaj van fejükön. A NAV ugyanis megkapta a holland adóhatóságtól korábban kikért magyar sofőrök adatait, köztük a szolgáltatásból származó jövedelmüket, amit így összevethetnek az érintettek adóbevallásaival.

A hét képe:

Nagy erőkkel bírálják az MTK új stadionját, van aki szerint az Alcatraz nevet kellen adni a focipályának.

Facebook / MTK

Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. Pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János ezt már jó ideje nagyon szeretné. A magyar kormány idén nyáron indította el Brüsszelben a KEHOP módosítási kérelmet, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa. Az Európai Bizottság a kérelmet hivatalos levélben nem hagyta jóvá.

Három hónap alatt a korrupció, a menekültkérdés és a gazdasági helyzet megelőzte a munkanélküliséget a legfontosabbnak tartott problémák listáján. Júniusban még úgy állt a helyzet, hogy az egészségügy után a munkanélküliség miatt aggódtak a magyarok leginkább. Az egészségügy első helyét semmi sem fenyegeti. A menekültkérdés három hellyel megelőzi az oktatást.

Magyarország csúszik lefele, a politikai instabilitás és a korrupció a legnagyobb gond. A Világgazdasági Fórum 2016-2017-es versenyképességi jelentése  Magyarországot idén a 138 ország közül a 69. helyre sorolta a szervezet, vagyis egy év alatt hat helyet rontott az ország. A tavalyi 63-ik helyünket Jordánia foglalta el (egy helyet előre lépve). A 64. pozícióra feljött Botswana (tavaly 71. volt). Ezt követi a két helyet feljebb lépő Szlovákia, majd Omán, Peru és Macedónia után jön Magyarország. A három magasan legjobb kelet-európai ország nagyon messze jár már: Észtország a 30., Csehország a 31., Lengyelország pedig a 36. helyen áll.

Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások a Magyar Élelmiszerkönyvben. Nő például a termékek hústartalma, így például a virsliben és a párizsiban 40-ről 51 százalékra emelkedik a hústartalom alsó határa, a rozskenyérnek pedig a jövőben 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!