Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében, majd nem sokkal később a parlamentben is belőtte azt az öt témát, amiről a következő hónapok szólnak majd, mind-mind olyan, amiben a kormány harcban áll. Vagy Brüsszellel, vagy Soros Györggyel. Egyenként elemeztük a miniszterelnök által felsorolt témákat, amelyekről amúgy hamarosan nemzeti konzultáció is indul.

1. Rezsicsökkentés

Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem "költöztethető" Brüsszelbe – jelentette ki Orbán Viktor parlamenti beszédében.

Kevéssé tűnik észszerűnek, hogy Brüsszel szeretné meghatározni a magyarországi gázárakat, ám az tény, hogy az Európai Bizottságnak komoly bajai vannak az Orbán-kormány energiapolitikájával. Emiatt zajlik egy kötelezettségszegési eljárás is. Ezt az uniós jognak való nem megfelelés miatt indítja Brüsszel, és ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, akár az Európai Bíróságig is juthat egy ilyen ügy. (A nemzeti konzultáció eredménye jogi szempontból nem oszt, nem szoroz.) Úgy tűnik, ezt most sem ússzuk meg, hiszen Brüsszel egy irányba noszogatná a magyar törvényalkotókat, ám azok épp az ellenkező irányba lépkednek előre.

Plakátkampány 2013-ban

Túry Gergely

A fő vitapont valóban az energia ára, ám a bizottságnak még csak nem is azzal van baja, hogy hatósági áras a szolgáltatás, hanem hogy a tarifát maga a kormány – a legutóbbi módosítás óta rendeletben – határozza meg. Ráadásul úgy, hogy a rendszerhasználati díj mértéke függ attól, a felhasználó magánszemély vagy cég – a csökkentés pedig csak lakossági fogyasztóknak jár. Ezt a megkülönböztetést kifogásolja Brüsszel.

Van egy másik vita is, amelyet a kormány előszeretettel kapcsol össze a rezsiharccal. Az Európai Bizottság egy energiaunió kialakításán dolgozik, amely egységes és átlátható kereskedelmi rendszert teremtene az országok között. Így például azt várja el Brüsszel, hogy hozzáférhessen az energiavásárlási szerződésekhez is – a magyar kormány ezért sem lelkesedik. Amíg Budapest a túlzó brüsszeli befolyással érvel, az ellenérv az, hogy az átláthatóság – és a szabad piac – alacsonyabb árakat (vagyis piaci rezsicsökkentést) hozna.

Ezt nem csak a bizottság tartja így: a szabadpiaci gázárak például jelenleg jóval alacsonyabbak, mint amennyiért a magyar állam – a 2021-ig meghosszabbított államközi szerződés alapján – az oroszoktól beszerzi az energiahordozót.

2. Illegális bevándorlás

Az, hogy a magyar kormány ellenzi az Európai Bizottság által javasolt menekültpolitikát, csak annak újdonság, aki az elmúlt két évet a Holdon töltötte. Ráadásul egy nemzeti konzultáció és több mint egy évig tartó plakátkampány után tavaly októberben a népszavazáson már úgy döntött a résztvevők 98 százalékos többsége, hogy támogatja a kormány menekültpolitikáját.

Hivatalosan – az alacsony részvétel miatt – nem volt érvényes a referendum, és az ennek ellenére beterjesztett alkotmánymódosítást sem sikerült elfogadtatnia a kormánynak. A nagy kérdés az, hogy egy újabb nemzeti konzultáció a témáról segíti-e a megoldást.

Menekültek Röszkénél 2015 szeptemberében

Fülöp Máté

Azt persze mondani sem kell, hogy az Európai Bizottság nem a kvótarendszert elutasító álláspontja miatt bírálja a magyar kormányt. A nagyobb probléma a Magyarországon tartózkodó menekültek kezelése, az ezt szabályozó törvény miatt 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság.

A forgatókönyv pedig emlékeztet az energiaárral kapcsolatos vitára. A kormány nemhogy a brüsszeli kérések szerint módosította volna a vonatkozó jogszabályt (Brüsszelnek elsősorban azzal volt baja, hogy a menedékkérők nem kapnak megfelelő jogi védelmet), de jelenleg egy olyan törvénytervezet fekszik az Országgyűlés előtt, amely további szigorítást tartalmaz. A menedékkérők kérelmük elbírálásáig csak tranzitzónákban tartózkodhatnának, és ha máshol igazoltatják őket, bárhonnan ide lehet őket visszatoloncolni.

3. Soros-befolyás

Hónapok óta támadja a Fidesz és Orbán Viktor is azokat a civil szervezeteket, amelyek bírálják a politikáját vagy éppen a menekültek érdekeit védik.

Orbán most a Parlamentben azt mondta, „az ország előtt álló harmadik veszélyforrást az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik, ezek nem civil szervezetek, hanem 'nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai'”.

Első körben a kiseprűzésükről, majd a vezetőik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről volt szó, bár január közepén Gulyás Gergely alelnök azt mondta, ez nincs napirenden.

Erősen gondolkodnak viszont azon, hogyan célozzák be pontosan a Soros-szervezeteket, amelyek ellen az egész támadás irányul. Annyi biztos, „külföldről finanszírozott szervezetként” kellene magukat regisztrálniuk azoknak, amelyek külföldről kapnak támogatást. Most az összeghatár pontos meghatározásán sakkoznak, Trócsányi László miniszter első felvetése nem volt megfelelő.

A Fidesz kommunikációban mindenesetre szintet lépett, már elkezdett „migránspárti ügynökszervezetezni”.

Bár a hivatalos kommunikáció szerint az átláthatóságot akarja elérni a Fidesz, a kipécézett szervezetek mindegyike közzéteszi támogatói listáját a honlapján. Így pontosan látszik, hogy mennyi pénzt kapnak vagy éppen nem kapnak Sorostól: míg mondjuk a TASZ finanszírozásának nagy része onnan jön, addig a Transparency egyre kevesebbet kap. A migránspárti ügynökszervezetként megjelölt Amnestyvel meg öngólt rúgott a Fidesz: a szervezet 2013-ban kapott egy nyári táborra nagyjából 1000 eurót.

Soros György a CEU-n

Túry Gergely

Azt, hogy milyen kritikákkal vagy tevékenységgel szúrja a kormány szemét a TASZ, a Transparency, a Helsinki Bizottság, ebben a cikkünkben szedtük össze. Az Amnesty pedig a lesújtó országjelentése után azt üzente vissza, „könnyű mindenkit leügynöközni meg migránspártizni, de kiderült, a régióban Magyarország emberi jogi tevékenysége az egyik legkiábrándítóbb, a helyükben inkább ennek megváltoztatásán dolgozna, nem azokat minősítgetné, akik felhívják erre a figyelmet”.

4. Adócsökkentés

Brüsszel arra is kísérletet tesz, hogy újabb gazdaságszervezési és -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem kíméli – fogalmazott a T. Ház előtt Orbán Viktor. A mondat első fele tagadhatatlan, és inkább az a furcsa, hogy korábban (az euróövezet kialakítása előtt) nem lépték meg a gazdasági integrációt. Ennek lépése volt például a bankunió kialakítása, amely rendezte a bankszanálás rendszerét.

Egyfajta gazdaságpolitikai koordinációt is elindítottak. A cél az, hogy ne csak az eredmények (például az államadósság, a deficit vagy az infláció) alapján mondjanak ítéletet egy ország gazdasági helyzetéről, de már az ahhoz vezető politikát is értékeljék. Például ne a túl magas adósság miatti büntetéssel (vagy mentőhitellel) kezdjék a fegyelmezést, hanem próbálják meg azt is megakadályozni, hogy elszaladjon az adósság.

Ez valóban sok mindenre hatással van, az adópolitika azonban kivétel. A véleményét ugyan megfogalmazza időről időre a bizottság. Magyarországgal kapcsolatban például ma sokadjára fejtette ki az aktuális éves országjelentésben, hogy a közelmúlt csökkentései ellenére még mindig túl magas az adóteher, még mindig túl bonyolult az adórendszer, és hogy az adóelkerülés ellen tett lépések hatékonyságában sem biztos annyira, mint a kormány.

Ezen túl azonban a közös adópolitika a legnagyobb tabu az EU-ban. A fő kivétel az áfa, ám Brüsszelben nem határozzák meg ennek kulcsát sem, csak azt, hogy mit lehet a kedvezményes körbe sorolni. (Az csak hab a tortán, hogy Magyarországon a legmagasabb a forgalmi adó az egész EU-ban.)

Még egy dolgot vesznek szigorúan: a hátrányos megkülönböztetést. Ezért indult eljárás Magyarország ellen, amikor olyan különadókat vetett ki, amelyek egyértelműen a nagy, nem ritkán külföldi cégekre aránytalanul magasabb terhet róttak. A reklámadót vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat ezért kellett módosítani – hivatalosan amiatt, hogy az aránytalanul kevés adót fizetők számára a kedvezménnyel tiltott állami támogatást kínál az állam.

Az viszont kizárt, hogy Brüsszel arra kényszerítse a magyar kormányt, hogy például szüntesse meg az egykulcsos személyi jövedelemadót vagy csökkentse az áfát.

5. Munkaügy

A különböző munkahelyvédelmi támogatások – például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása – szintén uniós támadás alatt állnak – mondta beszédében a miniszterelnök. Ezzel nehéz vitatkozni, de – akárcsak az adórendszer – a munkaügy is nemzeti hatáskörbe tartozik.

Stiller Ákos

Ez természetesen a politika kialakításában ad szabad kezet, mindenben azért nem. A beruházási támogatásokat például minden esetben meg kell vizsgálnia az Európai Bizottságnak, hogy ne legyen versenytorzító hatása. (Emiatt zárták be végül a Malévot.) Ugyanezt a közbeszerzéseknél is szóvá teszik – itt főleg azért, mert uniós források elköltéséről van szó.

Arról azonban nincs szó, hogy mondjuk leállíttatnák a közmunkaprogramot, vagy arra kényszerítenék a kormányt, hogy három hónapnál hosszabb ideig fizessen álláskeresési járadékot – más kérdés, hogy ezt alighanem az éppen munkát kereső magyar polgárokat nem nagyon zavarná.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.