Az európai tapasztalatok később nagy előnyt jelenthetnek az álláskeresésnél. Az Uniplaces francia portál most részletes költségösszehasonlítást közölt a külföldre vágyó francia egyetemistáknak. A 15 európai várost felölelő vizsgálatban Budapest is szerepel. A lakbéreket, a tandíjat, a közlekedési költségeket, továbbá a kaja- és az egyetemisták számára oly fontos sörárakat hasonlították össze.

Nem meglepetés, hogy Londonban a legdrágább tanulni. Még Erasmusszal is. Merthogy itt a legmagasabb a lakbér, München és Párizs után. E városokkal összevetve viszont Porto, Varsó és Budapest olcsónak számít. Londonban 2,5-szer annyit kell lakhatásra költeni, mint Budapesten.

Tömegközlekedés: egy átlagos európai bérlet ára kb. 30 euró. A brit fővárosban viszont 100 euró a havi tétel, miközben Budapesten és Varsóban 10 és 15 euró között van egy egyetemistabérlet a francia portál szerint. (Stimmel, Budapesten a havi diákbérlet ára 3450 forint. – a szerk). Ha valaki egy teljes tanévre akar beiratkozni egy londoni elit egyetemre, 10 500 eurót kell leperkálnia. Érdekes, hogy az ugyancsak vonzó Párizsban vagy Brüsszelben, hála az ottani központi támogatásnak, 300-500 euró csak a beiratkozási díj egy nívós állami tanintézetbe – írja a párizsi Le Figaro.

 A 15 vizsgált városban egy átlagos, tehát nem előkelő étteremben egy komplett menü 10,5 euró. Ettől erősen felfelé térnek el a londoni, a római és a párizsi bisztrók árai, de Prága, Varsó, Porto és Budapest vendéglői már az egyetemisták számára is megfizethetők. És végül a sörár, ami fontos tétel egy átlagos egyetemista számára: a korsó átlagára a 15 vizsgált városban 3,2 euró. Hát ebben az árversenyben Budapest nagyon jól áll, vagyis nálunk jóval olcsóbban fel lehet önteni a garatra. A sör minőségét nem hasonlították össze, ez más vizsgálat tárgya lenne. Ebben a kategóriában egyébként Párizs viszi el a pálmát: egy korsó csapolt sörért itt kell a legtöbbet fizetniük a kikapcsolódásra vágyó egyetemistáknak. A francia fővárosban 6 euró az átlagár.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.