"Nem túl elegáns egy magánemberről beszélni egy miniszterelnöktől" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli közmédiás interjújában, a Kossuth rádióban, de hosszan beszélt Soros Györgyről, amikor arról kérdezték, hogyan vált "az üzletember első számú közellenséggé Európában".

Orbán szerint Soros György Magyarországon azért vált közéleti szereplővé, sok rossz dolog megtestesítőjévé, mert kétszer megtámadta a pénzügyi rendszert. 1994-ben meg akarta szerezni az OTP-t, "nagy politikai harc volt, meg kell mondjam, hogy Horn Gyula állította meg Sorost", sarkára állva az SZDSZ-szel szemben. Illetve volt egy támadás a válság idején, amikor több százmillió forintra meg is büntették Sorost – mondta Orbán.

Orbán elmondta, nem merült fel, hogy Brüsszelben összefut egy kávéra Sorossal. "Nem arról van szó, hogy ki, kivel iszik kávét vagy sörözik. Hanem arról, hogy az EU vezetői hivatalos helyiségeikben, a nyilvánosság előtt fogadták Soros Györgyöt" – célzott a miniszterelnök Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és az üzletember találkozójára. "Függetlenül az egyetemtől Soros György egy tehetséges üzleti spekuláns, aki több devizát megtámadott, ezzel több millió ember életét tönkretette. Orbán szerint rendben van, hogy a gazdaságban magas profitot is el lehet érni, ezt nem kifogásolják, csak ha más kárára történik.

Magyarország szemben áll a kaszinókapitalizmussal, amikor valaki úgy gazdagodik meg, hogy másokat tönkretesz. Ez szemben áll az eszmeiségünkkel

– mondta Orbán, aki nem érti, hogy miért ajnároznak az EU-ban egy ilyen embert.

De az igazi problémájuk Soros Györggyel a bevándorlást érinti. Sorosnak az a célja, hogy megváltoztassa Magyarország migrációs politikáját. Nyilvánosan leírta, hogy évente egymillió migránst kell beszállítani Európába. Azóta is ezen dolgoznak, hogy Magyarországot nemzetközi fórumokon befeketítsék, rávegyék, hogy fogadja be, engedje át a migránsokat – mondta Orbán.

A migránsügy "felforrósodását" Orbán szerint az a "két bangladesi vagy pakisztáni" ember okozta, akik pert nyertek Magyarország ellen. "Látszik, hogy van egy rendszer, amivel állandóan megcsapolják majd a magyar költségvetést. Ez a két ember időközben eltűnt, de az eljárás Magyarországgal szemben megindult" – fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, egy Soros-szervezet támadta meg a magyar döntést, és egy Soros-egyetemen tanító bíró hozott ítéletet.

Ha ez így megy tovább, tízezerszám fognak minket megskalpolni, el akarják venni a magyarok pénzért.

Orbán szerint itt nem elvont kérdésekről van szó, hanem nagyon konkrét jogi ügyekről, amelyek mögött "hálózatszerű működést lepleztünk le. Látni akarjuk, kitől kapják a pénzt, enélkül nem tudjuk Magyarországot tőlük megvédeni" – mondta a civil szervezetekről.

Brüsszelről: megvédjük Magyarországot 

Orbán szerint nem kívánságműsor, hogy van-e kedve az embernek kimenni Brüsszelbe. "Ha megtámadják Magyarországot, a miniszterelnöknek ott kell lennie" – üzente választóinak az interjúban.

"Jogi vagy politikai történet volt?" – kérdezett alá Orbánnak a műsorvezető a szerdai európai parlamenti üléssel és az újabb uniós kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban. Orbán szerdai EP-beszéde után pontosan ezt a politkai-jogi distinkciót hangsúlyozta arra utalva, hogy míg ők jogi úton kívánják rendezni a vitát, az EU politikailag támadta meg a kormányt. Most is azt mondta: szerdán politikai ütközet volt, és most kezdődik a hosszan elnyúló jogi vita, amelynek a középpontjában nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság áll majd.

Az interjúban Orbán utalt arra, amire csütörtökön a Politico hívta fel a figyelmet, hogy míg Magyarországnak "húszegynéhány kötelezettségszegési vitája van, Németországnak ötvenvalahány". A miniszterelnök szerint

mi béketűrőbb és inkább megegyezésre hajló fajták vagyunk.

Elmondta azt is, hogy Brüsszelben kérdőre vonták, amiért túl barátságos a törökökkel. Orbán szerint népszavazáson döntött a török nép (prezidenciális hatalmat adva Erdogan elnök kezébe), ezt tiszteletben kell tartani. "Mi a józan ész pártján állunk", így Orbán nem tartja jó politikának, hogy "valakinek adunk egy nagy baltát, és közben hátulról tűvel szurkáljuk, mert nem tetszik, ahogy kinéz. Valakivel vagy együttműködünk, vagy nem".

A Soros-egyetem léte pénzügyi kérdés

Brüsszelben azt állítják, hogy a tudomány szabadságáról van szó, "de ahogy figyelem, ez inkább pénzügyi kérdés", arról van szó, hogy lehet-e szabadon szolgáltatást nyújtani. De a bizottság igazából azt akarja, hogy Magyarország bontsa le a kerítést, engedje be az illegális migránsokat, legalább azokat, akik fellebbeztek az elutasító határozat ellen. "Ezt megakadályoztuk, erről szól a konténerváros, a tranzitzóna.
Ez egy hosszú egyeztetés végkifejlete volt, és ennek is kötelezettségszegési eljárás lehet a vége" – mondta el Orbán, mi is van szerinte az egész ügy hátterében.

A riporternek arra a kérdésére, hogy teljesítik-e az Európai Néppárt kérését, és a bizottsági véleménnyel összhangban átírják-e a felsőoktatási törvényt, Orbán azt mondta, szerintük a jogszabály (a lex CEU) összhangban van az EU-s törvényekkel. "Soros György egyetemének az ügyei nem átláthatóak. Világos helyzetet akarunk, nem értjük, miért kell kiskaput használni, ha nyitva áll a nagykapu" – ismételte a szokásos Fidesz-álláspontot, a CEU nevét egyszer sem kiejtve.

A megismételt kérdésre azt mondta, ők "mindig" készek változtatni. "Mi egy európai kultúrközegben vagyunk, ahol a vita a kiindulópont. Minden magyar ember biztos lehet benne, hogy olyan kormánya van, amelynek mindig van pozíciója" – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy ebben a formában lesz-e még CEU 1 év múlva, Orbán megkerülte a konkrét választ. "Mi azt tudjuk mondani, hogy Magyarországon működik majd a Közép-európai Egyetem, amelyre egyáltalán nem vontakoznak az új szabályok. Azt akarjuk megtudni, hogy az amerikai egyetem micsoda", mert a helyzete zűrzavaros – mondta Orbán.