Marc Ancrenaz természettudós szerint, aki húsz éve Borneó Malajziához tartozó Sabah tartományában él, megtalálható az arany középút. A kutató számára evidens, hogy a pálmaolaj-ültetvények terjeszkedése megállíthatatlan, mert az ott élő lakosságnak ez alapvető jövedelemforrás és nincs is más. De Ancrenaz megfigyelt néhány érdekes dolgot. Például azt, hogy az orangutánok be tudják lakni az ültetvényeket is. De csak akkor, ha a mesterségesen létesített mezőgazdasági terület és az őserdő között van átjárás. Vagyis az ültetvényeket egyfajta útvonalként vagy ideiglenes tartózkodási helyként használják ősi élőhelyeik között.

A kutató 20 év megfigyelés után arra a következtetésre jutott, hogy az ültetvények létrehozása és az állatvédelem nem zárja ki egymást. Csak tudatosan kell kialakítani és menedzselni a pálmaolaj-területeket, azon belül helyet és lehetőséget kell adni a nagy majmoknak. Amelyek rendkívül alkalmazkodóképes, intelligens állatok és meg tudnak békélni az ültetvényekkel. De ehhez az is kell, hogy az újonnan létrehozott mezőgazdasági területeken afféle őserdei szigeteket hagyjanak meg, amelyek garantálják az orangutánok fennmaradását.

Borneó Malajziához tartozó részén, az Ancrenaz által kezdeményezett „Kinabatangan Orangutan Conservation Program” már figyelemre méltó eredményeket ért el. De az orangutánok jövője szempontjából a fő „hadszíntér” Indonézia. Itt már hatalmas területeket jelöltek ki irtásra, ültetvények létrehozására, és ezek hatvan százaléka még érintetlen esőerdő. Ezekben a régiókban kb. 10 ezer orangután él. Ha sikerül természetbarát módon kialakítani az ültetvényeket és megfékezni az orvvadászatot, az orangutánok megmenthetők – olvasható a francia RFI weboldalán.

De ugyanez érvényes a trópusi Afrikára is, ahol a csimpánzokat, a gorillákat és az erdei elefántokat veszélyezteti az erdőirtás. A természetvédelem nagy kérdése, hogy sikerül-e ezekben a nagyon szegény és szerény intézményi keretekkel rendelkező országokban kialakítani egy olyan gazdasági modellt, amely jövedelmet biztosít az ott élő embereknek, de nem jár az élővilág jóvátehetetlen pusztulásával. Mellesleg a természet megőrzése hosszú távon ugyanúgy jövedelemforrás, például az idegenforgalom révén, mint a gyorsan megtérülő ültetvények létesítése.