Visszatérünk a kőkorszakba, leállunk a kódos beárazásról, elővesszük a kockás füzetet meg a ceruzát

– így magyarázta egy élelmiszerüzleteket működtető vállalkozó azt, milyen eredményeket hoztak mostanra az utóbbi években az ágazatban lezajló változások. A férfi sorolja is, mivel van baja: először elvették a dohányárut, ami a legnagyobb forgalomcsökkenést hozta, majd ugyan csökkentek minimális mértékben a járulékok, de óriásit nőttek a bérek.

A legegyszerűbb munkakörökben egyszerűsített foglalkoztatásban veszünk fel embereket

– magyarázza, hogyan tudják valamelyest kompenzálni a kötelező béremeléseket. (Az egyszerűsített foglalkoztatás mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára alkalmazható, amennyiben az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.) „Igaz, hogy ez is pénzbe kerül, de a dolgozó csak annyi ideig végez munkát, amennyi feltétlenül szükséges” – indokolja a hektikus munkáltatást a boltos, aki szerint számos területen kényszerültek visszalépésre az utóbbi években.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

„Visszatérünk a kockás füzethez” – a vállalkozó korábban korszerűsítette a készletkezelést az üzleteiben, erre vásárolt egy informatikai programot és alkalmazott nyolc embert is. Mostanra ketten dolgoznak ezen, de a szolgáltatást is le fogja mondani, ugyanis míg korábban egy hiba esetén fél órán belül kijavították a zavart, most csak reggel 8 és délután 4 között állnak rendelkezésre, tehát ha pénteken van baj, akkor áll a bolt napokig.

Minden szférában minőségromlás van, sokan nem tudják kifizetni a magasabb béreket, inkább csökkentik a szolgáltatás színvonalát, most erre kényszerülünk mi is

– tette hozzá a szegedi, egyébként 20 embert foglalkoztató férfi.

„Kiszámoltuk már, fejenként 10 ezer forint pluszköltséget jelent havonta a béremelés, a befizetendő járulék viszont csak 300 forinttal csökken a tavalyihoz képest. Nekünk biztosan árakat kell emelni, olyan 4-5 százalékot, hogy ezt fedezni tudjuk. Vicces, de a pékárut már nem emelhetjük, mert azt tavaly már háromszor is drágították a pékek hasonló okok miatt. Így mi most más termékekhez nyúlunk, a vevők meg vagy tolerálják, vagy nem, tavaszra kiderül. Lehet, hogy akkor négy bolt helyett csak három lesz nyitva, a negyediknél lehúzzuk a rolót” – próbálta illusztrálni a kikereskedő vállalkozó, hogyan gyűrűzik be egyik ágazatból a másikba a munkaerőhiány és a béremelés.

Makón áll a balhé, Csongrádon emelésre készülnek

„Még nem látják a dolgozók, hogy ezrekkel fognak kevesebbet kézhez kapni” – ezt Székely Tamás, a VDSZ (Magyar Vegyipar, Energiaipari és rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) elnöke mondta, miután a Conti Tech bértárgyalásiról kérdeztük. Még december végén derült ki, hogy a cég a bértömeget ugyan összességében növeli, de az egyéb pótlékokat, juttatásokat csökkenti, így a szakszervezeti vezető szerint ezrekkel fognak kevesebbet hazavinni a dolgozók. Igaz, itt nem minimálbért keresnek (ez a térségben kiemelkedő fizetésnek számít), de amíg egy tavaly bruttó 215 800 forintot kapó alkalmazott a pótlékokkal együtt bruttó 302 ezer forintot vitt haza, addig az idei évtől a 224 100 forintos alapbérrel és a csökkentett pótlékokkal a bruttó jövedelme 292 ezer forintra csökkenhet. (Cikkünk megjelenése után a Continental levélben fordult szerkesztőségünkhöz. Ebben azt írják, a Continental - Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. makói gyárában 2017. novembere óta folyamatosan egyeztetnek a szakszervezetekkel a béremelésről. A folyamat még tart, de több pontban már meg is állapodtak. A cég szerint a makói üzemben azonos feltételekkel ajánlanak “két komponensű” béremelést a munkatársaknak, mint tették azt a váci gyáregységben is. Mint fogalmaznak, itt egyfelől egy “a magyar átlagos béremelés feletti bértömegemelésről” van szó, másrészt ezen felül további alapbérnövelésről, mely “a bérszerkezet átalakításából eredően a fix bérrész növeléséből ered a mozgó bérrész csökkenésével” Összességében, ígérik, a nettó bérek növekedni fognak.)

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke

MTI / Balogh Zoltán

„Hónap végére várjuk a tulajdonost, a tervezetet már elkészítettük” – ezt Batka Zoltán, a Csongrádon működő, német tulajdonban levő Ro-Ba Kft. ügyvezetője magyarázta. A bútorokat gyártó kisvárosi üzemben órabért fizetnek a legtöbb dolgozónak. Ez tavaly még csak 930 forint volt, amit idén akár 1500 forintra is felemelnének, ha a tulajdonos rábólint. „Olyan óriási a munkaerőhiány – mondja Batka –, hogy a dolgozók harmada jön-megy, ezért kénytelenek vagyunk emelni.” Azért azt is hozzá teszi az ügyvezető, hogy a tavalyi órabérek mellett a plafon, amit meg tudtak keresni a legjobbak, az 150 ezer nettó körül volt, ugyanis a munkakörök az üzemben speciálisak, szinte külön-külön minden gépre más-más pótlékot fizetnek attól függően, hogy az milyen szaktudást igényel. Magyarul: itt is van egy alapbér, aztán attól függően, hogy ki milyen és mennyi munkát végez, jöhet a pluszpénz. Így az alapbérrel alig több mint 100 ezer forintra jött ki a bér, „de ha valaki megfelelő képesítéssel rendelkezik egy adott géphez, akkor az órabér mellé még jár adott esetben plusz 300-500 forint” – tette hozzá Batka Zoltán. Azaz, ha jól dolgozott valaki, akkor a pénze felmehetett akár 150 ezer nettóra is.

A hónap végén kiderül, hogy a tulajdonos elfogadja-e ezt a nagymértékű emelést. Egyébként az üzemben a megrendelések mértéke is befolyásolja, hogy mekkora fizetést vihetnek haza a dolgozók egy hónapban. Erre mondta Székely Tamás, a VDSZ elnöke, hogy az érdekvédelem nem szereti túlzottan ezt, mert szélsőséges esetekben az is előállhat, hogy hetekig nincs munka, magyarul nincs fizetés sem.

Csak rugalmasan

„Valamelyest segít abban, hogy takarékosan tudjuk kigazdálkodni a béremeléseket” – ezt Szabó Imréné, a kazári Axamo Kft. vezetője mondta a „Rugalmas foglalkoztatás bevezetése” pályázatról. A felsőruházatot gyártó, 110 munkavállalót foglalkoztató cég ugyanis 542 másik vállalkozással együtt nyert még tavaly 10-15 millió forint közötti összegeket ilyen célra.

A pályázaton úgy vehettek részt, hogy előzetesen bekapcsolódtak egy programba, amelyet szintén így elnyert pénzből 11 másik cég „terjeszthetett el”. Tehát 11 cég tanulmányokat készített vállalkozásoknál, hogyan tudják a munkaidőt rugalmasan beosztani, erre 100 és 300 millió forintot nyertek még 2015-ben. Köztük van az IFKA Iparfejlesztési Nonprofit Kft. is, amely egy állami cég. Kerestük a második, úgynevezett megvalósítási körben nyertes kkv-kat, arra voltunk kíváncsiak, hogyan sikerült megvalósítani a rugalmas foglalkoztatást, illetve miként befolyásolta ez a mostani béremeléseket, mire költötték el az elnyert 10-15 millió forintot, de többnyire szűkszavú válaszokat kaptunk.

Tavaly a cégek ötöde döntött egyébként arról, hogy a bérek emelése mellett csökkentik a mozgó béreket – ez a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felméréséből derül ki, amelyet még a tavaly januári béremelések kapcsán végzetek, 3200 vállalkozót kérdeztek meg erről. A megkérdezettek harmada beruházásokat és tervezett létszámbővítést is elhalasztott. Vélhetően az idén sem lesz ez másképpen.