Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Támogatott” az állami tulajdonost képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezében lévő, 4,5 százaléknyi FHB bankbeli részvénypakett megőrzése – közölte hétfőn írásban Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára. Szakács László szocialista országgyűlési képviselő kérdésére válaszolt így, aki Seszták Miklós minisztert faggatta még karácsony előtt. A döntést elsősorban azzal indokolta az államtitkár, hogy az FHB a takarékszövetkezeti integráció meghatározó része, az egyik csúcsbankja. Spéder Zoltán bukott oligarcha 2016 őszi kiebrudalása után az FHB-ban a Takarékbank és a takarékszövetkezetek vették át az irányítást – az előbbi 2017 tavaszán nyilvános felvásárlási ajánlatot is tett 533 forintos árfolyamon. Fónagy erről azt írta, hogy „az állami vagyonvesztés elkerülése érdekében” nem fogadták el. A tavalyi első félévben mérsékelten nyereséges FHB jegyzése most 750 forinton áll. Igaz, sok részvény már nem forog, hiszen a takarékszövetkezeti szektor majdnem 90 százalékban tulajdonos benne. A tőzsde játékszabályok alapján így nem áll messze attól, hogy akár kiszoríthassa a többieket belőle.
Ellentmond azonban Fónagy válasza annak a kormányzati szándéknak, hogy az állam sorra adja el banki részvényeit, lehetőleg „nemzeti” tulajdonosoknak. Ez történt az MKB-val, amelynek a tulajdonosi jogosítványait most 45 százalék erejéig a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Konzum alapkezelő gyakorolja. A Gránitbankból pedig a bankvezető Hegedüs Éva vásárolta ki a minap az állam kisebbségi pakettjét. Meglehet azért, mert a 4,5 milliárdos tranzakció hitelezője titkos, a piacon az a hír kering, hogy a későbbiekben Hegedűs sem tehet mást, minthogy osztozzon az elektronikus szolgáltatásokban éllovas, tavaly komoly nyereséget produkáló kisbank részvénycsomagján Mészáros köreivel.
Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor 2015 végén, 2016 elején megrendült a kormányfő bizalma Spéderben, Orbán Viktor is úgy nyilatkozott, hogy az FHB-beli állami tulajdon fenntartása fontos. Ez akkor történt, amikor az MNV részaránya 7,32 százalékról 4,45-re esett le, miután Spéder zártkörű tőkeemelésre hívta be a takarékszövetkezeteket, s ebből kategorikusan kizárta az államot is. Az MNV pert is indított emiatt, ám az Spéder eltávolításával elhalt. A több kisrészvényes által is vitatott tőkeakcióban 30 milliárd forint folyt be, megközelítőleg annyi, amennyit az FHB-nak ki kellett pengetnie állami gazdájának, az MNV-nek egy korábbi burkolt – akár a tiltott állami támogatás gyanúját is felvető – kötvénytartozás rendezése miatt. Részben e 2012-es kötvénykibocsátással sikerült kipótolni ugyanis az akkori ingatlanpiaci válságban krónikusan veszteségessé vált FHB tőkehiányát, amire már a jegybank is figyelmeztette. A titkolózást az MNB 2016 nyarán szokatlanul nagy összegű, 105 millió forintos bírsággal honorálta, amivel felgyorsította Spéder kiszorítását a tőzsdei érdekeltségeiből.
Ám ez még nem elég: Spéder ellen két szálon is nyomoznak. Egyrészt az FHB-bankcsoport és az állami Posta közötti, az utóbbinak előnytelen szerződések, másrészt az FHB részvényeire kötött, a gyanú szerint bennfentes információkra épülő ügyletek miatt. Mindez Polt Péter legfőbb ügyész Szakács Lászlónak adott írásbeli válaszaiból derül ki (Szakács háromhavonta felteszi ugyanazt a kérdést, mindig akkor, amikor a nyomozások meghosszabbításáról kell dönteni). Polt félmilliárdos károkozásról írt a válaszaiban, de homályban hagyta, hogy ki károsodott, az állam vagy a befektetők. S arról sem nyilatkozott, vajon az általa említett hűtlen kezelés, tőkebefektetési csalás vagy bennfentes kereskedés bűntettében gyanúsítják-e Spédert vagy bárki mást.
