Magyarországon adott a lehetőség a fenntartható gazdasági növekedésre – ezt a szokatlanul pozitív véleményt fogalmazta meg országjelentésében az Európai Bizottság. A költségvetési tervezés összehangolását célzó szemeszter keretében kiadott elemzés kiemeli: a kedvező külső környezetnek és gazdaságpolitikai döntéseknek köszönhetően a növekedés a potenciális szintnél jobban alakult 2017-ben. A fogyasztást például a 10 százalékot meghaladó béremelkedés hajtotta előre, azt pedig részben a minimálbér emelése.

Brüsszel azt is elismeri, hogy csökkent az ország gazdasági sérülékenysége, hogy rekordszintre került a foglalkoztatás és növekedett a banki hitelezés is. Megjegyzik azonban, hogy az adó- és járulékcsökkentések miatt nő a deficit, ami egyelőre nem gond, de hosszabb távon – ha csökken a kiesést kompenzáló GDP-növekedés – kockázatot jelenthet.

Márpedig a mostani növekedési ütem több szempontból is visszaeshet a bizottság szerint. A munkaerőkínálat hamarosan kifulladhat, ami tovább növelheti a már most is erős bérnyomást. Ha pedig a mostani tempóban nő a fogyasztás, az negatívan hathat a megtakarításokra, a hitelfelvételre – áll a jelentésben.

Azt is megjegyzik a szakértők, hogy Magyarország nem igazán fogadta meg a tavalyi elemzésben megfogalmazott ajánlásokat. Nem csökkent például az alacsony keresetűek adóterhe, kevés javulást látnak a közbeszerzések esetében, akárcsak a korrupciósellenes intézkedéseknél. A korábban gyakran bírált közmunkaprogramban látnak pozitív fejleményt: az célzottabbá vált – áll az elemzésben, amely azért megjegyzi: azt a célt alig érte el, hogy az embereket a munka világába visszaterelje. Nem eléggé sikerült javítani a hátrányos helyzetű csoportok, főleg a romák helyzetét sem a munka, sem az oktatás, sem a szociális támogatások szempontjából - teszik hozzá.

Nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, és a szegénység kezelésére szolgáló források felhasználása sem eléggé hatékony – olvasható a dokumentumban, amely a foglalkoztatást és a lakhatást segítő programokat is hiányolja.

Az adózással kapcsolatban még azt is megjegyzik, hogy miközben az alacsony jövedelműek számára aránytalanul magas, a nagy multicégek számára jelentős kedvezményekre (agresszív adótervezésre) ad lehetőséget a rendszer. Pedig óriási különbség van az exportorientált cégek és a kisebb magyar vállalkozások között a versenyképesség tekintetében is, ami ugyanúgy problémát jelent, mint hogy az állam átláthatatlan működése még a tőkeerős befektetők kedvét is elveheti az országtól.

A jelentés bírálja az igazságszolgáltatást is, és jelentős korrupciós kockázatokra hívja fel a figyelmet. Kritizálja ezen túl az oktatási rendszer hatékonyságát és azt is megjegyzi, hogy a hátrányos helyzetű diákok, főleg a romák szegregációja élő probléma. Az egészségüggyel kapcsolatban is lesújtó a kép: az egészségtelen életmód és a nem megfelelő ellátás is feltűnt a brüsszeli elemzőknek, főleg az, hogy az ellátás még mindig a kórházakban koncentrálódik.

A jelentést Szájer József európai parlamenti képviselő kommentálta, szavai éppúgy nem fognak meglepetést okozni, mint a bizottság kritikái. A fideszes politikus az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy Brüsszel a magyar választókat akarja befolyásolni (az amúgy rendszeresen közzétett és rendre hasonló bírálatokat megfogalmazó elemzéssel). 

"Az Európai Bizottság szerdán közzétett téli gazdasági országjelentése egyértelmű és világos manipulációról, befolyásolásról szól, ugyanis az európai uniós intézmény azt kívánja elérni, hogy Magyarország adja fel azt a politikáját, amely elutasítja a bevándorlók kötelező kvóták szerinti elosztásának uniós rendelkezését" - fogalmazott a politikus.

A jelentés itt érhető el angolul.