Simicska és a média: egy birodalom tündöklése és hanyatlása
Több mint egy évtized alatt épült fel és az elmúlt három évben a szemünk láttára omlik össze Simicska Lajos médiabirodalma.
Abban, hogy az ország ide jutott, és maffiaállam épült ki, abban nekem volt szerepem, és ebben van felelősségem, és a felelősségem elől nem szaladok el
– nyilatkozta tavaly novemberben az RTL Klubnak Simicska Lajos. Ha a felelősséget firtatjuk, abban része van annak a médiabirodalomnak is, amely látványosan épült fel a kétezres évektől, és a szemünk láttára omlott össze a G-nap után.
A történet azonban még a kilencvenes évek közepén, a Fidesz gazdasági hátországának kiépítése elején kezdődött, épp a Magyar Nemzetnél, amelynek bezárását ma jelentették be a tulajdonosok. Simicska 1994-ben került először a közelébe egy furcsa ügylet révén. A veszteséges lapot 1994 elején az állami tulajdonban levő Hírlapkiadó az Állami Vagyonkezelő Rt.-től kapott pénzen vette meg a francia Hersant-tól, majd az Esti Hírlappal és a nagy nyereséget termelő Expresszel együtt öt évre eladta a kiadói jogokat a Simicska által privatizált Mahirnak. A választások után az ÁV Rt. megkérdőjelezte az üzlet törvényességét, majd megállapodott a Mahirral abban, hogy a cég csak 1994 végéig gyakorolhatja a kiadói jogokat, ezt követően pedig a Postabank vette át.
A hirdetőcég azért nem maradt sajtótermék nélkül: átvette az 1997 végén bedőlt Új Magyarországot, és Napi Magyarország néven indította újra még az 1998-as parlamenti választások előtt. A Fidesz győzelme után ez a lap képviselte a harcos jobboldaliságot szemben a konzervatív Magyar Nemzettel. A versengés vége pedig az lett, hogy az állami pénzzel kitömött Napi Magyarország tulajdonosa megvette a Magyar Nemzetet.
Pénz lett, a név maradt, a szellemiség már kevésbé – a lap egészen a G-napig a Fidesz legnagyobb hívének számított a magyar sajtóban, élen Liszkay Gábor tulajdonos-főszerkesztővel, aki tulajdonosi jogain a Simicska üzleti köréhez tartozó Pro-Aurum Rt.-vel osztozott.
Mivel a 2002-es választási vereséget a Fidesznél részben a továbbra is ellenséges médiakörnyezetnek tudták be, kézenfekvő megoldásnak tűnt a birodalom felturbózása. Ennek jegyében indította el 2002 végén a Pro-Aurum az első magyarországi hírcsatornát, a Hír TV-t, majd 2007-ben a Hír TV és a Magyar Nemzet közösen a Lánchíd Rádiót.
Ellenzékben is ment
Az ellenzéki lét akkor még nem számított akkora tragédiának a magyar médiavilágban. Így amögött is mindenki kétpárti (MSZP-Fidesz) alkut látott, hogy 2009-ben a Sláger és a Danubius rádióadók frekvenciáira kiírt, botrányos körülmények között lezajlott pályázat eredményeként a Danubius helyén a Simicska (hivatalosan üzlettársa, Nyerges Zsolt) érdekeltségébe tartozó Advenio Zrt. csatornája, a Class FM szólalhatott meg 2009. november 19-én.
Az Advenio a 2009-ben Infocenter néven létrehozott médiabirodalom része volt, hasonlóan a Lánchíd Rádióhoz. A cég első vezérigazgatója Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány első nemzeti fejlesztési minisztere volt, a helyét 2010-ben Simicska leghűségesebb üzlettársa, Nyerges Zsolt vette át. A birodalom pedig 2009 végén egy hiányzó elemmel, hetilappal egészült ki, amikor az üzleti kör megvásárolta a Fidesz-kormány által 2000-ben alapított Heti Választ.
2010-ben, a Fidesz számára kétharmados győzelmet hozó parlamenti választás utáni napon jelentették be, hogy az Infocenter megvette a milliárdos vállalkozó Rákosi Tamás cégcsoportjába tartozó IKO Média Holding Zrt.-t, és ami a lényeg, benne Magyarország legnagyobb kereskedelmi tévéjének, az RTL Klub részvényeinek csaknem egyharmadát. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal is engedélyezte, végül mégis meghiúsult.
Nem sokáig szomorkodott azonban a médiacsoport: a Mahir Citiposter Kft. által alapított Megapolis Média 2011-ben megvásárolta a Metropolt annak tulajdonosától, a pénzügyi nehézségekkel küzdő svéd Metro Internationaltól.
A lassú agónia
A Simicska Lajoshoz köthető médiabirodalom tündöklése idején évente több tízmilliárdos árbevételt produkált. Ez ugyan nem volt hasonlítható a Közgép százmilliárdos megbízásaihoz, ám az állami „segítség” ahhoz mindenképpen hozzájárult, hogy a válság után megroppant hazai hirdetési és sajtópiacon stabilan működni tudjanak a médiumok.
A lassú agónia a 2014-es választások után kezdődött, amikor megromlott a viszony Orbán Viktor és Simicska Lajos között. Ősszel a Metropolnál már az állami hirdetések elapadása miatt aggódtak, decemberben pedig a miniszterelnök beszélt arról egy interjúban, hogy vita van közte és egykori kollégiumi szobatársa között, „de majd az élet megoldja”.
Megoldás helyett aztán jött 2015 elején a reklámadó tervezete, amely elsősorban az RTL Klub számára jelentett mélyütést, de Simicska is támadásnak tekintette. Február elején ki is adta a parancsot, hogy szakítva a hagyományokkal, médiabirodalmának tagjai bírálják a kormányt a javaslat miatt. Tiltakozásul a Magyar Nemzet, annak online kiadása, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetői, élen Liszkay Gáborral február hatodikán közleményben jelentették be lemondásukat, amire az amúgy rejtőzködő Simicska végignyilatkozta a sajtót, és elhangzott az a mondat is, amely után egy párterapeuta végleg feladná a békítést: „Orbán egy geci”.
Médiabirodalmán belül még kis ideig forrtak az indulatok, a Célpont szerkesztőségének akkori tagjai például legendás videóban cáfolták a fenti jellemzést, majd távoztak a csatornától. A maradók és az újonnan érkezők aztán határozott kormánykritikus irányba mentek el, amelyet az utolsó pillanatig meg is tartottak.
A médiabirodalom ezen része számára a hirdetési bevételek elapadása jelentett érvágást, ami épp Simicska számára nem jelenthetett meglepetést, hiszen az állami hirdetések kormánykritikus médiából való kivonására Orbán már a G-nap előtt utalást tett. De az olyan pitiáner lépések sem eshettek jól, mint hogy az Országgyűlés 2016-ban lemondta az előfizetést a napilapra.
A nem sokkal korábban még a vidéki városokban terjeszkedő ingyenes Metropollal szemben viszont még keményebben lépett fel a kormányzati csapat. A BKV ugyanis nem hosszabbította meg azt a szerződést, amely alapján az aluljárókban, metróbejáratoknál osztogatták az ingyenes lapot. A lehetőséget a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Group lapja, a Lokál kapta meg.
Akkor Fonyó Károly, a Metropol Media Zrt. vezérigazgatója még azt ígérte, a 2018-as választásokig kitartanak, 2016 júniusában azonban egyik napról a másikra bezárták a lapot – a forgatókönyv emlékeztet arra, ami kedden a Magyar Nemzetnél történt.
Simicska opciói
Az már igazán csak mellékszálnak tűnik utólag, hogy amikor épp a BKV helyeiért folyt „verseny”, a Metropolt kiadó Megapolis bejelentkezett az eladósorba került TV2-ért is. Miután Andy Vajna (állami hitelből) megvásárolta a csatornát, a Fonyó Károly vezette cég egy korábban kötött opciós szerződésre hivatkozva próbálta megfúrni az üzletet – sikertelenül.
A megváltozott médiapiaci környezetben elbukott a Class FM is: a csatornát üzemeltető Advenio Zrt.-t 2016 májusában Simicskáék eladták a Sláger Rádió Zrt.-nek. A döntést nem sokkal később azzal indokolták, hogy nyilvánvaló volt, a Médiatanács nem fogja meghosszabbítani az adó frekvenciajogát – ez novemberben így is történt.
2017 áprilisában egy újabb tulajdonosváltás kapcsán került elő a kegyvesztett üzletember neve, igaz, akkor egészen más kontextusban. Amikor egy másik kegyvesztett, Spéder Zoltán sorra adta el médiaérdekeltségeit, nyilvánosságra hozták, hogy még 2014-ben – vagyis jóval a háborúskodás előtt – Simicska érdekeltségi köre opciós jogot szerzett az Index megszerzésére. Ezt a részesedést egy évvel ezelőtt átruházták egy alapítványra, ennek a vezetésében pedig több, az üzletemberhez közeli ember is felbukkant.
A Magyar Nemzetben még 2016 áprilisában bukkant fel egy ismerős név: Simicska Ádám, az üzletember akkor 24 éves fia lett a kiadó ügyvezetője. Az átszervezés aztán tavaly ősszel folytatódott, amikor a Lánchíd Rádió, a Hír Tv, a napilap és annak online kiadása egységes irányítás alá került, Simicska fiát Faragó Csaba, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét pedig a Lánchíd Rádiót vezető Schlecht Csaba váltotta. Schlecht aztán meg is mutatta az egységes irányt: egy interjúban akkor azt mondta, „jobban szeretném, ha 2018 után nem Orbán Viktornak, hanem Vona Gábornak hívnák az ország miniszterelnökét”.
Schlecht Csabának azonban volt még egy érdekes nyilatkozata, még 2016 nyarán, nem sokkal a Metropol bezárása után. Akkor azt mondta, hogy Simicska 2018 végéig félretette a pénzt a Lánchíd Rádió, a Hír TV és a Magyar Nemzet működésére. A jelek szerint ez a pénz fogyhatott el. Legalábbis a hivatalos verzió szerint.
A mostani döntést követően az egykori birodalomból csak a Hír TV és a Heti Válasz maradt meg. A hírcsatornánál a spórolás időszaka jön, míg a hetilap főszerkesztő-lapigazgatója közleményben igyekezett megnyugtatni az olvasókat arról, hogy az ő bezárásuk nincs napirenden, de befektetőket várnak. És azt is reméli – folytatta –, hogy a választási győzelem után a „Fidesz visszatér a normalitáshoz”, és ha már nem hirdet, legalább nyilatkozik a lapnak.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A G-nap és az újabb fideszes kétharmad tönkreverte a Magyar Nemzetet
Több száz millió forint veszteség és zuhanó olvasottság követte azt, hogy 2015 után az állami hirdetések és a fideszes olvasók elpártoltak a Magyar Nemzettől.
Megszűnik a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió
Tartós finanszírozási problémák miatt nem lesz többé Magyar Nemzet, se a nyomtatott újság, se az online verzió – jelentették be kedden délelőtt.
