Tetszett a cikk?

Több mint egy évtized alatt épült fel és az elmúlt három évben a szemünk láttára omlik össze Simicska Lajos médiabirodalma.

Abban, hogy az ország ide jutott, és maffiaállam épült ki, abban nekem volt szerepem, és ebben van felelősségem, és a felelősségem elől nem szaladok el

– nyilatkozta tavaly novemberben az RTL Klubnak Simicska Lajos. Ha a felelősséget firtatjuk, abban része van annak a médiabirodalomnak is, amely látványosan épült fel a kétezres évektől, és a szemünk láttára omlott össze a G-nap után.

A történet azonban még a kilencvenes évek közepén, a Fidesz gazdasági hátországának kiépítése elején kezdődött, épp a Magyar Nemzetnél, amelynek bezárását ma jelentették be a tulajdonosok. Simicska 1994-ben került először a közelébe egy furcsa ügylet révén. A veszteséges lapot 1994 elején az állami tulajdonban levő Hírlapkiadó az Állami Vagyonkezelő Rt.-től kapott pénzen vette meg a francia Hersant-tól, majd az Esti Hírlappal és a nagy nyereséget termelő Expresszel együtt öt évre eladta a kiadói jogokat a Simicska által privatizált Mahirnak. A választások után az ÁV Rt. megkérdőjelezte az üzlet törvényességét, majd megállapodott a Mahirral abban, hogy a cég csak 1994 végéig gyakorolhatja a kiadói jogokat, ezt követően pedig a Postabank vette át.

Simicska Lajos kézilabdameccsen
Túry Gergely

A hirdetőcég azért nem maradt sajtótermék nélkül: átvette az 1997 végén bedőlt Új Magyarországot, és Napi Magyarország néven indította újra még az 1998-as parlamenti választások előtt. A Fidesz győzelme után ez a lap képviselte a harcos jobboldaliságot szemben a konzervatív Magyar Nemzettel. A versengés vége pedig az lett, hogy az állami pénzzel kitömött Napi Magyarország tulajdonosa megvette a Magyar Nemzetet.

Pénz lett, a név maradt, a szellemiség már kevésbé – a lap egészen a G-napig a Fidesz legnagyobb hívének számított a magyar sajtóban, élen Liszkay Gábor tulajdonos-főszerkesztővel, aki tulajdonosi jogain a Simicska üzleti köréhez tartozó Pro-Aurum Rt.-vel osztozott.

Mivel a 2002-es választási vereséget a Fidesznél részben a továbbra is ellenséges médiakörnyezetnek tudták be, kézenfekvő megoldásnak tűnt a birodalom felturbózása. Ennek jegyében indította el 2002 végén a Pro-Aurum az első magyarországi hírcsatornát, a Hír TV-t, majd 2007-ben a Hír TV és a Magyar Nemzet közösen a Lánchíd Rádiót.

Ellenzékben is ment

Az ellenzéki lét akkor még nem számított akkora tragédiának a magyar médiavilágban. Így amögött is mindenki kétpárti (MSZP-Fidesz) alkut látott, hogy 2009-ben a Sláger és a Danubius rádióadók frekvenciáira kiírt, botrányos körülmények között lezajlott pályázat eredményeként a Danubius helyén a Simicska (hivatalosan üzlettársa, Nyerges Zsolt) érdekeltségébe tartozó Advenio Zrt. csatornája, a Class FM szólalhatott meg 2009. november 19-én.

Az Advenio a 2009-ben Infocenter néven létrehozott médiabirodalom része volt, hasonlóan a Lánchíd Rádióhoz. A cég első vezérigazgatója Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány első nemzeti fejlesztési minisztere volt, a helyét 2010-ben Simicska leghűségesebb üzlettársa, Nyerges Zsolt vette át. A birodalom pedig 2009 végén egy hiányzó elemmel, hetilappal egészült ki, amikor az üzleti kör megvásárolta a Fidesz-kormány által 2000-ben alapított Heti Választ.

Túry Gergely

2010-ben, a Fidesz számára kétharmados győzelmet hozó parlamenti választás utáni napon jelentették be, hogy az Infocenter megvette a milliárdos vállalkozó Rákosi Tamás cégcsoportjába tartozó IKO Média Holding Zrt.-t, és ami a lényeg, benne Magyarország legnagyobb kereskedelmi tévéjének, az RTL Klub részvényeinek csaknem egyharmadát. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal is engedélyezte, végül mégis meghiúsult.

Nem sokáig szomorkodott azonban a médiacsoport: a Mahir Citiposter Kft. által alapított Megapolis Média 2011-ben megvásárolta a Metropolt annak tulajdonosától, a pénzügyi nehézségekkel küzdő svéd Metro Internationaltól.

A lassú agónia

A Simicska Lajoshoz köthető médiabirodalom tündöklése idején évente több tízmilliárdos árbevételt produkált. Ez ugyan nem volt hasonlítható a Közgép százmilliárdos megbízásaihoz, ám az állami „segítség” ahhoz mindenképpen hozzájárult, hogy a válság után megroppant hazai hirdetési és sajtópiacon stabilan működni tudjanak a médiumok.

A lassú agónia a 2014-es választások után kezdődött, amikor megromlott a viszony Orbán Viktor és Simicska Lajos között. Ősszel a Metropolnál már az állami hirdetések elapadása miatt aggódtak, decemberben pedig a miniszterelnök beszélt arról egy interjúban, hogy vita van közte és egykori kollégiumi szobatársa között, „de majd az élet megoldja”.

Megoldás helyett aztán jött 2015 elején a reklámadó tervezete, amely elsősorban az RTL Klub számára jelentett mélyütést, de Simicska is támadásnak tekintette. Február elején ki is adta a parancsot, hogy szakítva a hagyományokkal, médiabirodalmának tagjai bírálják a kormányt a javaslat miatt. Tiltakozásul a Magyar Nemzet, annak online kiadása, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetői, élen Liszkay Gáborral február hatodikán közleményben jelentették be lemondásukat, amire az amúgy rejtőzködő Simicska végignyilatkozta a sajtót, és elhangzott az a mondat is, amely után egy párterapeuta végleg feladná a békítést: „Orbán egy geci”.

Médiabirodalmán belül még kis ideig forrtak az indulatok, a Célpont szerkesztőségének akkori tagjai például legendás videóban cáfolták a fenti jellemzést, majd távoztak a csatornától. A maradók és az újonnan érkezők aztán határozott kormánykritikus irányba mentek el, amelyet az utolsó pillanatig meg is tartottak.

A médiabirodalom ezen része számára a hirdetési bevételek elapadása jelentett érvágást, ami épp Simicska számára nem jelenthetett meglepetést, hiszen az állami hirdetések kormánykritikus médiából való kivonására Orbán már a G-nap előtt utalást tett. De az olyan pitiáner lépések sem eshettek jól, mint hogy az Országgyűlés 2016-ban lemondta az előfizetést a napilapra.

A nem sokkal korábban még a vidéki városokban terjeszkedő ingyenes Metropollal szemben viszont még keményebben lépett fel a kormányzati csapat. A BKV ugyanis nem hosszabbította meg azt a szerződést, amely alapján az aluljárókban, metróbejáratoknál osztogatták az ingyenes lapot. A lehetőséget a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Group lapja, a Lokál kapta meg.

Akkor Fonyó Károly, a Metropol Media Zrt. vezérigazgatója még azt ígérte, a 2018-as választásokig kitartanak, 2016 júniusában azonban egyik napról a másikra bezárták a lapot – a forgatókönyv emlékeztet arra, ami kedden a Magyar Nemzetnél történt.

Simicska opciói

Az már igazán csak mellékszálnak tűnik utólag, hogy amikor épp a BKV helyeiért folyt „verseny”, a Metropolt kiadó Megapolis bejelentkezett az eladósorba került TV2-ért is. Miután Andy Vajna (állami hitelből) megvásárolta a csatornát, a Fonyó Károly vezette cég egy korábban kötött opciós szerződésre hivatkozva próbálta megfúrni az üzletet – sikertelenül.

A megváltozott médiapiaci környezetben elbukott a Class FM is: a csatornát üzemeltető Advenio Zrt.-t 2016 májusában Simicskáék eladták a Sláger Rádió Zrt.-nek. A döntést nem sokkal később azzal indokolták, hogy nyilvánvaló volt, a Médiatanács nem fogja meghosszabbítani az adó frekvenciajogát – ez novemberben így is történt.

2017 áprilisában egy újabb tulajdonosváltás kapcsán került elő a kegyvesztett üzletember neve, igaz, akkor egészen más kontextusban. Amikor egy másik kegyvesztett, Spéder Zoltán sorra adta el médiaérdekeltségeit, nyilvánosságra hozták, hogy még 2014-ben – vagyis jóval a háborúskodás előtt – Simicska érdekeltségi köre opciós jogot szerzett az Index megszerzésére. Ezt a részesedést egy évvel ezelőtt átruházták egy alapítványra, ennek a vezetésében pedig több, az üzletemberhez közeli ember is felbukkant.

A Magyar Nemzetben még 2016 áprilisában bukkant fel egy ismerős név: Simicska Ádám, az üzletember akkor 24 éves fia lett a kiadó ügyvezetője. Az átszervezés aztán tavaly ősszel folytatódott, amikor a Lánchíd Rádió, a Hír Tv, a napilap és annak online kiadása egységes irányítás alá került, Simicska fiát Faragó Csaba, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét pedig a Lánchíd Rádiót vezető Schlecht Csaba váltotta. Schlecht aztán meg is mutatta az egységes irányt: egy interjúban akkor azt mondta, „jobban szeretném, ha 2018 után nem Orbán Viktornak, hanem Vona Gábornak hívnák az ország miniszterelnökét”.

A Hír TV stúdiójában 2014-ben
Túry Gergely

Schlecht Csabának azonban volt még egy érdekes nyilatkozata, még 2016 nyarán, nem sokkal a Metropol bezárása után. Akkor azt mondta, hogy Simicska 2018 végéig félretette a pénzt a Lánchíd Rádió, a Hír TV és a Magyar Nemzet működésére. A jelek szerint ez a pénz fogyhatott el. Legalábbis a hivatalos verzió szerint.

A mostani döntést követően az egykori birodalomból csak a Hír TV és a Heti Válasz maradt meg. A hírcsatornánál a spórolás időszaka jön, míg a hetilap főszerkesztő-lapigazgatója közleményben igyekezett megnyugtatni az olvasókat arról, hogy az ő bezárásuk nincs napirenden, de befektetőket várnak. És azt is reméli – folytatta –, hogy a választási győzelem után a „Fidesz visszatér a normalitáshoz”, és ha már nem hirdet, legalább nyilatkozik a lapnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!