Mint mondta, ennek érdekében olyan támogatási rendszert kívánnak kiépíteni, amely lehetőséget teremt a munkaadóknak arra, hogy ne idénymunkaszerűen foglalkoztassák az embereket, hanem teljes állásban. Ugyanakkor új fejezetet nyitnának a vidékfejlesztési pályázatok, a fiatalgazda-támogatások területén – fűzte hozzá a köztévé műsorában.

Nagy István, aki a napokban azt mondta, azért van sertéspestis, mert egy migráns eldobott egy szendvicset, arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az agráriumban egyre égetőbb a munkaerőhiány, vidéken 150 ezer ember végez közmunkát.

Ebben a helyzetben, megfelelő ösztönzők kialakításával, legalább 50 ezer embert fel tudna szívni az agrárium. Ugyanis a fejlődés feltétele, hogy

lesz-e aki ellátja a jószágot, leszüreteli a gyümölcsfát és felül a traktorra.

Arra is figyelmeztetett, hogy a jövő egyik legnagyobb kihívása az, hogy a népességrobbanás során miként látjuk el élelmiszerrel az emberiséget. 2050-re ugyanis 70 százalékkal több élelmiszerre, ezen belül 10 százalékkal több fehérjére lesz szükség, miközben a klímaváltozás nyomán 30 százalékkal zsugorodik a termőterület és 40 százalékkal kevesebb lesz a víz.

MTI / Máthé Zoltán

Szerinte a feladat megoldásához új technológiák, az informatika, a biotechnológia minél intenzívebb bevonása szükséges a mezőgazdaságba, ami egyre inkább vonzóvá teheti a szektort a fiatalok számára is.

Nagy István végül úgy fogalmazott, ki kell mondani, hogy az élelmiszerbiztonság egyre inkább nemzetbiztonsági kérdés. Ezért szükséges a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megerősítése.

A miniszter-jelölt a Kossuth rádió szerdai, 180 perc című műsorában arról is beszélt, hogy az agrártárca új struktúrájában hangsúlyos szerepet szán a környezetvédelemnek. Ugyanis azt vallja, hogy Agrárminisztérium zöld tárca. Olyan élhető környezetet kell teremteni, olyan környezetet kell hátrahagyni az utódainkra, amelyre büszkék lehetünk – tette hozzá.